Japán folklór vol. 5 - A gigantikus tanuki-here

たんたんたぬきの金玉は、
風もないのに、
ブラブラ

"Tan-tan tanuki heréi, 

szél sincs,

mégis lengenek"

Herezacskójával halászó tanuki

Ha láttuk már a Ghibli Pom Poko (平成狸合戦ぽんぽこ) című meséjét, feltűnhetett benne többek között a tanuki nyestkutya nemi szervének különös mód való használata is. A tanuki (狸), azaz nyestkutya (Nyctereutes procyonodoides) számos meghökkentő tulajdonsággal rendelkezik a japán folklórban, mégis talán multifunkciós, óriásira duzzadó mágikus heréikkel, azaz pontosabban herezacskóikkal [inno 陰嚢] keltik csodálkozásra az embereket. 

Folyóban halászó tanukik

Elgondolások szerint a tanuki heréit akár 8 tatami (畳) [ ~ 13,2 m²] méretűre is képes elnyújtani, ám persze a tataminál sokkal rugalmasabb, s a korabeli ábrázolások alapján vitorlától kezdve halászhálóig, esernyőig változatos módon alkalmazták azt.

Heréjükkel súlyzózó tanukik

Érdekes módon éppen az ábrázolásokban teljesedett ki a tanuki-here koncepciója, semmint az orális hagyományban: az Edo-korban (1603 - 1868) az ukiyo-e zsánerfestészete kapta fel azt, mindazonáltal nem a tanuki-here volt a tanukival kapcsolatos ábrázolások elsődleges témája, sokkal inkább a tanukik alakváltó, illetve hasdoboló képessége. A csoda-here úgymond, a tanuki mágikus repertoárjának egy kései kiegészítő eleme volt pusztán, melyet viszont nagyon látványosan voltak képesek illusztrálni. A tanuki herezacskója nélkül is kellőképpen tökös entitás, ami még a kitsunéval (狐, róka), a japán mitológia egyik legerősebb lényével is képes ringbe szállni (sőt, elvileg a rókánál több alakot is képes ölteni: 狐七化け、狸八化け - 'a rókának hét alakja van, míg a tanukinak nyolc' - tartja a mondás) A tanuki híres még a hasdobolásról, a kaja és pia szeretetéről, és általánosságban egy naplopó, lusta szélhámosnak ismeri a japán folklór. A mágikus tanuki-here mém tehát későbbi elem.

A Kinmōzui 1666-os tanuki illusztrációja

A legelső ismert tanuki ábrázolások igencsak realisztikusan magát az állatot ábrázolták. Egyes helyeken mujina (狢) misztikus lényét (leginkább a borz értendő alatta) azonosították a tanukival a VIII. századtól kezdődően. A tanuki első enciklopédikus leírása vélhetőleg a XVII. századra datálható, úgymint a Nakamura Tekisai (中村惕斎, 1629-1702) által írt 1666-os Kinmōzui ( 訓蒙図彙) műben. E korai leírások nem tesznek említést a tanukik mágikus képességeiről, miként tudományos igényű állatrendszertani összefoglalóként szolgáltak. Az első, a tanuki varázsképességeit feltüntető mű Terajima Ryōan (寺島良安) osakai orvos szerkesztette Wakan Sansai-zue (和漢三才図会 'Japán-kínai képes enciklopédia' - mely utóbbi Wang Qi (王圻) 1607-es 'A három képesség képes összefoglalója' (三才図会) című Ming-kori kínai enciklopédiáján alapult - klikk ide a digitális változatért), bár ez sem megy túl részleteibe a dolognak, viszont megemlíti, hogy gyakorta képes yōkai (妖怪) alakot öltenie (bake-danuki, 化け狸). Ergo valószínűbbnek tűnik, hogy az ukiyo-e művészek alkotásai robbantották a tanuki-herezacskó bombát a köztudatba.

Jövendő mondó tanuki önnön herezacskó lugasában

S hogy honnan társítottak a tanukikhoz efféle sajátos, erotikus mágiában fogant képességeket? A valóságot tekintve, nem sok köze van a szexuális potenciálhoz, legalábbis arra utalóan nem maradt fel illusztrációk, hogy a varázslatos nyestkutyák ezzel csajoztak is volna-e. Zack Davisson utánajárása alapján az általános elfogadott magyarázatok kevésbé izgalmasak: a korabeli Kanazawa (金沢) tartománybeli fémművesek/ötvös mesterek, aranyverésnél/aranyfüstlemez készítése során tanuki-bőrbe tördelték az aranyat, s mivel a lehető legvékonyabbra igyekezték kisimítani azt, egy kellően rugalmas és ellenálló bőrre volt szükségük, és ekkor jött képbe a 'nyolc tatami méretűre megnyúlni képes' tanuki herezacskó-bőr. (A biológiai tényeket illetően a hím nyestkutya valóban testméretéhez képest jókora herezacskóval rendelkezik, amivel egyszerűen az evolúció vértezte fel az utódnemzésért folytatott rivalizálásban).

Egy tanuki a 'senki' betegségben szenved, mely a here megduzzadásával jár 

Egyes nézetek szerint  a here - kintama (金玉) 'aranygolyó' és az ezen ötvösök által alkalmazott aranyfüstlemez során tanuki bőrbe csomagolt arany - kin-no-tama (金の玉) 'aranygolyó' szójátékából/ összemosódásában gyökerezik a tanuki-here mém. Ennek kapcsán a tanuki bőrből szerencsét hozó tárgyakat/pénztárcákat kezdtek készíteni, hogy az éppúgy nyújtja majd anyagi javainkat, minthogy nyújtotta az aranyat az ötvösmesterek keze alatt. Az aranyhere képzete tehát nem igazán a szexuális teljesítőképesség, ellenben az anyagi jólét szimbolikája. Talán ezért sem szemérmesek ily széleskörűen ábrázolni a gigaheréjű tanukikat animéktől kezdve reklámokon át gyakorlatilag bárhol.

Kapcsolódó bejegyzések: 

Shirikodama - misztikus lélekgolyóbis az ánuszban

Nekomata - a japán folklór macskadémonja

Japán csáperotika - az ukiyo-e sötét oldala

Namazu - a földrengető harcsa, amit néha tanukik püfölnek a heréjükkel