Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Omotesandō illumináció

Ba Jin: Az örök élet tornya

Ha már a japán agresszióról esett szó, akkor ímhol egy régebbi recenzióm az egyik legjelentősebb XX. századi kínai író, Ba Jin egy alkotásáról, az örök élet tornyáról, melyet az előző poszt által szült történelmi szituáció ihletett.
A 20. századi kínai irodalom történetét nagymértékben befolyásolta a nyugati eszmeáramlat. A régi rendszer írástudóinak eltűnésével párhuzamosan egy új értelmiségi osztály emelkedett fel, melynek tagjai Amerikában, Európában, Japánban folytattak tanulmányaikat. Ez a kínai értelmiség Kína megmentésének útját a hagyományok teljes körű elvetésében, és a Nyugat szisztematikus utánzásában látták[1]. A harmincas években született meg Kínában a modern, kritikai realista regény, kiknek képviselőihez tartozott Li Feigan (1904-2005) is[2]. Otthonában, majd Sanghajban tanult, ösztöndíjjal 1927-ben érkezett Párizsba. Fiatalkorában maga is az anarchizmus híve volt; erre utal írói álneve is, mely két kedvenc írójának, Bakutyin és Kropotkin neveinek első és utolsó szótagjaiból áll. Franciaországból való hazatérését követően kizárólag az irodalomnak szentelte az életét, rendkívül termékeny író volt. Változatos környezetbe helyezett cselekményeivel, egyszerű, könnyen érthető nyelvezetével nagy olvasótábort szerzett magának. [3]Műveiben a korabeli társadalom legfontosabb problémái kapnak helyet: a forradalom, az új erkölcsök, az elnyomatás elleni harc, és a nép élete, akárcsak az 1937-ben Sanghajban kiadott művében[4], mely 1954-ben került magyar fordításra Az örök élet tornya címmel. [5] A mű 4 önálló meséből áll, az igazságtalan világgal, a zsarnoksággal való szembenállásra fűzhetőek fel, mint közös szálra. A tulajdonképpeni tanmesék további jellegzetességnek tekinthető, hogy egy gyermek szemszögéből követhetjük végig a cselekményt, ki kitörő lelkesedéssel hallgatja azokat. A történetek narrátora egy férfi, aki fia számára adja el azokat, a hétköznapok munkavégzései, és vándorlások alkalmával. Az első elbeszélés a mű címét viselő örök élet tornya. A kulcsszereplő a császár, kinek gazdagsága és hatalma végtelennek tűnik, ám korának előrehaladtával emberi létének korlátaiba kénytelen ütközni. E felismerését követően már csak közelgő halálának gondolata foglalkoztatta: korábbi évtizedes boldogsága örökre szertefoszlott. A halhatatlanság elérése vált legfőbb törekvéséé. Ennek érdekében először küldöncöket bocsátanak útra a birodalom különböző, a császári rezidenciától távol eső vidékeire, a császári szemszögből plasztikus képet adva „semmirekellők", azaz a nép által lakott területekre. Az égész ország bejárása után egy legenda vet szárnyat, miszerint valaha egy huszonhét emeletes toronyban volt elrejtve az örök élet esszenciája, ám az összeomlott. A küldöncök eredménytelenül tértek vissza, a császár éktelen haragra gerjedt s többet ki is végeztetett közülük. A császár állapota folyamatosan csak romlott: a nagyhatalmú miniszterek a „rongyos és szomorú" aljanépet tették felelőssé. A nép sanyargatásával sem javult az uralkodó betegsége. Ekkor egy öreg miniszter felvetette az örök élet tornyának újbóli megépítését, mely a császár türelmetlensége miatt képtelen vállalkozásnak bizonyult: mindössze egy esztendő alatt huszonhét emelet felhúzása. A miniszterek és tábornokok a feláldozható „semmirekellő" nép nagy számából adódóan elrendelték az építkezés elkezdését. Szerte a birodalom teljes területéről özönlöttek az emberek, a teljhatalmú császár parancsának végrehajtására. Az iszonytató körülmények közepette, a hidegtől, éhségtől, meggyötörtségtől egyre csak hullott az aljanép. De mégsem törtek meg: a kínkeserves munka közben is folyton dalukat énekelték, melyből bánatuk tört elő. A megtébolyodott császár hiába ölette halomra a nép fiait, énekük akkor sem szűnt meg. A haldokló császár népes kíséretével végül eljutott az elkészült toronyba, mely váratlanul inogni kezdett, és omlásnak indult. A hűségesnek vélt talpnyaló miniszterek, tábornokok, ágyasok, mindenki-ki életében legfőbb éltetői voltak a császárnak- saját élete megmentésére törekedett; nem törődve az ekkor már semmilyen hatalommal nem bíró császárral. A nép utolsó erejének kihasználásával épített torony, a zsarnokságot jelképező torony összeomlott. A fia kérdésére –mi szerint hogyan dőlhetett össze e csodás épület- reagálván az apa válaszában ott rejlik a megoldás, és a bírálat is egyben: „a homokra épített tornyok sohasem állnak biztosan" mely allegorikus célzattal élve a kíméletlen elnyomás általi erők felhalmozódásának magától értődő bukását vonja maga után. A második elbeszélésben, a torony titkában a gyermek fantáziáját megragadó örök élet tornya jelenik meg ismét. Egy látomásszerű álomvilágba kalauzolván mutatja be Ba Jin a képzeletbeli építmény varázslatos gazdagságát, és mindennek tulajdonosát, a könyörtelen, rátarti uralkodót, ki óriási vagyonával sem tudja lenyűgözni az apja iránt esedező gyermeket. A fényűző torony emeletein haladva a császár által elnyomott népek tömegeibe ütköznek: ágyasok, rabok, szolgák, kik mind az őrült uralkodó kegyétől függnek. A huszonegyedik emelet elérésekor a fiú végre rátalált halálra váró apjára, ki az elhalt toronyépítők titkának birtokában van, mely által elpusztítható az oly sok szenvedés árán elkészült építmény. A titok felfedte előtt azonban véget ér az álom. Az elbeszélés hatásos jelenetei az erkölcsi világrend válságát is kifejezésre juttatják: a korlátlan hatalommal rendelkező császár kezébe van minden alattvalójának élete, egy személyben dönt sorsukról. A nép egyszerű fia azonban haláláig szembeszállva is képes kitartani fogadalma, a torony titkának őrzése mellett. A harmadik elbeszélésben, a Láthatatlanná tevő gyöngyben egy ártatlanul bebörtönzött falusi tanítót vádolt meg áruló barátja azzal, hogy lázadást szított, amit egy varázslatos gyöngy birtokában hajthatott végre. A válogatott kínzások ellenére sem tudtak vallomásra bírni. A hivatalok erre házát is átkutatták, de nem akadtak a gyöngy nyomára. A tanító fia megpillantotta a gyöngyöt, majd a hivatalnokoktól való félelem miatt lenyelte azt. Ezt követően sárkánnyá változott, anyja elvesztette ezzel fiát. Az utolsó történetben egy csodálatos fa elevenedik meg, mely a tövében menedékre lelt fiatalok kétségbeejtő helyzete, a megdöbbentő igazságtalanságok- a társadalom csúcsán lévő császár, és az általa nyomorba taszított nép- érzékelésével váratlanul kitörve adja elő a választ; mely a szerző tulajdonképpeni ítélete saját kora felett. Az elbeszélések vonzerejét a benne szereplő cselekvő „hősök” megrajzolása jelenti, kiket Ba Jin példaképpé téve a nép számára, dacolnak bárminemű elnyomással szemben. Az 1937-től kezdődő japán agresszió[6] miatt szükség is volt erre: a honvédő forradalmárok, és az idegen elnyomás ellen küzdő nép erőt merítsen e mű történeteiből.
Felhasznált irodalom:
Köpeczi Béla-Pók Lajos (szerk.): A XX. század külföldi írói. Bp., 1968
Polonyi Péter: Kína története. Bp.,1994
Tőkei Ferenc-Miklós Pál: A kínai irodalom rövid története Bp., 1960
Victor H. Mair (szerk.): The Columbia history of chinese literature.


[1] Victor H. Mair (szerk.): The Columbia history of chinese literature. 156.p.
[2] Tőkei Ferenc-Miklós Pál: A kínai irodalom rövid története Bp., 1960. 209.p.
[3] Köpeczi Béla-Pók Lajos (szerk.): A XX. század külföldi írói. Bp., 1968. 315.p.
[4] Cháng shēng tǎ 生塔
[5]Tőkei Ferenc-Miklós Pál: A kínai irodalom rövid története Bp., 1960.209.p.
[6] Polonyi Péter: Kína története. Bp.,1994. 210.p.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…

Japán kocsmológia vol. 1. - Yokochō sikátorok - Omoide Yokocho

A kínai kocsmológia tudományos blogsorozat után belekezdünk a japán kocsmológiába is, mely szintúgy hasonló komolysággal fogja végigjárni a témát itt Tōkyōban. Ma Shinjukuban jártam, akadt a zsebemben egy gopro ezért gondoltam végigjárok az Omoide Yokochón (思い出横丁) "emlékek sikátora'. a sorozat nyitányaként. Mi is az a yokocho?  A yokocho effektíve sikátor, szűk kis utcácska, mely egy totális más Tōkyōba vezethet el bennünket, mint amit a széles sugárutak és felhőkarcolók dicsfényében megszokhattunk. Az Omoide Yokocho - vagy a Shinjuku állomás nyugati kijáratánál található, az évtizedek számos tűzesetét és szerencsétlenségeit számos épület átvészelte, s valódi romkocsma labirintust találhatunk itt, melyekben yakitoritól a motsu-nabén át a soba tésztásig számos falatot szerezhetünk a sör és szaké mellé.   A nevezetes szűkös utcácskákat "pisás sikátorként" (ションベン横丁) is szokták volt emlegetni, mivelhogy az 1999-es tűzvész előtt nemigen voltak mosdók a kis krimókban. A …

Az agymosás kínai művészete

Az imént olvastam Robert B. Cialdini: Influence - The Psychology of Persuasion cimű könyvében egy érdekes fejezetet, melyben a következetesség elvéről van szó, azaz hogy milyen erősen tartunk ki döntéseink illetve elmondottjaink mellett. Pszichológia kutatások alapján ha az ember állást foglal egy bizonyos dologgal kapcsolatban - akkor ezen elv alapján - nagy valószinűséggel akkor is kitart mellette, ha bebizonyosodik a tévedése. Mindezt többek között egy érdekes kinai példával igazolja a szerző. A koreai háborúban (1950-1953) számos amerikai katona találta magát kinai fogolytáborokban. Az már a kezdetektől fogva világos volt, hogy a kommunista kinai vezetés gyökeresen eltérő mód kezeli a foglyokat, mint Észak-Koreai szövetségese, mely utóbbi szigorú megtorlások és büntetések útján vélte hatalma biztositását, valamint a fogva tartottak betörését. A kinaiak egy egészen más, és sokkal hatékonyabb módszert válaszottak.
Tudatosan mellőzve a brutalitást, fizikai fenyitéseket egy szofiszti…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 8 - A 731-es alakulat nyomában

A Tōkyō sötét múltja sorozatban esett már szó különböző Edo-korividámságokról, évszázadokkal ezelőtti borzalmakkal azonban vélhetően nehezebb együttérezni, mint a közelmúlt kegyetlenségeivel. A sorozat ezen következő epizódjában a XX. századba tekintünk vissza, azon belül is a 731-es alakulat (731 部隊), illetve az azokhoz köthető emlékekhez. Mindenekelőtt ildomos belőlni a kontextust: második világháború, azon belül is második sino-japán háborúban (1937–1945) járunk. Kina észak-keleti területei - nevezetesen Mandzsúria - japán fennhatóság alatt. A tartomány fővárosa, Harbin (哈尔滨), s annak Pinfang kerülete (平房区) adott helyet a 731-es alakulat működésének, melyen keresztül a japán háborús bűnök legsötétebb bugyraiba nyerhetünk némi betekintést. A Japán birodalmi hadsereg hivatalosan Járványmegelőzési és Víztisztító Osztályának (関東軍防疫給水部本部) nevezett alakulatát a Kenpentai (憲兵隊), a voltaképpeni titkosrendőrség irányitása alatt hozták létre, ám az hamarosan az Északkelet-Kinában és Oroszor…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…