Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Laoximen: egy lilong utolsó pillanatai

A megosztott barack esete Kínában - 同性爱

Az éjszakai piacon van egy spanom, aki szorgalmasan szállítja a Mao-relikviákat, s másegyéb, amatőrök számára talán ódon, haszontalannak tűnő tárgyakat, korabeli plakátokat, nekem viszont kincseket, ergo alkalmasint be-benézek hozzá, van-e valami újdonsága; majd mélyen egymás szemébe nézve rituális töltetű alkudozások útján az eredeti - nyilván csak viccbéli - árat eléggé leamortizáljuk, majd jót röhögünk mindketten.

Én azért röhögök, mert úgy vélem jó bizniszt csináltam.

Viszont jó volna tudni, hogy ő min röhög, néha kétségeket ébreszt bennem.

Mindenesetre legutóbb egy igen szép plakátot sikerült zsákmányolnom tőle kvázi fillérekért, mely két szépreményű - talán leszbikus - perszónát ábrázol. Na mármost ennek apropóján-ha leszbikusak, ha nem - felvonultatok pár, az ókori Kínában létező egyneműek kapcsolatára vonatkozó, jobbára eufemisztikus kifejezést, melyek még napjainkban is ismertek.

断袖余桃 duàn xiù yú táo: ókori kínai irodalomból merített kifejezés homoszexualitásra, szabadosan fordítva "a levágott köntös barackot rejt", pontosabban a levágott köntös/ruharab után barack marad.

断袖 dùan xiù: a 断袖之癖 dùan xìu zhī pǐ rövidített változata, "a levágott köntös szenvedélye", melynek sztorija 哀 Āi, az i.e. 7-1 között regnáló buznyák Han-császárához kapcsolódik. Történt egyszer, hogy ki kellett kelnie ágyából, ám inkább, hogy felébresztette volna a köntösén alvó homár felebarátját, levágta saját ruháját, hadd aludjon az.

余桃 yú táo: "a megmaradt barack". A Han Feizi-ből fennmaradt anekdota (Han Fei i.e. 280-233) alapján élt egy fiatal legény- Mizi Xia, ki leszedte egy barackfa gyümölcsét, majd megízlelvén azt oly édesnek találta, hogy felajánlotta azt Ling-nek (i.e. 534-493), Wei uralkodójának, akit ez végletekig meghatott. Valószínűsíthetően túl a barátságon. Ebből adódóan a 分桃之爱 fēn táo zhī ài - "a megosztott barack szerelme", avagy 分桃 fēn táo - "megosztott barack" alatt melegeket kell értetünk.

龙阳癖 Lóng Yáng pǐ: "Lóng Yáng szenvedélye" - Lóng Yáng úr a XVIII. századi klasszikus kínai műben, a Vörös szoba álmában említett buzi nemes volt. Az elbeszélés szerint valamikor a hadakozó fejedelemségek korában (i. e. 5–3. század) tevékenykedett. Egy nap együtt horgászott homokozótársával, Wei uralkodójával, és hirtelen könnyekbe tört. A király megkérdé, mégis mi bántalmazza érzékeny lelkét, amit azzal magyarázott, hogy a nagy halak kifogása után a kisebbeket mind vissza akarja dobni, amivel arra utalt, hogy annyi szépség van a világon, hogy az uralkodó egy nap majd őt is mellőzi egy új szerető miatt. Erre az uralkodó azonmód kijelentette: ki más szépségről mer szólani, az családjával együtt kivégeztetik vala. Ergo Lóng Yáng neve azóta is homárokkal függ össze, mi több az ázsiai buzi hálózat neve is Lóng Yáng Club.

男风 nán fēng vagy 南风 nán fēng: férfi/déli stílus, a Ming-dinasztia (1368-1644) korából. A "déli stílus" elnevezés onnan eredeztethető, hogy a közhit szerint a buzik Kínában délről (Fujian-ből és Guangzhou-ból) jöttek; és egyébiránt igen nagyszámú dokumentáció létezik arról, hogy ezeken a helyeken dívtak is a homoszexuális tradíciók. Példának okáért a XVII. századi Fujian-ben magasan képzett és előkelő társadalmi osztályú férfiak házassága teljesen bevett gyakorlatnak számított, s a ceremóniák ráadásul a normális hetero-házasságok mintájára zajlottak. 契兄 qìxiōng - "fogadott bátyó", és 契弟 qìdì, "fogadott öcsi" alkotta a két felet. Több, mint húsz éven keresztül voltak ilyen "házasságok", és ami még inkább abszurd bennük, hogy pusztán odáig tartottak, míg a 契弟 qìdì elérte a "hetero-házasodás" életkorát, miként ekkor "elváltak", de az öreg buzi segített neki jó feleséget találni, meg egyáltalán valamely úton visszailleszteni a társadalomba.

对食 duìshí: leszbikusokra egyelőre pusztán csak ez a kifejezés játszik most, "szemtől-szembe enni". A legelső feljegyzés a kínai leszbikusokról Cheng (i.e 51–7.), Han-császártól háreméből származik, melyben - a leírások alapján - élt két nő, kik mindig gyanúsan egymással szemben ettek, s mindig együtt háltak.

Hogy valami szleng is kerüljön a dologba, ma egyszerűen 拉拉 lālā-nak titulálják a leszboszi érzelműeket. Emellett egy másik, a melegeket illető másik közkedvelt kifejezés úgy általánosságban: 断背 duànbèi Ang Lee magyarul Túl a barátságon-nak fordított című filmje (-Brokeback Mountain) után.

Nincs vége!

Megjegyzések

  1. Jó a kép :)
    Igaz, hogy a 同志 kifejezés is ma már mást jelent ?

    VálaszTörlés
  2. Bizony-bizony, ma már nem elvtársat, de meleget értenek alatta. Megszólításként teljesen értelmét vesztette. Újabb értelmében viszont elég népszerű használata.

    VálaszTörlés
  3. Nézegettem ma Szaszahara atedzsi-szótárát*, és találtam két jó kis kandzsit:)


    奻 : レズビアン

    Ugyanilyen van 男ban is, ホモ olvasattal :)


    *
    笹原 宏之『当て字・当て読み 漢字表現辞典』

    VálaszTörlés
  4. Haha, köszi az infót! Azt lehet tudni, hogy ezek a kanjik mikori találmányok? Gondolom nem túl régiek, már csak az olvasatuk miatt sem.

    VálaszTörlés
  5. Szerintem a kandzsik régiek, csak a hozzájuk társított jelentés új :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Edo-kori fingbakok

Az Edo-kori (1603-1868) Japánnal kapcsolatos bejegyzéseimmel kapcsolatosan az olvasó már bizonyára jó előre felhúzott szemöldökkel veselkedik neki, miszerint már megint miféle aberrált téma kerül terítékre...Ezúttal sem lesz másképp persze: a kortárs japán arisztokrácia egyik sajátos munkakört betöltő alkalmazottjáról, a bűnbakról, avagy ez esetben nevezzünk fingbaknak, ergo a fingbakról lesz szó.  Mármost az Edo-korról érdemes tudni, hogy valódi fordulópont volt a Japán történelemben: a több száz évszázados káosz és véres polgárháborúkat követően végre egy erős központi kormány irányítása alá került az ország. Már nem kellett a környező hegyekből lezúduló szomszédos szamuráj-klánok portyáitól tartani, megszűnt az örökös harcok miatti készültség és félelem, s az ezzel felszabaduló energiát a japánok sokkal szofisztikáltabb tevékenységekbe, mintegy kultúrafejlesztésbe invesztálhatták - avantgárd divat, új képzőművészeti irányzatok megteremtése, vagy éppen annak a látszatnak fenntartás…

Japán kocsmológia vol. 3. - Yokochō sikátorok - Nonbe Yokochō

A japán kocsmológia áltudományos bejegyzéssorozat soron következő epizódjában jó messzire mentünk, mégpedig a Tateishi (立石) állomáshoz, ami a Keisei-vonalon (京成) a Skytreetől kb. tiz percnyire van, mintegy a civilizáció határmezsgyéjén, hiszen ott található a Nonbe Yokochō (呑んべ横丁). Igazából jártunk már itt pár évvel ezelőtt, amikor még csak kirándulóban jártam át Shàng​hǎi​ból, és az isten sem tudja miért, de Taito-kuban kellett szállást foglalnom, hiszen fingom nem volt mi hol van Tōkyōban.  1955-ben nyitották meg a Tateishi áruházat, aztán azóta itt nagyjából meg is állt az idő. Az állomást környékező kis sikátorok hálózatában rendesen időutazhatunk valami képzeletbeli, régmúlt Tōkyōba. Szóval masszivan retrós hangulata van, de én imádom az ilyen helyeket, a szineket, a szagokat, az árusok kiabálását, a szünhetetlen sürgés-forgást. És itt van maga a Nonbe Yokochō bejárata, enyhén cyberpunkos miliőben. Nem túl nagy kiterjedésű maga a cimben szereplő yokochō, mindössze pár szűk utcác…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…

Obon お盆 és a japán túlvilági képzetek

Július végétől kezdve kezdődik Japánban az Obon (お盆) ünneplése, mely a voltaképpeni japán halottak napja, pontosabban ünnepségsorozata, mely során a az emberek meglátogatják s rendbe rakják elhunyt családtagjaik sirját (ohakamairi, 御墓参り) avagy tiszteletüket róják le eltávozott hozzátartozóiknak. Itt Tōkyōban az ünnepléssorozat főként Augusztus hónapjára esik. Ezzel egyidejűleg az obon ideje egy félhivatalos nyáriszünet is, a legtöbb japán cégnél ilyenkor szabadságra mennek, sokan használják fel ezt az időt arra, hogy hazalátogassanak.


Az obon hagyományának története igencsak hosszú és szerteágazó gyökerekre vezethető vissza. A korabeli Edo-korban használatos holdnaptár eredetileg júlis 15-re tette az ünnep napját  (kinai példa nyomán, amiről a kinai szellemünnep és túlvilági képzetek bejegyzésben irtunk már korábban) a modern naptár pedig augusztus 15-re updatelte. (Egyébiránt ugyanerre a napra esik Hirohito császár beszéde is, melyben bejelentette Japán fegyverletételét a második vi…