Doufukuai

Kína minden kétséget kizáróan agyament hely - talán ezért is rajongok érte ennyire -, ily mód nem csoda, ha a foglalkozások területéről is érdekes példákat lehet kiemelni; köztük olyanokat is, melyek a világ más országaiban nemigen vannak jelen. Kezdetnek következzék ötfajta sajátságosan kínai meló:  hēichē sījī (黑车司机): "fekete kocsis sofőrök", ergo a hiénataxisok . Önmagában korántsem kuriózum, hiszen valamennyi országban megtalálhatóak; de olyan számban, mint Kínában , máshol aligha. Főképp nagyobb városokban üzérkednek; első kínai utam során magam is öntudatlanul az ő szolgáltatásaikat vettem igénybe, aminek részemről negatív reciprocitás, a kezdő, világtalan laowai ráfizetése lett a vége. Különleges ismertetőjegyeik közé tartozik az állomásoknál való csoportos portyázás, szardonikus mosoly, valamint a nagyszerűen szimulált, végtelen jóindulat, amit az éppen aktuális mister/lady irányában mutatnak. Ugyanakkor, e magatartás fekete taxizó mivoltjuk billogja is egyben:

Kínai tanulás kapcsán bizonyára találkoztunk már chéng​yǔ-vel (成语), vagyis a négy írásjegybe szedett szólásokkal [a chengyu.blog.hu -n szép gyűjtemény található]; a következő lépcsőfok pedig a xiē​hòu​yǔ (歇后语) lehet. A xiē​hòu​yǔ allegorikus mondások/szójátékok a chéng​yǔ-vel ellentétben két fő részre tagolódnak: 1., a metafora/vagy rejtvény; 2., ennek magyarázata.  Következzék pár közismertebb példa:  肉包子打狗 - 有去无回 (ròu​bāo​zǐ​ dǎ​ gǒu - yǒu qù wú huí) - húsos táskát dobni a kutyának - soha nem jön vissza = ha hússal töltött baozit adunk egy kutyának, az elszalad vele, s nem kapunk vissza belőle semmit; ami elment, az már nem jön vissza. Példának okáért egy rossz befektetés is lehet kutyának dobott húsos baozi. 猫哭老鼠 - 假慈悲 (māo​ kū​ lǎo​shǔ - jiǎ​cí​bēi) - a macska siratja az egeret - színlelt kegyelem/hamis jóindulat = a macska általában megeszi az egeret, és emiatt nem érez valódi bánatot, ergo képmutatás, amit a magyarban a krokodil-könnyekkel írunk le. A tagmondat első

A shanghai-i Zöld Banda mellett a kelet-ázsiai kriminológia történetének legismertebb bűnszervezetének a japán yakuza (やくざ/八九三) tekinthető. Az eredete a tradicionális szerencsejátékosok (ばくと/博徒) és utcai csalók (てきや/テキ屋/的屋) szerveződéseire vezethető vissza a XVIII. századi, az Edo-kori ( 江戸時代) Japánban. Maga a yakuza elnevezés a Hanafuda kártyajáték (はなふだ/花札) egy vesztes lapkombinációját takarja (8-9-3 → ya-ku-za), s a teljesen haszontalan, értelmetlen dolgok megjelölésére terjedt ki jelentése. Később a szerencsejátékokat űző személyekre ragadt rá elnevezésként.  Szervezeti felépítését és értékrendjét illetően a yakuzák szerveződései bizonyos tekintetben hasonló vonásokat mutatnak a Zöld Bandával: a yakuza tagjai is generációs korcsoportok egymásra épülő hierarchiája szerint tömörültek " keresztapákkal ", " idősebb testvérekkel ", " fiatalabb testvérekkel ", etc. A legfontosabb kapcsolat a főnök - oyabun - (おやぶん/親分) és tanítványa - kobun - (こ

Kínai szleng 13. rész, melyben a szarral kapcsolatos kifejezések és átkozódások kerülnek terítékre. shǐ (屎) - ' szar, fekália'. Főnév, melléknév, határozó is lehet, ha valamit szarnak érzünk , pl.: tài shǐ le (太屎了) 'hát ez nagyon szar'. Netes nyelvhasználatban előfordulhat 10 formában is, mivel a tíz (十) ejtése kínaiul shí.  gǒushǐ (狗屎) - 'kutyaszar' , hasonlatos, mint a magyarban a lószar(t) . Eredetileg viszont nem ebben az értelemben volt használatos, de feslett erkölcsű, szégyentelen személyt értettek alatta. A lószarhoz hasonló jelentésváltozás nyugati hatás eredménye lehet (bullshit → 狗屎), először Taiwant és Hong Kongot, majd a szárazföldet elérve. Nem is beszélve Hollywood műremekeiről, melyeknek a oh, shit! oh, shit! igen kedvelt kifejezése. chòu gǒushǐ (臭狗屎) - ' büdös kutyaszar ', az előbbi kifejezés fokozása, kvázi hülyeség, faszság, badarság . shǐ pénzǐ (屎盆子) - ' szaros lábas/lavór/tál ' - slendrián, rosszul elvégzet

Az iskolai történelmi atlaszok előszeretettel hivatkoznak Kína két nagy folyamára, a Huang-hóra [Huáng​ Hé 黄河], mint a Sárga-folyóra , valamint a Jangcekiangra [Yángzijiāng, 扬子江], mint Kék-folyóra . A Huang-ho esetében az atlasz helytálló, de mi a helyzet a Jangcével? Milyen színű egyáltalán?  Kínában több, mint 1500 folyó van, ezek közül a 6300 km hosszú Jangce, és az 5400 km hosszú Huang-ho a legnagyobb jelentőséggel bíró. A Huang-ho, vagyis a Sárga-folyó völgyét tekintik a kínai civilizáció bölcsőjének ,  ahol az első kínai faluközösségek, majd államok megalakultak, s kiknek egyik fontos problémáját képezte az állandóan áradásokkal fenyegető (valójában nem csak fenyegető, hanem rendre ki is áradó, ami egyébiránt nagymértékben befolyásolja majd a kínai világszemléletet és gondolkodást arról, hogy minden változásban van, semmi sem állandó) szabályozása. Mivelhogy a Sárga-folyó nagy mennyiségű sárga löszt hoz magával Észak-Kína löszfennsíkjairól, ebből adódik elnevezése is.  A

Egy város személyes karakteréhez nagymértékben hozzájárul saját városi legendagyűjteménye is, nincs ez másképp Kína nagyvárosai esetében sem. A városi legendát kínaiul dū shì chuán qí-nek (都市传奇) szokták fordítani, s ezekből a legtöbbel érhető módon a legnagyobb kínai város, Shanghai rendelkezik. Ezek közül is az egyik legismertebb a Yán'ān úti felüljáró sárkányoszlopának legendája (延安路高架龙柱). A sárkányoszlop legendája az 1990-es évek végére megy vissza, Shanghai egyik legfontosabb felüljárójának, a Yán'āngāojiàlù (延安高架路) építkezési munkálatainak kezdetével. Az építkezés egy óriási projekt volt, ennek ellenére gördülékenyen haladtak a munkálatok, míg el nem érkeztek egy hatalmas kereszteződéshez a Chéng​dū útnál (成都路), mely két fontos útvonal összekapcsolásával alapvetően kívánták megváltoztatni a város közlekedési túlterheltségét (交通拥挤).  A felüljáró mérnökei egy fő tartópillért terveztek annak középső szekciójához, ám akármennyire is próbálkoztak, egyszerűen nem bír

A Dél-kínai-tenger (Nanhai, 南海) területi szuverenitása elsősorban gazdag nyersanyagkincsei, természetes energiaforrásai - olaj-, ill. földgázlelőhelyei, halászterületei következtében képezheti megújuló nemzetközi disputák tárgyát,  a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) képviselői nemrégiben Kambodzsában gyűltek össze, hogy közelebb hozzák a megállapodást a vitában érintett felek között. A nyersanyagkincsek mellett a világ nemzetközi kereskedelmének mintegy fele a Dél-kínai-tengeren halad keresztül, déli részén a Malaka-szoros a világ egyik legforgalmasabb tengeri útvonala, csak olajból és földgázból háromszor annyit szállítanak rajta keresztül, mint a Szuezi-csatornán, és mintegy tizenötször annyit, mint a Panama-csatornán. A kőolaj nagyobb hányada a Perzsa-öbölből érkezik, és megy tovább Taiwan, Japán, valamint Dél-Korea felé. A dél-koreainak kőolajellátmány hozzávetőlegesen kétharmada, Taiwan és Japán esetében közel 60%-a ezen a kritikus régión keresztül halad vé

A Kobukson (거북선) (vagy Geobukseon), a teknős formájú páncélozott hadihajó nagy szerepet játszott abban, hogy a Toyotomi Hideyoshi (豊臣 秀吉) sógun vezette japán invázió meghökkenjen, illetve hogy a japán flotta a koreai " szalamiszi csatában ", közismertebb nevén talán a Hansan-szigeti ütközetben ( 閑山島大捷/ 한산도대첩) nagy vereségeket szenvedve elsüllyedjen 1592-ben.   A teknőchajókat a Csoszon-dinasztia [Joseon/조선/朝鮮 1391-1897/1910] során folyamatosan használták, első említésük a "Csoszon-dinasztia hiteles történetében" (조선왕조실록/朝鮮王朝實錄) szerepel, az 1413-as, valamint az 1415-ös évből, Gwiseon [귀선; 龜船] névvel, amiket az első generációs teknőchajóknak tekintenek. Az elkövetkező hosszú, viszonylag békés évtizedek miatt azonban átmenetileg kikerültek a forgalomból, csak az előbb említett 1592-1598 közötti japán hódító törekvések ellenében lettek ismételten előkapva. Egyes vélekedések szerint viszont szerepük kissé eltúlzott, miként a teljes koreai flotta hajóál