Ugrás a fő tartalomra

Túrák Tōkyō körül - 高尾山

A Takao-hegy (高尾山 - Takaosan) az egyik legközelebbi túracélpont Tōkyō környékéről, melynek gyönyörű környezetében templomok is akadnak, s a városközpontból is csak egy órányi távra van vonattal. 
Az 599 méteres K2 junior csúcsra számos útvonalon keresztül juthatunk el, a Takaosanguchi (高尾山口) állomástól mintegy másfél órába telt, mire felhágtunk, közben számos finomságot zsákmányolhatunk az úton, példának okáért dangót - rizstészta gombóc -, a képen alább a mitarashi (御手洗団子) szójaszószos változatában.
A felfelé vezető úton szép időben jól látható Tōkyō is - ami ezen a hétvégén nem volt - helyette be kellett érnünk pár majommal, az itt található majompark kapcsán.
Az üveggolyót is a hátizsákba csúsztattam
Számos Jizō figyel az út menti vándorokra. 
Morózus tengu
A Yakuoin templomot (薬王院) 744-ben alapították, mely ráadásul annak a Gyōkinak (行基, 668–749) a nevéhez fűződik, aki a narai Daibutsu megépíttetésében is kulcsszerepet játszott. A történelem folyamán a templom az ezoterikus buddhizmus shugendō (修験道) aszketikus gyakorlatainak fontos helyszínévé vált. Manapság is itt tartják minden év márciusában a Saito Goma (柴燈護摩) szertartást, melynek során a yamabushi (山伏) hegyi szerzetesek a forró parázson catwalkoznak végig a betegség elleni védelem, s a családok megóvása érdekében fohászkodva.  
A templomban, illetve szerte a hegyen számos Tengu (天狗) szobrot találhatunk - aki az írásjegyeivel ellentétben nem sok rokonságot mutat a kínai égi kutyával - inkább afféle madárfejű yōkai (妖怪), természetfölötti entitás a japán mitológiában. A buddhizmus a tengut sokáig a háború hírnökének, törő-zúzó káoszbrigádbeli démonnak állította be, később azonban megszelídült a róluk alkotott kép, s a hegyek, erdők védelmező, ám továbbra is veszedelmes őrzőivé váltak. Érdekesség képen a tengut szintén az aszketikus shugendō irányzattal hozzák párhuzamba, általában a yamabushi szerzetesek öltözőkében szokták volt ábrázolni. 
Túránk során több alkalommal is lencsevégre kaphatjuk a Fujit, már amit enged megmutatni magából.
Zoom-zoom:
Még csak az őszi erdő transzformálódásának az elején járunk, várni kell még pár hetet az igazi őszi levelek (紅葉) megcsodálásával. 
A hegy tetején lévő turistacentrumban megérdeklődtük, milyen messzire van a Shiroyama (城山) hegyen átívelő ösvényen a Sagamiko-tó (相模湖), mire azt a választ kaptuk, hogy legalább három óra. A térképre nézve fejcsóválva jöttünk ki - ne akarjanak már átcseszni a palánkon, hisz egy köpésre van az egész - értettünk együtt Kayóval. 

Három óra múlva pedig megérkeztünk a Sagami-tóhoz:

Onnan pedig haza.


Szubjektív érdekességi faktor: 4/5

Megközelítés: 

Chuo-vonal, Shinjikutól a Takao megállóig/Keio vonalon a Takaosanguchi állomásig

Doufukuai-kalauz: klikk ide

Kapcsolódó bejegyzések:

Nikkō  - ne mondd, hogy kekkó, míg nem láttad Nikkót!

Kamakura - Daibutsu

Nara - Még nagyobb Daibutsu

Japán folklór - tanukitól a nekomatáig

Megjegyzések

Népszerű tofuszeletek

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

土用の丑の日

Július 20-ra esett a nyárközépi ökör napja (土用の丑の日) a kínai tradícionális holdnaptár szerint, 18 nappal az ősz kezdete előtt (mely a ugyanezen kínai képzetek szerint Augusztus 7 körül kezdődik).
Ez az ún. doyou no ushi-nap van tavasszal, ősszel és télen is, de általánosságban ha az ushi no hi-ről beszélnek az emberek, akkor a mostanit, azaz a nyárközépi ökör napját értik alatta.
Ilyenkor Japánban unagit, azaz angolnát esznek hagyományosan, azt mondják hogy már az Edo-kor óta. A legismertebb sztori szerint, egy korabeli angolna-árus tanácsot kért egy híres gondolkodótól, hogy mégis hogyan adhatna el több angolnát e forró nyári napok közepette, amikor az eladás a béka segge alatt volt, mivelhogy az nem számított éppen szezonális ételnek. 
A tudós gondolkodónak eszébe jutott egy régi japán népi hiedelem, miszerint azon ételek, melyek elnevezésében szerepel az “u” fonéma (udon tészta, umeboshi befőtt szilva, uri tök, etc) azok jó hatással vannak az egészségre, mi több nyáron is minden hő…

Japán folklór vol. 9 - Ribancpók

A jorōgumo gyűjtőnév alatt noha számos, a Nephila rendben tartozó pókot ért a köznyelv, a japán entomológusok specifikusan a Nephila Clavata nevű pókra vonatkoztatva használják (ez esetben katakanával irják ジョロウグモ).  Maga a kifejezés kapcsán tudni érdemes, hogy jorōgumo esetében az ún. jukujikun (熟字訓) olvasatról* van szó, mely során bizonyos összetételekben máshogy olvassák ki a kanjikat, mint ahogyan azt on'yomi avagy kun'yomi olvasatuk illetve hangalak sarkallná. Az eredetileg 絡新婦 kanjikkal leirt kifejezés - aminek szó szerinti forditása "körbefonó ifjú hitves" - jukujikun olvasatban 女郎蜘蛛, azaz ribancpók értelmet hordoz.  Minekutána a jorō (女郎) alatt Edo-kori prostituáltat, úgymint Yoshiwara leányait értjük. Ergo nem véletlenül ezúttal is az Edo-korba (1603-1867) kell visszarepülnünk azért, hogy megérthessük ezen furcsa elnevezés mibenlétét.  A jorōgumo alatt ugyanis nem pusztán holmi filológia furfangról van szó, hanem egy japán folklórban létező, alakváltó yōkai…

Holdújévi szokások - 春节习俗

A holdújév, vagy tavaszünnep - Chūnjié (春节) - az egyik legősibb, és a legfontosabb ünnep Kínában, mely a tradicionális holdnaptár alapján január vége és február eleje közötti dátumokra esik, idén január 23-ra. Az ünnephez számos hiedelem kapcsolódik - míxìn (迷信). Például az újév első holdhónapjában - zhēngyuè (正月) - nem szerencsés hajat vágatni, vagy cipőt venni. A cipő esetében ugyanis - xié (鞋) - kiejtése megegyezik a gonosszal - xié (邪). Holdújév előtt érdemes rendezni az adósságokat, hogy ne kerüljön át az újévbe, s ildomos továbbá piros ruhákat (jószerencse) magunkra ölteni. 
Újév előtt szokás kitakarítani, kisöpörni a házat - dǎ sǎo fáng zi (打扫房子/掸尘扫房子, délen a söprést dǎnchénnek (掸尘) mondják) - az előző év összes balszerencséjével (破旧立新), viszont arra ügyelni kell, nehogy a jószerencsét is véletlenül kiebrudaljuk, ergo a sarakban megrekedt pormacskákat nem szükséges egytől-egyig lemészárolni. A kínaiak a nagytakarítás során a sörprésen túl persze leszedik és kimossák a függöny…

Shimoda

Az 1850-es években Japán még mindig izmoskodott hogy nem kér a külvilágból, aztán Matthew Perry s ama fekete hajóinak noszogatására megnyitották Shimoda kikötőjét. Majd Yokohamát is, és Shimodát pedig bezárták. Ennyi háttérsztori talán elég is lesz, mi több nem érdemes azon búslakodni, hogy mi történt Bakumatsu (幕末) korszak alatt, hiszen Shimoda a mai napig egy közkedvelt tengerparti nyaralóövezet. A salaryman számára a tōkyō-i nyár a 18 szintes buddhista pokol 19. szintje. Öltöny-nyakkendőben rohangálni a perzselő napon összeaszalódott emberszőlők szarkofágjában szégyenletesen szar.  A Yamanote vagonjaiban Guernica-üzemmódban transzportálódván vizet vizonáltam. Nagyon sok vizet, amiben úgy úszhatok, mint egy delfin.  Szóval efféle gondolatsorok közepette keveredtünk el végül Shimodába, ahol végre delfinné változhattam. Nem vittem sok cuccot, csak egy táskányi felszerelést, goprókat, sparkot, a D610-et, egy 50-est, és hát muszáj volt a 80-200-at is, hogy Kayokóról mindenféle tengerip…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Kim, Lee, Park - a leggyakoribb koreai családnevek

Nincs túl sok koreai ismerősöm, de akiket ismerek, van közöttük Kim, Lee és Park is. Nem meglepő az annak tükrében, hogy az 50 milliós országban ötből egy ember családneve tutira Kim lesz (Kim Jong-un), és tízből egy tutira Park - gondoljunk csak Dél-Korea elnökére, Park Geun-hye (朴槿惠), vagy az énekes PSY is Park Jae-sang (朴哉相) néven jött világra. E három családnév közel az ország felének családnevét képzi.  A szomszédos Kínában - ahogy a blogon a kínai családnevekről már volt szó - nagyjából száz elterjedt családnév van, míg Japánban mintegy 280,000, miért van hát ilyen kevés Koreában?  A válaszért bele kell fúrnunk magunkat Korea történetébe. Mint számos más pontján a világnak, a családnevek nem voltak túlzottan elterjedtek egészen a Joseon (朝鮮) - Csoszon-dinasztia (1392-1910) végéig, miképpen használatuk elsősorban az uralkodó dinasztia, illetve az arisztokrácia - yangban (兩班) egyes tagjaira korlátozódott. A társadalom alsóbb rétegei, úgymint szolgák, hentesek, kurvák, sámánok ter…

Japán kocsmológia vol. 5 - Nikka lepárló

A japán kocsomológia tudományos bejegyzéssorozat  újabb epizódjában a whisky világában való legutóbbi búvárgyakorlatom, nevezetesen a Hokkaidō szigetén,  Yoichiben (余市) található Nikka lepárlóba vezetett tanulmányutam elbeszélésére kerül sor. 
Japánban a whisky már a XIX. századtól kezdve, főképp az 1870-es évektől vált elérhetővé, bár vélhetőleg már az 1850-es években megjelent a szigetországban. A whisky Japánban való gyártására azonban egészén a XX. századig kellett várni, s azon agilis japán férfiakra, akik fejükbe vették, hogy márpedig a Felkelő Nap földjén is meghonositják ezen italt.  
A japán whisky megszületését többnyire Skóciának köszönheti, miképp az első lepárló szakember, Masataka Taketsuru (竹鶴 政孝) maga is Skóciában tanult, hogy aztán Japánba visszatértve kamatoztathassa tudását. 
JR Yoichi állomás

Japán ezen északi szigetének, Haokkaido tájai igencsak hasonlóak elsősorban a skót Highland vidékére, ugyanis tőzegmocsarak, hegyek és gránitszikák között fakadó források itt is…

Kínai felsőoktatási tapasztalat

Kínai egyetemi mesterképzésem befejeztével írom e sorokat, mely alapjáraton a 上海交通大学国际与公共事务学院-ben megélt tapasztalataimat mutatja be, de tetszés szerint Kína valamennyi egyetemének valamennyi szakját ideképzelhetjük. Sőt, azt is ideképzeljük, hogy valamennyi kínai egyetem mérföldekkel leprább, mint a 交大. Ezúttal is pusztán egyéni tapasztalatról van szó, egy fiktív beszélgetés formájában. 
Elsőként is, mit tanultam meg a 2,5 év alatt?
Szopni, mint egy idomított fóka.
Az universitas univerzumában ily univerzális vegzatúra aligha adódik. Szóval Kínába jössz már megint tanulni, mi?
Tételezzük fel, esetedben egy szorgalmas deákról van szó, ki már végzett az alapképzéssel, és Kína felé kacsintgat valamely oknál fogva. Mondjuk abból kézenfekvő okból kifolyólag, hogy már jártál Kínában, és nagyon jó buli volt, meg amúgy is Kínával akarsz foglalkozni valamilyen formában, de már valami többre vágysz, mint puszta nyelvtanulás, ergo jöhet a mesterszak/phd! Nyugi a képen nem Te vagy, hanem én, mi…