Doufukuai

A shanghai-i Zöld Banda mellett a kelet-ázsiai kriminológia történetének legismertebb bűnszervezetének a japán yakuza (やくざ/八九三) tekinthető. Az eredete a tradicionális szerencsejátékosok (ばくと/博徒) és utcai csalók (てきや/テキ屋/的屋) szerveződéseire vezethető vissza a XVIII. századi, az Edo-kori ( 江戸時代) Japánban. Maga a yakuza elnevezés a Hanafuda kártyajáték (はなふだ/花札) egy vesztes lapkombinációját takarja (8-9-3 → ya-ku-za), s a teljesen haszontalan, értelmetlen dolgok megjelölésére terjedt ki jelentése. Később a szerencsejátékokat űző személyekre ragadt rá elnevezésként.  Szervezeti felépítését és értékrendjét illetően a yakuzák szerveződései bizonyos tekintetben hasonló vonásokat mutatnak a Zöld Bandával: a yakuza tagjai is generációs korcsoportok egymásra épülő hierarchiája szerint tömörültek " keresztapákkal ", " idősebb testvérekkel ", " fiatalabb testvérekkel ", etc. A legfontosabb kapcsolat a főnök - oyabun - (おやぶん/親分) és tanítványa - kobun - (こ

Kínai szleng 13. rész, melyben a szarral kapcsolatos kifejezések és átkozódások kerülnek terítékre. shǐ (屎) - ' szar, fekália'. Főnév, melléknév, határozó is lehet, ha valamit szarnak érzünk , pl.: tài shǐ le (太屎了) 'hát ez nagyon szar'. Netes nyelvhasználatban előfordulhat 10 formában is, mivel a tíz (十) ejtése kínaiul shí.  gǒushǐ (狗屎) - 'kutyaszar' , hasonlatos, mint a magyarban a lószar(t) . Eredetileg viszont nem ebben az értelemben volt használatos, de feslett erkölcsű, szégyentelen személyt értettek alatta. A lószarhoz hasonló jelentésváltozás nyugati hatás eredménye lehet (bullshit → 狗屎), először Taiwant és Hong Kongot, majd a szárazföldet elérve. Nem is beszélve Hollywood műremekeiről, melyeknek a oh, shit! oh, shit! igen kedvelt kifejezése. chòu gǒushǐ (臭狗屎) - ' büdös kutyaszar ', az előbbi kifejezés fokozása, kvázi hülyeség, faszság, badarság . shǐ pénzǐ (屎盆子) - ' szaros lábas/lavór/tál ' - slendrián, rosszul elvégzet

Az iskolai történelmi atlaszok előszeretettel hivatkoznak Kína két nagy folyamára, a Huang-hóra [Huáng​ Hé 黄河], mint a Sárga-folyóra , valamint a Jangcekiangra [Yángzijiāng, 扬子江], mint Kék-folyóra . A Huang-ho esetében az atlasz helytálló, de mi a helyzet a Jangcével? Milyen színű egyáltalán?  Kínában több, mint 1500 folyó van, ezek közül a 6300 km hosszú Jangce, és az 5400 km hosszú Huang-ho a legnagyobb jelentőséggel bíró. A Huang-ho, vagyis a Sárga-folyó völgyét tekintik a kínai civilizáció bölcsőjének ,  ahol az első kínai faluközösségek, majd államok megalakultak, s kiknek egyik fontos problémáját képezte az állandóan áradásokkal fenyegető (valójában nem csak fenyegető, hanem rendre ki is áradó, ami egyébiránt nagymértékben befolyásolja majd a kínai világszemléletet és gondolkodást arról, hogy minden változásban van, semmi sem állandó) szabályozása. Mivelhogy a Sárga-folyó nagy mennyiségű sárga löszt hoz magával Észak-Kína löszfennsíkjairól, ebből adódik elnevezése is.  A

Egy város személyes karakteréhez nagymértékben hozzájárul saját városi legendagyűjteménye is, nincs ez másképp Kína nagyvárosai esetében sem. A városi legendát kínaiul dū shì chuán qí-nek (都市传奇) szokták fordítani, s ezekből a legtöbbel érhető módon a legnagyobb kínai város, Shanghai rendelkezik. Ezek közül is az egyik legismertebb a Yán'ān úti felüljáró sárkányoszlopának legendája (延安路高架龙柱). A sárkányoszlop legendája az 1990-es évek végére megy vissza, Shanghai egyik legfontosabb felüljárójának, a Yán'āngāojiàlù (延安高架路) építkezési munkálatainak kezdetével. Az építkezés egy óriási projekt volt, ennek ellenére gördülékenyen haladtak a munkálatok, míg el nem érkeztek egy hatalmas kereszteződéshez a Chéng​dū útnál (成都路), mely két fontos útvonal összekapcsolásával alapvetően kívánták megváltoztatni a város közlekedési túlterheltségét (交通拥挤).  A felüljáró mérnökei egy fő tartópillért terveztek annak középső szekciójához, ám akármennyire is próbálkoztak, egyszerűen nem bír

A Dél-kínai-tenger (Nanhai, 南海) területi szuverenitása elsősorban gazdag nyersanyagkincsei, természetes energiaforrásai - olaj-, ill. földgázlelőhelyei, halászterületei következtében képezheti megújuló nemzetközi disputák tárgyát,  a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) képviselői nemrégiben Kambodzsában gyűltek össze, hogy közelebb hozzák a megállapodást a vitában érintett felek között. A nyersanyagkincsek mellett a világ nemzetközi kereskedelmének mintegy fele a Dél-kínai-tengeren halad keresztül, déli részén a Malaka-szoros a világ egyik legforgalmasabb tengeri útvonala, csak olajból és földgázból háromszor annyit szállítanak rajta keresztül, mint a Szuezi-csatornán, és mintegy tizenötször annyit, mint a Panama-csatornán. A kőolaj nagyobb hányada a Perzsa-öbölből érkezik, és megy tovább Taiwan, Japán, valamint Dél-Korea felé. A dél-koreainak kőolajellátmány hozzávetőlegesen kétharmada, Taiwan és Japán esetében közel 60%-a ezen a kritikus régión keresztül halad vé

A Kobukson (거북선) (vagy Geobukseon), a teknős formájú páncélozott hadihajó nagy szerepet játszott abban, hogy a Toyotomi Hideyoshi (豊臣 秀吉) sógun vezette japán invázió meghökkenjen, illetve hogy a japán flotta a koreai " szalamiszi csatában ", közismertebb nevén talán a Hansan-szigeti ütközetben ( 閑山島大捷/ 한산도대첩) nagy vereségeket szenvedve elsüllyedjen 1592-ben.   A teknőchajókat a Csoszon-dinasztia [Joseon/조선/朝鮮 1391-1897/1910] során folyamatosan használták, első említésük a "Csoszon-dinasztia hiteles történetében" (조선왕조실록/朝鮮王朝實錄) szerepel, az 1413-as, valamint az 1415-ös évből, Gwiseon [귀선; 龜船] névvel, amiket az első generációs teknőchajóknak tekintenek. Az elkövetkező hosszú, viszonylag békés évtizedek miatt azonban átmenetileg kikerültek a forgalomból, csak az előbb említett 1592-1598 közötti japán hódító törekvések ellenében lettek ismételten előkapva. Egyes vélekedések szerint viszont szerepük kissé eltúlzott, miként a teljes koreai flotta hajóál

Az előző posztban a középkori kínai lángszóróról esett szó, mely a középkori kínai tűzfegyverek palettájának csupán egy szeletét képviseli, korántsem az egyetlent. Maradva a Sòng​-dinasztiánál (960-1279): tűzbomba (huǒqiú 火球 - tűzgolyó vagy huǒ ​ yào dàn 火药弹 - puskaporos golyó): vasból/papírból/kenderből/ vékony porcelánból gömbölyűre vagy kocka alakúra formázott, kézi erővel is elhajítható közelharci robbanószer. A puskapor mellé időnként mérgező anyagokat kevertek, melyek robbanáskor szabadultak fel. A tűzbombákat elhajítás előtt olajban is megforgatták, így víz nem hatástalaníthatta azokat.  ' isteni tüzet reptető varjú ' (shénhuǒ fēi yā (神火飞鸦) egy varjú alakúra faragott (vagy díszített) bambuszcső, melyet puskaporral töltöttek meg, és több, mint 100 zhàng (丈) [1 zhàng = 1 öl = 1,89 m] messzire kézbesítették az ellenség táboraiba/vagy hajókra, gyakorta többet is egyszerre.      'levegőben repülő eget rengető mennykő ' (fēikōng zhèntiān ​léipáo 飞空震