Ugrás a fő tartalomra

Szexuális vámpirizmus az ősi Kínában

A taoisták előszeretettel kutatták az emberi élet meghosszabbítására, illetőleg a halhatatlansághoz vezető utat, érdekes hogy ezen k+f tevékenység mintegy mellékvágányaként tömegpusztító fegyvereket fejlesztettek. A vegyészkedésen kívül az emberi testben lévő energiaáramlásnak és energia-egyensúlynak is nagy jelentőséget tulajdonítottak, a különböző makrobitikus technikák segítségével próbáltak a szervezet megőrzésére, betegségek kezelésére alkalmas, egészséges táplálkozással egybekötött életmódot kialakítani. 
Ehhez kapcsolódik a Yufang bijue (玉房秘訣) - A "Jádeszoba titkos praktikái" az egyik legkorábbi (Sui-dinasztiabeli, i.sz. 581-617) makrobiotikus szexuális praktikákat tárgyaló műve, mely eredetiben nem maradt meg ugyan, számos fontos fejezetét őrizte meg a japán Tamba Yasuyori (丹波康頼, 912-995) által szerkesztett, kínai orvoslási technikákat taglaló Ishimpō (医心方) kompilációja. A fennmaradt részletekből világosan kiderül, hogy a Yufang bijue a hálószoba művészetek (房中之術) irodalmának részét képzi, azon belül is annak egy érdekes szegmensét, a szexuális vámpirizmust
A taoisták szerint minden emberi élőlény teste a qi (氣), a világegyetemet betöltő, alkotó alapanyag, energiának a mozgásából épül fel, ennek pedig egy különlegesen összesített formája (jing 精 'az esszencia') orgazmus során mind a női, mind a férfi testből kibocsátásra kerül. Az ezen meggyőződésen alapuló szexuális praktikák alapvető koncepciója szerint, ki a koitálás közben képes partnerének nemi váladékaiban lévő energiát felszippantani, anélkül hogy sajátja kibocsátásra kerülne, azzal önmaga 氣 készleteinek feltöltését képes elérni. Ennek velejárójaként pedig, többszöri ismétlés esetén ez magával vonta az energiájától megfosztott partner halálát is. 
A taoista szexvámpirizmus alapvető kelléke egy szűz lányokkal teli hárem, hiszen azoknak még nem volt lehetőségük a 精-től való megszabadulásra, így a 氣 utántöltése a velük való közösülés után számított elsőrangú forrásnak. Ezen technikák alapvető tanításai tehát az orgazmus, és az azzal járó életnedvek kibocsátásnak csökkentését voltak hivatottak elérni. 
A Yuefang bijue szereplője egy ártatlan, naiv s áldozattá váló megpocsíkolt leány, a mű olvasóközönségét ennek értelmében egyértelműen férfiakra célozták be. Mindazonáltal egyes szövegrészletek arra engednek következtetni, hogy az ezek ismerő nő ugyanolyan könnyedén alkalmazhatta az élet megőrzésére (yangsheng 養生) szánt technikákat (férfiak esetében a yang kultiválásnak útját 养阴之道), akár a férfi, erre utalnak az Ishimpōban fennmaradt szövegrészletek: 

“非徒阳可也,阴亦宜然”

"Nem pusztán a yang [kultiválható], ugyanez valósággal igaz a yin-re is

“若知养阴之道,使二气和合,则化为男子。若不为子,则转成精液,流入百脉,以阳养阴,百病消除,颜色悦泽,肌好,延年不老,常如少童”。

"Ki ismeré a yin kultiválásnak útját, a két qi egyesülése [ergo a szex] során  férfivá válik, s ha nem lészen várandós, úgy a [férfitől megszerzett] esszencia ereibe áramlik, így a yang erősíti yint, megfosztja minden nyavalyától, csupa derű színben pompáz, bőre üde, az öregség nem fog rajta, mindig oly [fiatalos] mint egy gyermek"

Ergo a nő, ki ezen hálószobai felhasználói ismeretek birtokában van, anélkül képes magába szippantani a férfi energiáját, hogy a terhesség nélkül jár, továbbá képes egészségének megőrzésére, életének meghosszabbítására. Ugyanakkor, a Yuefang bijue komolyan megjegyzi a kockázatok és mellékhatásokban, hogy egymás qi életerejének elszívása nem játék, és óva int attól, hogy kedvünkre gyakoroljuk. 

Megjegyzendő, hogy fennmaradt toista kánonok szerint korántsem volt konszenzus abban, hogy a szexuális praktikák mennyire működnek. A Taipingjing (太平經) számos taoista művet magába foglaló szövegekben az Égi Mester (天师) figurája egyetért a meg nem nevezett tanítványával, az Igaz emberrel (真人), hogy bizonyos elixírek - amikből az Égben igen sokat felhalmoztak - elvezethetnek a halhatatlansághoz, ám ezeket nem osztogatják akárkinek, csak akiket méltónak találnak rá, így ritkán jut belőle az emberekhez. Eszerint a halhatatlanság kizárólag az Ég jóváhagyásával következhet be, ergo az embereknek hiába próbálkoznak bármily módszerrel is, úgyis az Ég dönt, így nem sok értelme van az ágyban való qi-vadászatnak sem. 

Ugyanezen a vonalon megy tovább a Laozi Xiangerzhu《老子想尔注》kommentárja, mely hevesen kritizálja azon férfiakat, akik abban hisznek, hogy ejakuláció nélküli szex útján (採補) képesek megőrizni és növelni saját életerejüket. 

A Yuefang bijue további sajátossága, hogy míg a híres taoista szexuális rítus (heqi, 合氣) egy taoista pap/mester jelenlétében mehetett végbe, addig a Jádeszoba titkos praktikáiban erről szó sincs, nem volt szükség ceremóniamesterre, feltehetően bárki próbálkozhatott vele; ergo egyes vélemények szerint azért is kritizálták a taoizmuson belül is, mivel egy túlzottan profán módja volt a halhatatlanság megszerzéséért folytatott kísérletekben, így megfosztotta azt magasztos, kiváltságos voltától.

Ergo a szexuális vámpirizmus sosem tartozott a halhatatlansághoz vezető út egyetlen, elsődleges módszeréhez, e szexuális technikák a makrobiotikus életmód - meditáció, diéta, testmozgás - egy részét képezték csupán. A régi Kínában viszont a szex korántsem számított bűnös dolognak. Igaz, hogy akár politikai vagy vallásos elitek körében bizonyos korlátokat szabtak mind a megengedett partnerek számának, vagy a szex végrehajtásának helyeit illetően, de maga a szexuális vágy vagy cselekedet, amennyiben az nem ütközött a túlzottan obszcén, parázna megjelölés - yin 淫 - alá, semmiképp volt körülvéve a kereszténységben megtalálható, elítélő, bűnösnek vélt fenntartásokkal. Amíg a partnerek nem voltak tiltva akár morálisan, akár jogilag az együttéléstől, a szex bármely általuk kívánt formáját szabadon végezhették. 

Felhasznált irodalom: 

Paul R. Goldin: The Cultural and Religious Background of Sexual Vampirism in Ancient China. Theology & Sexuality vol. 12 (3): 285-308.
+ Baidu  

Kapcsolódó bejegyzések: 

Ba Jin: Az örök élet tornya

Kínai füveskönyv 本草纲目

A kínai pornográfia rövid története

"Három hüvelyknyi aranylótusz" - lábelkötés Kínában

Japán csáperotika - 触手強姦

Megjegyzések

  1. Ez miért is vámpírizmus? Nincs itt valami félreértés? Magyarul megjelentek gyakorlatokat leíró könyvek, abban nem a másik ember energiájának elorozásáról van szó... Lásd Mantak Chia: Gyógyító Szerelem; Taoista szerelmi titkok; stb.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egy barátomtól hallottam a dologról ekképpen, majd az általam használt irodalom szintén vámpirizmusként hivatkozik rá, másrészről pedig itt csak a 玉房秘訣 műről van szó. Bővebben: Paul R. Goldin: The Cultural and Religious Background of Sexual Vampirism in Ancient China. Theology & Sexuality vol. 12 (3): 285-308.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Edo-kori fingbakok

Az Edo-kori (1603-1868) Japánnal kapcsolatos bejegyzéseimmel kapcsolatosan az olvasó már bizonyára jó előre felhúzott szemöldökkel veselkedik neki, miszerint már megint miféle aberrált téma kerül terítékre...Ezúttal sem lesz másképp persze: a kortárs japán arisztokrácia egyik sajátos munkakört betöltő alkalmazottjáról, a bűnbakról, avagy ez esetben nevezzünk fingbaknak, ergo a fingbakról lesz szó.  Mármost az Edo-korról érdemes tudni, hogy valódi fordulópont volt a Japán történelemben: a több száz évszázados káosz és véres polgárháborúkat követően végre egy erős központi kormány irányítása alá került az ország. Már nem kellett a környező hegyekből lezúduló szomszédos szamuráj-klánok portyáitól tartani, megszűnt az örökös harcok miatti készültség és félelem, s az ezzel felszabaduló energiát a japánok sokkal szofisztikáltabb tevékenységekbe, mintegy kultúrafejlesztésbe invesztálhatták - avantgárd divat, új képzőművészeti irányzatok megteremtése, vagy éppen annak a látszatnak fenntartás…

Japán kocsmológia vol. 3. - Yokochō sikátorok - Nonbe Yokochō

A japán kocsmológia áltudományos bejegyzéssorozat soron következő epizódjában jó messzire mentünk, mégpedig a Tateishi (立石) állomáshoz, ami a Keisei-vonalon (京成) a Skytreetől kb. tiz percnyire van, mintegy a civilizáció határmezsgyéjén, hiszen ott található a Nonbe Yokochō (呑んべ横丁). Igazából jártunk már itt pár évvel ezelőtt, amikor még csak kirándulóban jártam át Shàng​hǎi​ból, és az isten sem tudja miért, de Taito-kuban kellett szállást foglalnom, hiszen fingom nem volt mi hol van Tōkyōban.  1955-ben nyitották meg a Tateishi áruházat, aztán azóta itt nagyjából meg is állt az idő. Az állomást környékező kis sikátorok hálózatában rendesen időutazhatunk valami képzeletbeli, régmúlt Tōkyōba. Szóval masszivan retrós hangulata van, de én imádom az ilyen helyeket, a szineket, a szagokat, az árusok kiabálását, a szünhetetlen sürgés-forgást. És itt van maga a Nonbe Yokochō bejárata, enyhén cyberpunkos miliőben. Nem túl nagy kiterjedésű maga a cimben szereplő yokochō, mindössze pár szűk utcác…

土用の丑の日

Július 20-ra esett a nyárközépi ökör napja (土用の丑の日) a kínai tradícionális holdnaptár szerint, 18 nappal az ősz kezdete előtt (mely a ugyanezen kínai képzetek szerint Augusztus 7 körül kezdődik).
Ez az ún. doyou no ushi-nap van tavasszal, ősszel és télen is, de általánosságban ha az ushi no hi-ről beszélnek az emberek, akkor a mostanit, azaz a nyárközépi ökör napját értik alatta.
Ilyenkor Japánban unagit, azaz angolnát esznek hagyományosan, azt mondják hogy már az Edo-kor óta. A legismertebb sztori szerint, egy korabeli angolna-árus tanácsot kért egy híres gondolkodótól, hogy mégis hogyan adhatna el több angolnát e forró nyári napok közepette, amikor az eladás a béka segge alatt volt, mivelhogy az nem számított éppen szezonális ételnek. 
A tudós gondolkodónak eszébe jutott egy régi japán népi hiedelem, miszerint azon ételek, melyek elnevezésében szerepel az “u” fonéma (udon tészta, umeboshi befőtt szilva, uri tök, etc) azok jó hatással vannak az egészségre, mi több nyáron is minden hő…

Shimoda

Az 1850-es években Japán még mindig izmoskodott hogy nem kér a külvilágból, aztán Matthew Perry s ama fekete hajóinak noszogatására megnyitották Shimoda kikötőjét. Majd Yokohamát is, és Shimodát pedig bezárták. Ennyi háttérsztori talán elég is lesz, mi több nem érdemes azon búslakodni, hogy mi történt Bakumatsu (幕末) korszak alatt, hiszen Shimoda a mai napig egy közkedvelt tengerparti nyaralóövezet. A salaryman számára a tōkyō-i nyár a 18 szintes buddhista pokol 19. szintje. Öltöny-nyakkendőben rohangálni a perzselő napon összeaszalódott emberszőlők szarkofágjában szégyenletesen szar.  A Yamanote vagonjaiban Guernica-üzemmódban transzportálódván vizet vizonáltam. Nagyon sok vizet, amiben úgy úszhatok, mint egy delfin.  Szóval efféle gondolatsorok közepette keveredtünk el végül Shimodába, ahol végre delfinné változhattam. Nem vittem sok cuccot, csak egy táskányi felszerelést, goprókat, sparkot, a D610-et, egy 50-est, és hát muszáj volt a 80-200-at is, hogy Kayokóról mindenféle tengerip…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…