Doufukuai

Nagy Tengu (大天狗) Minden év késő Januárjában / Február elején kerül megrendezésre Tokyo Shimokitazawa városrészében a Tengu-fesztivál (しもきた天狗まつり), mely a japán mitológia harcias hegyi entitása, a tengu tisztelében zajlik. A tengu alakja a japán folklórban őrző-védő szerepet tölt be, s köztudott hogy jobb nem packázni velük.  Tengu mester (天狗様) - a hosszú orr a tengu egyik legfőbb ismérve Az évenkéti shimokitazawai tengu-buli a Shinryuji (真龍寺) templom közelében szokott volt megrendezésre kerülni, a környező szűk utcácskák a legkevésbé sem alkalmasak a végighömpölygő tömeg egyenletes eloszlására, ergo mint minden jó japán matsuri esetében, készüljünk egy mérsékelt fokú internálótábort idéző hangulatra. Ő a varjú-tengu (烏天狗) A tengu-matsuri voltaképpen a Setsubun (節分 " évszak választó ") - afféle előtavaszi ünnep (melynek ünneplése minden év Február 3-ra esik) - celebrálása, mely a sprirituális megtisztitásról, az elmúlt esztendő rossz dolgaitól va...

Yokohama kinai negyede, azaz a Yokohama Chūkagai (横浜中華街 / 横滨中华街) mintegy 150 éves múlttal rendelkezik idestova,  s noha mára jóval kevebb kinai él itt, mint korábban, azért még 3-4000 han ajkú lakosba bőven belebotolhatunk, melyek többségét a guangzhou-i diszpóra tagjai képzik.  A yokohamai kinai negyed nem csupán Japán, de Ázsia, s kvázi a földkerekség egyik legnagyobb egybefüggő  külhoni kinai közössége is egyben.  1859-ben nyitották meg Yokohama kikötőjét, s rövidesen megindult a városba érkező kinai betelepedési hullám. Később Shanghai és Yokohama, valamint Hong Kong és Yokohama között is rendszeres hajójáratok indultak, mely ugyancsak az ide érkező kinaiak számának emelkedését vonta maga után.  Az itt letelepedett kinai kereskedő közösség rövidesen saját iskolák, közösségi központok, s saját intézményeik kiépitésébe kezdett. Ekkor épült többek között az itt található leghiresebb templom, a  Kanteibyo (关帝庙, Guāndìmiào) 18...

Először azt gondoltam korai még, bár ha jobban belegondolok tulajdonképpen már nem nagyon fogok kamerával fotózni az idén Japánban, igy voltaképpen akár össze is válogathatom a kedvenc 2016-ban lőtt képeim lajstromát. Idén egy nagyon szerény becsléssel is legalább 10,000 alkalommal sütöttem el az exponálógombot különböző eszközökön. Ebből válogatok ki néhány kedvesebb darabot alábbb: Setagaya Boroichi csendélet - az évenként két alkalommal megrendezendő bolhapiacon ahogy a kép illusztrálja mindenféle kincset érő ócskaságot szerválhatunk magunknak, a yataiok révén pedig pár finom falatkát is.  Ő az Orákulum a Nonbei Yokochóról , Shibuyánál. Egy szaké mellett megjósolja a jövődet. Vicc. Igazából nem jósól, de lehet nála inni.  Ez pusztán egy iphone-os kép, ahogy az utcán sétálva félnézve az égre érdekes perspektivát találtam, kivált az épület ablakiban visszatükröződő felhők tetszettek meg. Gondolkodom egy kompakt gép beszerzésén, amit mindig a táskámban tarthatok h...

Két hete kb. láttam valamit plakátot hogy Nikkōban micsoda kouyou (紅葉) pornó van, ilyképp újfent Napsugár városkájába tettünk egy kitérőt. Komoly dolog ám ez Japánban, imhol egy kouyou térkép csak Nikko városára vonatkozólag, hogy melyik területeken tekinthető még meg s már nem az irizáló őszi abszcisszió. Ami kapásból pozitivum volt, hogy az állomás, valamint a fő attrakciónak számito Sinkyo és Toshogu körül még őszi levél level 999 -en pörög az ősz. Ami szép: Nem is mi lettünk volna, ha az első napunkon nem szakad az eső. De mi voltunk és szakadt. Egyik kezemben esernyő, a másik kezemben gópró, a másik két kezemben a kamerám lett volna egy alkalomhoz adekvát négykezű világban, a hideg valóságban azonban pusztán két kézzel kellett beérnem, ami temérdek sok bénázáshoz vezetett, remélem az alábbi kép esőcseppjei kellően drámaiak ahhoz, hogy érzékeltessék e szituáció kihivását: Toshoguba nem mentünk be mert már egyszer voltunk. Na nem ez volt a legfőbb ellenvetés elle...