Ugrás a fő tartalomra

精选博文

土用の丑の日

Holdújévi szokások - 春节习俗

A holdújév, vagy tavaszünnep - Chūnjié (春节) - az egyik legősibb, és a legfontosabb ünnep Kínában, mely a tradicionális holdnaptár alapján január vége és február eleje közötti dátumokra esik, idén január 23-ra. Az ünnephez számos hiedelem kapcsolódik - míxìn (迷信). Például az újév első holdhónapjában - zhēngyuè (正月) - nem szerencsés hajat vágatni, vagy cipőt venni. A cipő esetében ugyanis - xié (鞋) - kiejtése megegyezik a gonosszal - xié (邪). Holdújév előtt érdemes rendezni az adósságokat, hogy ne kerüljön át az újévbe, s ildomos továbbá piros ruhákat (jószerencse) magunkra ölteni. 

Újév előtt szokás kitakarítani, kisöpörni a házat - dǎ sǎo fáng zi (打扫房子/掸尘扫房子, délen a söprést dǎnchénnek (掸尘) mondják) - az előző év összes balszerencséjével (破旧立新), viszont arra ügyelni kell, nehogy a jószerencsét is véletlenül kiebrudaljuk, ergo a sarakban megrekedt pormacskákat nem szükséges egytől-egyig lemészárolni. A kínaiak a nagytakarítás során a sörprésen túl persze leszedik és kimossák a függönyöket, terítőket, és a kertben is rendet raknak Egyébiránt a ház kitisztításának is megvan a története (民间传说). A kínai mitológiában lévő tűzhelyisten - Zào Jūn (灶君/vagy 灶王爷) - feladata a család őrzése, védelme. A legenda szerint a 12. holdhónap 23. napján Zào Jūn visszatér az égbe, és jelentést tesz a Jáde császárnak - Yù Huáng (玉皇) a háztartásokban végzett megfigyeléseiről, a Jáde császár pedig ennek a jelentésnek függvényében bünteti/jutalmazza az adott családot. Hogy a családokról minél jobb jelentést készítsen Zào Jūn, azok igyekeznek például kitisztítani a lakást, mert abban a tűzhelyisten is komfortosabban érzi magát, valamint hagyományos édességeket, pl.: tángguāt (糖瓜) ajánlanak fel neki, ami azonkívül, hogy édes, egyéb funkcióval is rendelkezik: mivel eléggé ragadós, így a tűzhelyisten szája is összeragad, s nem tudja majd elmesélni a Jáde császárnak a háztartását csínytevéseit. Van, amikor piával itatják át az édességet, mert Zào Jūn részegen, össze-vissza beszélve szintúgy nem tud árulkodni. Egyébiránt úgy tartják, Zào Jūn jelentésé alapján a nagy bűnök (大罪) 300 nappal, a kis bűnök (小罪) 100 nappal rövidítik meg a vétkesek életét, mindazonáltal a jó tetteket (好事) is éppúgy értékelni fogja a Jáde császár, és szerencsével jutalmazza az embereket. 

A házat nem csak kitisztítani, de kidíszíteni is szokás, erre szolgálnak az ajtófélfára kiaggasztott piros színű, páros újévi tekercsek - chūnlián (春联). A tekercseken a jószerencse írásjegye - fú (福字) található, és fejjel lefelé van felhelyezve egy szójáték kapcsán - fú dào le (福倒了), vagyis a "fejjel lefele álló fú" ugyanúgy hangzik, mint a fú dào le (福到了), vagyis a "a szerencse megérkezett". Gyakori még az ajtóőrző istenségek - ménshén (门神) - szolgálatba állítása képük az ajtón való felhelyezésével, valamint az ablakokra ragasztott papírkivágások - chuānghuā (窗花) is. 

Az ételek is a szerencsehozással állíthatóak párhuzamba. Újév estéjén - chúxì (除夕) - a családok összegyűlnek- tuányuán (团圆), s együtt vacsoráznak - niányè fàn (年夜饭), többek között halat (ahogy arról korábban már volt szó), ugyebár a hal - yú (鱼) - jólétet hoz, az egyik mondás szerint nián nián yǒu yú (年年有余) - "minden évben marad többlet", a többlet (余) ill. a hal (鱼) ejtése szintén megegyezik. 

Országszerte, de hagyományosan Kína északi részén ilyenkor húsos táskával - jiǎozi (饺子/húsos táskát gyúrni, "megtölteni": 包饺子) tömik magukat az emberek, melyekbe néha pénzérmét rejtenek el, s az azt kihalászóra nagy szerencse vár majd az új esztendőben. Délen jobbára a niángāo (年糕), ragacsos "rizstorta" (valójában semmi köze a tortához) a nyerő, itt is van mondás és szójáték: a torta - gāo (糕) - ejtése homofón a magassal - gāo (高) -, a mondás pedig (年年高升) "minden évben magasabbra jutni [karrierben]". 

Elmaradhatatlan továbbá a tűzijáték - yānhuā (烟花), valamint a petárdaőrület - fàngbiānpào (放鞭炮), hagyományosan a rettenetes Nián visszatartása végett. 

Manapság hagyományosnak számít már a CCAV, pardon CCTV újévi gálaműsorának - Zhōngguó zhōngyāng diànshìtái chūnjié liánhuān wǎnhuì (中 国中央电视台春节联欢晚会) megtekintése is, melyben vannak afféle cirkuszi elemekkel tarkított rövid, vicces előadások - xiǎopǐn (小品), s további hagyományos kínai színpadi művészetek, úgymint a xiàng sheng (相声), mely kvázi a kabaré/stand up comedy szerepét látja el Kínában. A műsort tarkítja még az énekes-tánczos mulatság - gē wǔ (歌舞), akrobaták mutatványai - zá jì (杂技), és a bűvészek - mó shù (魔术) performansza. Végül pedig a visszaszámlálás - dàoshǔ (倒数), majd az újévi harang - xīnnián zhōngshēng (新年钟声) következik.

A holdújévi látogatások - bàinián (拜年) - során a gyerekek az újévi ajándékként adott pénzzel - yāsuìqián (压岁钱) - tömött piros borítékokat - hóngbāo (红包) kapnak. 

mi pedig mindenhol
Chūn jié kuài lè (春节快乐) - boldog holdújévet!
transzparenseket láthatunk

Megjegyzések

  1. Kár, hogy Japánban már csak a kínai negyedben tartják meg a holdújévet :(
    Nem is tudtam, hogy Kínában is van pénzajándékozás! (红包) Japánul otosidamának お年玉 hívják.

    Ezt a 饺子-t párolják vagy főzik?

    (ezt japánul gjózának hívják, ami vagy kínai eredetű elnevezés, vagy mandzsu http://fubito.blogspot.com/2011/06/gjoza.html )

    VálaszTörlés
  2. Persze, a hongbao nagyon megy! Amúgy sok kínai negyed van a japán városokban? Yokohamát meg Kobét vágom, (Kobéban ráadásul Nankinmachi - 南京町 van, ha jól tudom), de bizonyára vannak még. Gondolom Aichiben sem szűkölködtök kínaiakból! 笑

    Hmm, nem tudom, szerintem elkészítéstől függően lehet párolni/és főzni is.

    VálaszTörlés
  3. Ha jól tudom, Nagaszakiban van a 3. híres kínai negyed.http://www.nagasaki-chinatown.com/
    Nagojában volt egy "Kínai negyed" nevű áruház-féleség, de ..aztán egyre csak fogytak a vásárlók meg az üzletek :)

    VálaszTörlés
  4. 中国のビジネスマンは金の儲けかたを知っているね、はは!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Edo-kori fingbakok

Az Edo-kori (1603-1868) Japánnal kapcsolatos bejegyzéseimmel kapcsolatosan az olvasó már bizonyára jó előre felhúzott szemöldökkel veselkedik neki, miszerint már megint miféle aberrált téma kerül terítékre...Ezúttal sem lesz másképp persze: a kortárs japán arisztokrácia egyik sajátos munkakört betöltő alkalmazottjáról, a bűnbakról, avagy ez esetben nevezzünk fingbaknak, ergo a fingbakról lesz szó.  Mármost az Edo-korról érdemes tudni, hogy valódi fordulópont volt a Japán történelemben: a több száz évszázados káosz és véres polgárháborúkat követően végre egy erős központi kormány irányítása alá került az ország. Már nem kellett a környező hegyekből lezúduló szomszédos szamuráj-klánok portyáitól tartani, megszűnt az örökös harcok miatti készültség és félelem, s az ezzel felszabaduló energiát a japánok sokkal szofisztikáltabb tevékenységekbe, mintegy kultúrafejlesztésbe invesztálhatták - avantgárd divat, új képzőművészeti irányzatok megteremtése, vagy éppen annak a látszatnak fenntartás…

Japán kocsmológia vol. 3. - Yokochō sikátorok - Nonbe Yokochō

A japán kocsmológia áltudományos bejegyzéssorozat soron következő epizódjában jó messzire mentünk, mégpedig a Tateishi (立石) állomáshoz, ami a Keisei-vonalon (京成) a Skytreetől kb. tiz percnyire van, mintegy a civilizáció határmezsgyéjén, hiszen ott található a Nonbe Yokochō (呑んべ横丁). Igazából jártunk már itt pár évvel ezelőtt, amikor még csak kirándulóban jártam át Shàng​hǎi​ból, és az isten sem tudja miért, de Taito-kuban kellett szállást foglalnom, hiszen fingom nem volt mi hol van Tōkyōban.  1955-ben nyitották meg a Tateishi áruházat, aztán azóta itt nagyjából meg is állt az idő. Az állomást környékező kis sikátorok hálózatában rendesen időutazhatunk valami képzeletbeli, régmúlt Tōkyōba. Szóval masszivan retrós hangulata van, de én imádom az ilyen helyeket, a szineket, a szagokat, az árusok kiabálását, a szünhetetlen sürgés-forgást. És itt van maga a Nonbe Yokochō bejárata, enyhén cyberpunkos miliőben. Nem túl nagy kiterjedésű maga a cimben szereplő yokochō, mindössze pár szűk utcác…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…

Obon お盆 és a japán túlvilági képzetek

Július végétől kezdve kezdődik Japánban az Obon (お盆) ünneplése, mely a voltaképpeni japán halottak napja, pontosabban ünnepségsorozata, mely során a az emberek meglátogatják s rendbe rakják elhunyt családtagjaik sirját (ohakamairi, 御墓参り) avagy tiszteletüket róják le eltávozott hozzátartozóiknak. Itt Tōkyōban az ünnepléssorozat főként Augusztus hónapjára esik. Ezzel egyidejűleg az obon ideje egy félhivatalos nyáriszünet is, a legtöbb japán cégnél ilyenkor szabadságra mennek, sokan használják fel ezt az időt arra, hogy hazalátogassanak.


Az obon hagyományának története igencsak hosszú és szerteágazó gyökerekre vezethető vissza. A korabeli Edo-korban használatos holdnaptár eredetileg júlis 15-re tette az ünnep napját  (kinai példa nyomán, amiről a kinai szellemünnep és túlvilági képzetek bejegyzésben irtunk már korábban) a modern naptár pedig augusztus 15-re updatelte. (Egyébiránt ugyanerre a napra esik Hirohito császár beszéde is, melyben bejelentette Japán fegyverletételét a második vi…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 9 - San'ya népszállói

今日の仕事はつらかった
あとは焼酎をあおるだけ
どうせどうせ山谷のドヤ住まい
他にやることありゃしねえ

Kemény volt a mai gálya,
csak egy kis nyakalás maradt hátra,
Úgyis itt tengődöm San'yában,
tenni való tán mi más van?



Szabados forditásomban a San'ya Blues (山谷ブルース) sorai Nobuyasu Okabayashi (岡林 信康), a japán Bob Dylan tolljából, ami nagyjából Tōkyō egykori gettójának kvintesszenciája is. Igen, jól olvastad: a Tōkyō sötét múltja sorozat újabb epizódjában a város egykori, voltaképpeni nyomornegyedének történetét járjuk kicsit körül.
Taitō (台東) és Arakawa (荒川) kerületek között található a valaha San'yának (山谷) nevezett városrész, kivált a Namidabashi-kereszteződésről délre található részen. San'yát a fővárosi kormány 1966-ban feloszlatta, és a szétdarabolt közigazgatási egységeknek új nevet adott. San'ya, illetve ezen városrész története egyébiránt egészen az Edo-korig nyúlik vissza, ugyanis már régtől fogva itt kapott helyet kvázi minden olyan létesitmény, ami Edo lakói szerettek volna szőnyeg alá söpörni a nyilváno…