Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Omotesandō illumináció

A yokohamai kínai negyed

Yokohama kinai negyede, azaz a Yokohama Chūkagai (横浜中華街 / 横滨中华街) mintegy 150 éves múlttal rendelkezik idestova,  s noha mára jóval kevebb kinai él itt, mint korábban, azért még 3-4000 han ajkú lakosba bőven belebotolhatunk, melyek többségét a guangzhou-i diszpóra tagjai képzik. 
A yokohamai kinai negyed nem csupán Japán, de Ázsia, s kvázi a földkerekség egyik legnagyobb egybefüggő  külhoni kinai közössége is egyben. 

1859-ben nyitották meg Yokohama kikötőjét, s rövidesen megindult a városba érkező kinai betelepedési hullám. Később Shanghai és Yokohama, valamint Hong Kong és Yokohama között is rendszeres hajójáratok indultak, mely ugyancsak az ide érkező kinaiak számának emelkedését vonta maga után. 

Az itt letelepedett kinai kereskedő közösség rövidesen saját iskolák, közösségi központok, s saját intézményeik kiépitésébe kezdett. Ekkor épült többek között az itt található leghiresebb templom, a Kanteibyo (关帝庙, Guāndìmiào) 1862-ben, mely rövidesen a negyed legfontosabb kulturális és egyben spirituális központjává, s később pedig az egész kinai negyed tulajdonképpeni szimbólumává lett; hiszen remekül reprezentálja, hogyan is őrzi hitét és kultúráját a nagyvilágba szerteszéldt kinai diaszpóra. 
Kanteibyo templom
A korabeli szabályozások értelmében azonban a külföldi közösségek - köztük ugyebár a kinaiak is - csak a letelepedésre kijelölt terület, ergo a kinai negyeden belül élhettek s tevékenykedhettek. 1899-ben némileg magasabb fokú automiához jutottak, ám igy is szigorú szabályozás alá vonták azokat az ipari tevékenységeket, melyet a kinaiak végezhettek.
Az 1923-as nagy kantói földrengésben mintegy 100,000 ember vesztette életét, és a kinai negyed sem kerülte el a pusztitást. A negyed számos otthonát vesztett lakója inkább visszatért Kinába semmint hogy itt kezdjen ismét új életet.
A mintegy 2500 négyzetméternyi területen 600-nál is több bolt ill. étterem található. A kinai konyha spektruma ennek kapcsán a negyben igen széles, van pekingi (北京料理), shanghai (上海料理), kantoni (広東料理), szecsuáni (四川料理), de tajvani kaja (台湾料理) és ugye dim sum is (飲茶). Kinai kajákról az alábbi blogban
Az 1937-ben kitört totális háború Kina és Japán között (apropó a korszakhoz kötődő korábbi dolgozatom itt és itt) szintén nem a yokohamai kinai negyed prosperitását hozták, bár amint a háborúnak vége lett, újfent kezdtek visszaszállingózni a kinaiak, s a negyed hosszú idő után növekedésbe kezdett.
1972-ben aztán immáron a Kinai Népköztársaság formális diplomáciai keretek közt is cimbizni kezdett Japánnal (legalábbis újra szóba álltak), és még a japók is elkezdtek érdeklődni a negyed után, mely mára egy népszerű turisztikai látványossággá nőtte ki magát. 
Nem pusztán a kinai kulináris kulisszák mögé nézhetünk, ám kinai negyedhez méltan tea és kinai gyógyszerboltokban búvárkodhatunk, kinai szuvenireket szerezhetünk, vagy a fotón is látható helyeken megjósolhatjuk a jövendőnket.  
Oroszlántánc a Kanteibyóban
Mikor még Kinából jártam át Japánba hébe-hóba, a yokohamai kinai negyed semmivel sem tűnt izgalmasabbnak, mint shanghai-i életem elsőszámú vadrezervátuma, a Panyulu. Mondjuk úgy, akkoriban nem hatott meg...
Ám amita Japánban élek, mikor egy tiszavirág életének intervallumára hirtelen kitör a mindent elsöprő Kina-nosztalgiám, akkor bizony mehetnékem van a kinai negyedbe, s gyermekded örömmel tömöm magamba a csudálatos xiaolongbaót (小笼包) végtelen.  Ha nem jártál még Kinában, de szeretnél belekóstolni, mi fog rád ott várni, afféle béta verzióként remek betekintést nyújtat a yokohamai kinai negyed.

Megközelités: Minatomirai-vonal,  Motomachi-Chukagai (元町・中華街駅) megálló

Kapcsolódó bejegyzések:

Yokohama catwalk - fotók egy képzeletbeli kifutóról

Yokohama karácsonyi vásár - kokettáló fények Yokohamából

Kinai pidgin - Yokohama pidgin

Kinai- Japán kapcsolattörténet - releváns bejegyzések

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…

Japán kocsmológia vol. 1. - Yokochō sikátorok - Omoide Yokocho

A kínai kocsmológia tudományos blogsorozat után belekezdünk a japán kocsmológiába is, mely szintúgy hasonló komolysággal fogja végigjárni a témát itt Tōkyōban. Ma Shinjukuban jártam, akadt a zsebemben egy gopro ezért gondoltam végigjárok az Omoide Yokochón (思い出横丁) "emlékek sikátora'. a sorozat nyitányaként. Mi is az a yokocho?  A yokocho effektíve sikátor, szűk kis utcácska, mely egy totális más Tōkyōba vezethet el bennünket, mint amit a széles sugárutak és felhőkarcolók dicsfényében megszokhattunk. Az Omoide Yokocho - vagy a Shinjuku állomás nyugati kijáratánál található, az évtizedek számos tűzesetét és szerencsétlenségeit számos épület átvészelte, s valódi romkocsma labirintust találhatunk itt, melyekben yakitoritól a motsu-nabén át a soba tésztásig számos falatot szerezhetünk a sör és szaké mellé.   A nevezetes szűkös utcácskákat "pisás sikátorként" (ションベン横丁) is szokták volt emlegetni, mivelhogy az 1999-es tűzvész előtt nemigen voltak mosdók a kis krimókban. A …

Az agymosás kínai művészete

Az imént olvastam Robert B. Cialdini: Influence - The Psychology of Persuasion cimű könyvében egy érdekes fejezetet, melyben a következetesség elvéről van szó, azaz hogy milyen erősen tartunk ki döntéseink illetve elmondottjaink mellett. Pszichológia kutatások alapján ha az ember állást foglal egy bizonyos dologgal kapcsolatban - akkor ezen elv alapján - nagy valószinűséggel akkor is kitart mellette, ha bebizonyosodik a tévedése. Mindezt többek között egy érdekes kinai példával igazolja a szerző. A koreai háborúban (1950-1953) számos amerikai katona találta magát kinai fogolytáborokban. Az már a kezdetektől fogva világos volt, hogy a kommunista kinai vezetés gyökeresen eltérő mód kezeli a foglyokat, mint Észak-Koreai szövetségese, mely utóbbi szigorú megtorlások és büntetések útján vélte hatalma biztositását, valamint a fogva tartottak betörését. A kinaiak egy egészen más, és sokkal hatékonyabb módszert válaszottak.
Tudatosan mellőzve a brutalitást, fizikai fenyitéseket egy szofiszti…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 8 - A 731-es alakulat nyomában

A Tōkyō sötét múltja sorozatban esett már szó különböző Edo-korividámságokról, évszázadokkal ezelőtti borzalmakkal azonban vélhetően nehezebb együttérezni, mint a közelmúlt kegyetlenségeivel. A sorozat ezen következő epizódjában a XX. századba tekintünk vissza, azon belül is a 731-es alakulat (731 部隊), illetve az azokhoz köthető emlékekhez. Mindenekelőtt ildomos belőlni a kontextust: második világháború, azon belül is második sino-japán háborúban (1937–1945) járunk. Kina észak-keleti területei - nevezetesen Mandzsúria - japán fennhatóság alatt. A tartomány fővárosa, Harbin (哈尔滨), s annak Pinfang kerülete (平房区) adott helyet a 731-es alakulat működésének, melyen keresztül a japán háborús bűnök legsötétebb bugyraiba nyerhetünk némi betekintést. A Japán birodalmi hadsereg hivatalosan Járványmegelőzési és Víztisztító Osztályának (関東軍防疫給水部本部) nevezett alakulatát a Kenpentai (憲兵隊), a voltaképpeni titkosrendőrség irányitása alatt hozták létre, ám az hamarosan az Északkelet-Kinában és Oroszor…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…