Doufukuai

Ha ismeretlen vizeken, furcsa hullámok közt hánykódva találod magad a hajódon, előfordulhat, hogy éppen az umibōzu (海坊主) ergo " tengeri szerzetes " figurájával találkozol a japán mitológia szerint. Folklór sorozat, 8. epizód következik.  Kuniyoshi :  Tokuso, a tengerész és a tengeri szörny című műve Az umibōzu, vagy más elnevezésekben umi boshiként (海法師) illetve umi nyudóként (海入道) ismert entitások (a boshi 法師 és nyudō 入道 egyaránt buddhista papra utal, az előbbi a "Buddha taninak mestere/tanítója, míg utóbbi "az Útra lépett" vagyis a szerzetesi hivatást megkezdő személy). Maga az elnevezés közvetlen kapcsolatban van a lény megjelenésével is, hiszen a kerekded formájú Umibōzu fejének alakja éppen egy borotvált fejű szerzetesével mutatott hasonlóságot. Bár ebben ki is merül a buddhizmushoz való kapcsolat (egyes nem megerősített nézetek szerint a umibōzu vízbe fulladt szerzetesek szelleme lehet, ám ez korántsem széles körben osztott nézet.  A legendá

Nagyjából három dolog jut eszünkbe, ha Japánra gondolunk: messze van, hi-tech és perverz . Én mindhárom feltevéssel hajlandó vagyok vitatkozni, bár a kilométereket Budapest és Tōkyō között valóban nehéz lesz kimagyaráznom.  Hi-tech : nos, a magam részéről egy Pest megyei faluból származom, ha azt vesszük összehasonlítási alapul, Tōkyō kétségkívül hi-tech, de Japán nem csak Tōkyōból áll. Másrészről néha igencsak groteszk nászban él ez a futurisztika az anakronisztikummal.  Perverz : kedves olvasó, Japán nem csak a pornóról szól, illetve nem pusztán e műfajból lehet érdemes tájékozódni a szigetországgal kapcsolatban, a magam részéről nem javallom.  Tiszta sor ergo Japán teljesen rendben van, köszönöm a figyelmet . Most pedig pedig következzék egy beszámoló a fallosz fesztiválról, melynek során termetes szent brokikat visznek körbe a város egyik szentélyéből a másikba, miközben söröznek és pénisz alakú nyalókákat szopogatnak . Rendben, ez a blogger tökéletesen meghülyült - nyugtázhatnók,

A soron következő japán folklór  epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku ( 獏 / 貘 ), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása . A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban mò ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Baku, a rémálomfaló,  Katsushika Hokusai (葛飾北斎 1760 - 1849) ábrázolásában Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kína

A Heikegani (平家蟹) egy őshonos japán rákfajta, melynek páncéljának mintázata az emberi arc vonásaira emlékeztet (lásd a képet alább) a japán folklórban pedig meg is van annak magyarázata, hogy miért: a Heikegani rákok a Heike/Taira (平家/平氏) szamuráj klán lelkeit őrzik, kik az i.sz. 1185-ös Dan-no-ura csatában (壇ノ浦の戦い) vesztek oda, mely tengeri ütközet az ország feletti ellenőrzésért folyó Genpei háború (源平合戦, 1180–1185) egyik legjelentősebb összecsapása volt.  Balra:Heikeposis japonica, jobbra: azonosítatlan japán harcos A legenda szerint a Heike szamurájok a Heikegani-rákban ( Heikeposis japonica ) születtek újjá, s klánjukhoz való ragaszkodásuk kifejezéséül félelmetes, harcos ábrázatú páncélt növesztettek. A Dan-no-ura csata a Heike monogatari (平家物語) - a Heike-klán története című XIII. századi japán háborús krónikának köszönhetően lett ismert, mint a japán történelem egyik mérföldköve, hiszen a harc a Heike/Taira klán totális vereségével, majd Minamoto Yoshitsune (源 義経)

たんたんたぬきの金玉は、 風もないのに、 ブラブラ " Tan-tan tanuki heréi,  szél sincs, mégis lengenek " Herezacskójával halászó tanuki Ha láttuk már a Ghibli  Pom Poko (平成狸合戦ぽんぽこ) című meséjét, feltűnhetett benne többek között a tanuki nyestkutya nemi szervének különös mód való használata is.  A tanuki  (狸), azaz nyestkutya ( Nyctereutes procyonodoides ) számos meghökkentő tulajdonsággal rendelkezik a japán folklórban, mégis talán multifunkciós, óriásira duzzadó mágikus heréikkel, azaz pontosabban herezacskóikkal [ inno 陰嚢] keltik csodálkozásra az embereket.  Folyóban halászó tanukik Elgondolások szerint a tanuki heréit akár 8 tatami (畳) [ ~ 13,2 m²] méretűre is képes elnyújtani, ám persze a tataminál sokkal rugalmasabb, s a korabeli ábrázolások alapján vitorlától kezdve halászhálóig, esernyőig változatos módon alkalmazták azt. Heréjükkel súlyzózó tanukik Érdekes módon éppen az ábrázolásokban teljesedett ki a tanuki-here koncepciója, semmint az orális hagyományb

Volt már szó a kappákról (河童), arról viszont még nem, hogy azok gyakorta vadásznak az ánuszban lévő misztikus golyóbisra, a shirikodamára (尻子玉). Mint minden embernek, Neked is van ilyen ráadásul, ergo potenciális kappa-célpont vagy a japán mitológiai képzetek szerint. De mi is az a shirikodama? Jóllehet modern ábrázolásukban a kappák nem feltétlenül agresszív entitások, az Edo-korban (1603 - 1868) viszont igen félelmetes lényekként, yōkaiként jelentek meg, akik időnként meglehetősen durva módszerekkel likvidálták az embereket. A japán folklór szerint az emberekben az említett shirikodama, szó szerint "kis ánusz golyó' található, majdhogynem a gyomor környékén, a kappák pedig előszeretettel távolították el azt onnan (az ánuszon keresztül) melynek során a páciens általában meghalt . Arra vonatkozólag, hogy mi is a shirikodama pontosan, nincs konszenzus. Egyesek szerint az emberi lélek fizikai formát öntött változata (魂の塊), mások szerint a buddhista hagyományokból is