Ugrás a fő tartalomra

Shanghai szellemtúra

Tegnap este részt vettünk a Newman Tours szervezte Shanghai Ghost Tour kísértettúráján, mely a város sötét múlttal rendelkező épületei, illetőleg szellem-járta, parás helyein vezet végig. Az idegenvezetővel együtt öten vágtunk neki, a túra a Jing’an templomtól (静安寺), illetve az azt őrző oroszlánoktól indult. A templom előtt lévő oroszlánokról tudni érdemes, hogy bal oldalt, lábát az oroszlánkölyökre tévő értelemszerűen a nőstény (szárított datolyák vannak a szobor lábánál, melyhez a termékenység növelésének kultusza tartozik) ki a templom belső békéjéért felel, míg jobb oldalt, a labdaszerű tárgyon térdeplő oroszlán a hím, mely úgy univerzálisan őrzi a békét, távol tartja a gonoszt, ergo tipikus szellemcsendőr funkciókkal (驱除邪恶) van ellátva, mint mondjuk a morózus kapuőrzők. Minden egyes célállomásnál volt némi kvíz, és ahogy arra igen hamar rájöttem, ez a túra leginkább azoknak ajánlatos, akik semmit nem tudnak sem Kína, sem Shanghai történetéről. Szóval az első kérdés az volt, az Indiából importált kapuőrző oroszlán a sinizálódás jegyében milyen állatra hasonlít? Gyorsan megválaszoltam, hogy kutya, hiszen a kínaiak olyan állatot kerestek, ami az ő életükben is gyakori szereplő, mellesleg hallottunk-e a már a mai angolból kikopott foo dog kifejezésről? Itt még a jó válaszért kaptam egy cukorkát.A rövidesen elhagyott Jing’an templomról még annyit érdemes tudni, hogy eredetileg a Suzhou-pataknál (苏州河) lokalizálódott – aminek közelében ma az M50 van -, de 1216-ban egyszerűen átköltöztették mai helyére. Egy kicsit később még visszatérünk rá.

A következő állomás a Paramount színház volt (愚园路218, 近万航渡路), mely valaha a város legmenőbb helyéül szolgált – ma is látható az objektum eredeti rendeltetése – 百楽門 – a „száz boldogság kapuja” –mely boldogság alatt szerencsejáték, ópium és kurvák értendők. A 30-as évekbeli Shanghairól, a modern világ Szodoma és Gomorrájáról alább olvashatunk részletesebben. A Paramount színház sötét legendája egy taxi dancer-hez kapcsolódik. A taxi táncosok a 20-as évek Amerikájában jelentek meg először, fizetett táncpartnerek voltak, a szolgáltatás kizárólag a táncra korlátozódott, minthogy egy taxi sofőr is pusztán egy út erejéig vehető igénybe. Shanghai japán megszállásának idején történt, hogy egy japán tiszt táncra hívott egy kínai taxi táncost, aki visszautasította az ajánlatot, mire a japán katona dühében golyót eresztett belé. A magányosan táncoló lány szelleme ma is a negyedik emeleten riogatja az éjszakai portásokat. Egy 1990-es felújítás során a munkálatok felénél egy építőmunkás alatt összedőlt bambuszállványa, halálát lelte, a kivitelező társaságnak a munkások szellemjárta helyet emlegető szakadatlan panaszait – többek között az ablakból kihulló tárgyakra hivatkozva – kellett elviselniük. Amennyiben a színház felsőbb szinti lakosztályából egy zongora zuhan felénk, ma sem érdemes megvárni.    

A Paramount színház kapcsán a következő találós kérdés a leghíresebb kínai gengszterrel volt kapcsolatos, miszerint hallottunk e már Du Yueshengről? Én tipikusan az a fajta ember vagyok, aki nem bírja elviselni, ha valaki tájékozottabb nála, és a Do You know-val kezdődő kérdésekre gyilkos elánnal csapok le. A kompániánkból Kayón és rajtam kívül két belga csaj volt, akiknek fingjuk nem volt Kínáról és Shanghairól, Kayo pedig angolul nincs a toppon, így vetélytársam sem akadt. Igen, hallottam Du Yueshengről – kinek az egyik törzshelye volt az egykori színház, aztán tartottam egy kiselőadást a Zöld Bandáról, illetve a különböző kínai titkos társaságokról, az idegenvezető szemében itt értem el a seggfej level 1-et. Ezúttal is kaptam cukrot, kevésbé őszinte mosollyal.
egy külföldieket különösen utáló kínai szelleme rejtezik az épületben
Az újabb állomás egy szellem-járta lilong volt, a shanghai-i urbanizáció történetéről itt –, szó esett Taiping-felkelésről, Hong Xiu Quanról(洪秀全), aki anno háromszor megbukott a császári hivatalnokvizsgákon, végül megvilágosodott, hogy ő maga tulajdonképpen Jézus Krisztus tesója, a mandzsuk pedig kapják be, és a világtörténelem egyik legnagyobb felkelését szervezte, illetőleg a nagy egyenlőség mennyei birodalmának (太平天囯) lett vezetője – amiben a kínai marxista teoretikusok már egy pre-kommunisztikus államszervezetet véltek felfedezni. Hong Xiu Quan bár nem volt császár, tízezres háreme volt a híresztelések szerint.

A Taiping felkelők lényegében a külföldiek jelenléte miatt hagyták békén Shanghait, ám mivel a menekültek özönlöttek a városba, a koncessziós területek határában újonnan kialakított, természetesen külföldi ingatlanügynökök kezelésében lévő longtang-ok (弄堂) busás hasznot hoztak tulajdonosaiknak; a külföldi erők pontosan ezért nem alkalmaztak intervenciót tizennégy évig, csak már mikor a taipingek igencsak a regnáló Qing-dinasztia nyakát szorongatták. Ezzel kapcsolatban nem volt túlságosan képben az idegen vezető, helyenként kijavítgattam, továbbá nem bírtam ki azt sem, hogy ennek kapcsán mintegy véletlenül fel ne hozzam a Kis kardok társaságát. Itt értem el a seggfej level 2-t, kaptam cukorkát, de már csak megszokásból. 
A következő állomás szintén a Nanjing út közelében lévő (南京西路, 近永源西路) tűz martalékává vált, halott hotel volt. Az ominózus objektum valaha felkapott hotel volt még a nyolcvanas években, ma már korántsem olyan nyüzsgő, ám nem teljesen elhagyatott. A legenda szerint a hotel fiatal pincérnője véletlenül teát öntött egy vendégre, aminek következtében a felbőszült főnöke szobafogságra ítélte. A szobafogság során váratlan tűz ütött ki, mely a szobába zárt lány életét követelte. A leégett hotel a lány szellemének örök börtöne lett, aki városi legendák szerint időnként a képen szereplő ablakból kukucskál. Az épület valóban nem bizalomgerjesztő, érthetetlen, miért nem bontották még le. Én személy szerint a túrával kapcsolatban valami mozgalmasabb dolgot vártam, pontosan azt, hogy be is merészkedünk efféle helyekre, az izgalmak a történetmesélésben azonban kifakadtak. 
Ezt követően egy kis parkba sétáltunk, ahol az idegenvezető elmesélte a shanghai-i alvó sárkány legendáját, nem akartam elrontani a kedvét azzal, hogy már erről is írtam egy bejegyzést a városi legendák kapcsán. A túra a Jing’an parkba vezetett tovább, út közben nagyszerű kilátás nyílt a szikrázó Jing’an templomra, ami valóban kemény hátszelet kapott, hogy egy átlagos kínai buddhista templommal szemben ennyire aranylik: régtől fogva kereskedők adományát élvezi – manapság pedig a mendemonda szerint tehetős üzletemberekét – a sikeres üzletekért való fohászok fejében. Adalékként az idegenvezető elmesélte, hogyan lett az eredetileg ábrázolás nélküli Buddhából Apolló arcú Buddha, azaz hogy az első Buddha ábrázolások igencsak hellenisztikus hatásra születtek; többek között Nagy Sándor végett is, igen-igen, Horváth Vera: Görög istenek Indiában – Gandhára művészete, Körősi Csoma Kiskönyvtár, kinek nincs meg?! – gondoltam. Útközben rálátásunk volt a Plaza 66-ra, melynek sztorija szerint az építése véget nem érő mizériába torkollott, mígnem az építtető vállalat végső elkeseredésében egy fengshui mesterhez fordult, aki felfedte a titkot: a készülő pláza alapzata egy ősi istennő lakhelyéül is szolgált, és a készülő bevásárló centrum tervei egyaránt nem nyerték el tetszését. A tervezők kénytelenek voltak megváltoztatni a terveket: az épület ma egy égő füstölőt idéz. Végül is azt is bele lehet képzelni. A plázákhoz tartozó további anekdotaként azt is elmesélte a tag, hogy a Xuhui negyedben lévő Taipingyang (太平洋百货) bevásárló centrumban az esti záróra során gyerekdalok szólnak, mivel a régi Shanghaiban egy árvaház volt a helyén, ezért a gyermekek szellemeinek békéjéhez szükséges nótákkal zárják be a boltot.
A Jing’an parktól (静安公园)kezdve viszont számos új információ ért: a park eredetileg a külföldiek temetője volt 1898-1951 között Bubbling Well Cemetery (静安寺外国坟山) nevén, a Bubbling Well mellesleg a korábbi Nanjing Xilu utat takarja. Miután Maóék kikiáltották a Népköztársaságot, véget kívántak vetni a nyugati fertőnek,  a korábbi laowai-temetőt egyszerűen eldózerolták, a halottak exhumálták és valahova Pudongra száműzték őket. A sötét park platánfái állítólag a korábbi temető egyetlen túlélő darabjait képzik, itt szó esett a szellemfákról (树鬼), akik  legfőbb feladat az erdőbe tévedt emberek eltévesztése. A parkban található még Cai Yuabei ( 蔡元培, 1868 -1940) szobra is, ki nagy hatású kínai pedagógus, a Pekingi Egyetem lektora, amúgy meg méregkeverő volt.  A túra végéhez közel a parknál lévő baljós tóhoz értünk, itt a vízi szellemekről (水鬼) esett szó, illetve egy bizonyos Khi Vehdu apát legendájáról. Az 1930-as években, a már említett Jing’an templom apátja nem éppen puritán életet élt, hét felesége volt, de szeretett volna egy nyolcadikat is magának, egy suzhou-i lányra esett választása, aki azonban visszautasította a nagyszerű ajánlatot: az apát olyan szinten pipa lett, hogy az ősi Kína legsúlyosabb ítéletével, azaz a nemzetség kilenc íziglen való halálra kiirtásával ( 株连九族) sújtotta a leányt, illetve annak rokonait.  A legendák szerint a családtagok feldarabolt tetemeit a Jing’an parknál lévő tóba dobálták, s szellemeik a mai napig nem tértek nyugovóra. Szó esett a kínai túlvilági képzetekről, én is némi szót ejtettem, nos, asszem’ itt értem el seggfej level 3-mat, pedig igyekeztem visszafogni magam. Ettől kezdve legalábbis nem kaptam több cukrot. 
Végezetül, az utolsó lerótt írásjegy a 篡 volt, melyhez Fang Xiaoru (方孝孺) története kapcsolódik. Fang Xiaoru egy nagy hírnévnek örvendő ortodox konfuciánus hivatalnok volt a Ming-dinasztia korában, mígnem nem túl vidám véget ért élete. Történt ugyanis, hogy Zhu Di (朱棣)– kihez császárrá való kinevezését követően Yongleként (永乐) számtalan nagy tett fűzhető: a főváros Nanjingból Beijingbe költöztetése, a Tiltott Város építtetésének elkezdése, a császári hivatalnokvizsgák kiterjesztése, Yongle-Enciklopédia, etc. – csak éppen kinyíratta az előző császárt, Jianwent (建文), aki az unokaöccse is volt egyben; emellett annak közel 20.000 hívét, hogy megszilárdítsa saját hatalmát. Ennek kapcsán Yongle népszerűségi indexe nem volt valami magas, ennek kapcsán előrángatta Fang Xiaoru-t, hogy kreáljon neki valami hangzatos császári nevet, Fang azonban a Jianwenhez való hűsége miatt megtagadta azt. Yongle ekkor a már említett legrettentőbb büntetéssel, a kilenc nemzetségig való kiirtással fenyegetőzött, mire Fang Xiao olyat szólt, hogy a császárban megállt az ütő: 莫說九族,十族何妨 – ami szabados fordításban „ne állj meg kilenc (nemzetség)nél, mi akadálya van a tíznek?” Ekképp Fang Xiaoru esete az egyetlen a kínai történelemben, hogy valakit tized íziglen irtsanak ki, ezt nagyjából úgy kell elképzelnünk, hogy facebook profilunkkal együtt minden ismerősünket halálra ítélnek. Így járt Fang Xiaoru is, tökössége miatt minden rokona, és tanítványa odaveszett, de ezzel még nem ért véget a sztori. A császár a derekánál fogva kettévágatta Fangot (腰斬), mivel a létfontosságú szervei épek maradtak, annyi ereje még maradt Fangnak, hogy saját véréből a 篡, azaz az uzurpátor avagy trónbitorló írásjegyét vésse a földre. Ennek elmesélésével ért véget a túra.
Összességében nem volt rossz - és olyan dolgokat is megtudtam, amiről korábban még nem hallottam - viszont lényegében csak egy alig két órás gyalogtúra volt a Jing’an negyedben, sztori-meséléssel, amiért a diákkedvezményes 240 yuant (nem sok különbséggel a felnőtt 260) igencsak sokallottam, megbánni nem bár nem bántam meg, izgalmasabbra számítottam. 

Szubjektív érdekességi faktor: 3/5

Megjegyzések

  1. A Bubbling Well Road a Nanjing meghosszabbitasa volt (a jelenlegi Nanjing Xi Lu).
    A kulfoldieket nem Pudongra vittek a belvarosi temetokbol hanem Xujingbe illetve Jiadingba.
    A Huashan Hotel (gondolom ez lehet a szalloda a Nanjing Lun) nem leegett hanem bezartak felujitashoz aztan idokozben elfogyhatott a penzuk (en meg jartam oda ugyfelekhez a kilencbvenes evek masodik feleben, kozepesen draga irodaepulet volt a fele).

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm a pontosításokat!

    VálaszTörlés
  3. ”Én tipikusan az a fajta ember vagyok, aki nem bírja elviselni, ha valaki tájékozottabb nála, és a Do You know-val kezdődő kérdésekre gyilkos elánnal csapok le. ”

    笑!

    Ezt a 篡-t eddig nem ismertem, de tetszik :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű tofuszeletek

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Edo-kori fingbakok

Az Edo-kori (1603-1868) Japánnal kapcsolatos bejegyzéseimmel kapcsolatosan az olvasó már bizonyára jó előre felhúzott szemöldökkel veselkedik neki, miszerint már megint miféle aberrált téma kerül terítékre...Ezúttal sem lesz másképp persze: a kortárs japán arisztokrácia egyik sajátos munkakört betöltő alkalmazottjáról, a bűnbakról, avagy ez esetben nevezzünk fingbaknak, ergo a fingbakról lesz szó.  Mármost az Edo-korról érdemes tudni, hogy valódi fordulópont volt a Japán történelemben: a több száz évszázados káosz és véres polgárháborúkat követően végre egy erős központi kormány irányítása alá került az ország. Már nem kellett a környező hegyekből lezúduló szomszédos szamuráj-klánok portyáitól tartani, megszűnt az örökös harcok miatti készültség és félelem, s az ezzel felszabaduló energiát a japánok sokkal szofisztikáltabb tevékenységekbe, mintegy kultúrafejlesztésbe invesztálhatták - avantgárd divat, új képzőművészeti irányzatok megteremtése, vagy éppen annak a látszatnak fenntartás…

土用の丑の日

Július 20-ra esett a nyárközépi ökör napja (土用の丑の日) a kínai tradícionális holdnaptár szerint, 18 nappal az ősz kezdete előtt (mely a ugyanezen kínai képzetek szerint Augusztus 7 körül kezdődik).
Ez az ún. doyou no ushi-nap van tavasszal, ősszel és télen is, de általánosságban ha az ushi no hi-ről beszélnek az emberek, akkor a mostanit, azaz a nyárközépi ökör napját értik alatta.
Ilyenkor Japánban unagit, azaz angolnát esznek hagyományosan, azt mondják hogy már az Edo-kor óta. A legismertebb sztori szerint, egy korabeli angolna-árus tanácsot kért egy híres gondolkodótól, hogy mégis hogyan adhatna el több angolnát e forró nyári napok közepette, amikor az eladás a béka segge alatt volt, mivelhogy az nem számított éppen szezonális ételnek. 
A tudós gondolkodónak eszébe jutott egy régi japán népi hiedelem, miszerint azon ételek, melyek elnevezésében szerepel az “u” fonéma (udon tészta, umeboshi befőtt szilva, uri tök, etc) azok jó hatással vannak az egészségre, mi több nyáron is minden hő…

Japán folklór vol. 9 - Ribancpók

A jorōgumo gyűjtőnév alatt noha számos, a Nephila rendben tartozó pókot ért a köznyelv, a japán entomológusok specifikusan a Nephila Clavata nevű pókra vonatkoztatva használják (ez esetben katakanával irják ジョロウグモ).  Maga a kifejezés kapcsán tudni érdemes, hogy jorōgumo esetében az ún. jukujikun (熟字訓) olvasatról* van szó, mely során bizonyos összetételekben máshogy olvassák ki a kanjikat, mint ahogyan azt on'yomi avagy kun'yomi olvasatuk illetve hangalak sarkallná. Az eredetileg 絡新婦 kanjikkal leirt kifejezés - aminek szó szerinti forditása "körbefonó ifjú hitves" - jukujikun olvasatban 女郎蜘蛛, azaz ribancpók értelmet hordoz.  Minekutána a jorō (女郎) alatt Edo-kori prostituáltat, úgymint Yoshiwara leányait értjük. Ergo nem véletlenül ezúttal is az Edo-korba (1603-1867) kell visszarepülnünk azért, hogy megérthessük ezen furcsa elnevezés mibenlétét.  A jorōgumo alatt ugyanis nem pusztán holmi filológia furfangról van szó, hanem egy japán folklórban létező, alakváltó yōkai…

Shimoda

Az 1850-es években Japán még mindig izmoskodott hogy nem kér a külvilágból, aztán Matthew Perry s ama fekete hajóinak noszogatására megnyitották Shimoda kikötőjét. Majd Yokohamát is, és Shimodát pedig bezárták. Ennyi háttérsztori talán elég is lesz, mi több nem érdemes azon búslakodni, hogy mi történt Bakumatsu (幕末) korszak alatt, hiszen Shimoda a mai napig egy közkedvelt tengerparti nyaralóövezet. A salaryman számára a tōkyō-i nyár a 18 szintes buddhista pokol 19. szintje. Öltöny-nyakkendőben rohangálni a perzselő napon összeaszalódott emberszőlők szarkofágjában szégyenletesen szar.  A Yamanote vagonjaiban Guernica-üzemmódban transzportálódván vizet vizonáltam. Nagyon sok vizet, amiben úgy úszhatok, mint egy delfin.  Szóval efféle gondolatsorok közepette keveredtünk el végül Shimodába, ahol végre delfinné változhattam. Nem vittem sok cuccot, csak egy táskányi felszerelést, goprókat, sparkot, a D610-et, egy 50-est, és hát muszáj volt a 80-200-at is, hogy Kayokóról mindenféle tengerip…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 9 - San'ya népszállói

今日の仕事はつらかった
あとは焼酎をあおるだけ
どうせどうせ山谷のドヤ住まい
他にやることありゃしねえ

Kemény volt a mai gálya,
csak egy kis nyakalás maradt hátra,
Úgyis itt tengődöm San'yában,
tenni való tán mi más van?



Szabados forditásomban a San'ya Blues (山谷ブルース) sorai Nobuyasu Okabayashi (岡林 信康), a japán Bob Dylan tolljából, ami nagyjából Tōkyō egykori gettójának kvintesszenciája is. Igen, jól olvastad: a Tōkyō sötét múltja sorozat újabb epizódjában a város egykori, voltaképpeni nyomornegyedének történetét járjuk kicsit körül.
Taitō (台東) és Arakawa (荒川) kerületek között található a valaha San'yának (山谷) nevezett városrész, kivált a Namidabashi-kereszteződésről délre található részen. San'yát a fővárosi kormány 1966-ban feloszlatta, és a szétdarabolt közigazgatási egységeknek új nevet adott. San'ya, illetve ezen városrész története egyébiránt egészen az Edo-korig nyúlik vissza, ugyanis már régtől fogva itt kapott helyet kvázi minden olyan létesitmény, ami Edo lakói szerettek volna szőnyeg alá söpörni a nyilváno…

Japán kocsmológia vol. 5 - Nikka lepárló

A japán kocsomológia tudományos bejegyzéssorozat  újabb epizódjában a whisky világában való legutóbbi búvárgyakorlatom, nevezetesen a Hokkaidō szigetén,  Yoichiben (余市) található Nikka lepárlóba vezetett tanulmányutam elbeszélésére kerül sor. 
Japánban a whisky már a XIX. századtól kezdve, főképp az 1870-es évektől vált elérhetővé, bár vélhetőleg már az 1850-es években megjelent a szigetországban. A whisky Japánban való gyártására azonban egészén a XX. századig kellett várni, s azon agilis japán férfiakra, akik fejükbe vették, hogy márpedig a Felkelő Nap földjén is meghonositják ezen italt.  
A japán whisky megszületését többnyire Skóciának köszönheti, miképp az első lepárló szakember, Masataka Taketsuru (竹鶴 政孝) maga is Skóciában tanult, hogy aztán Japánba visszatértve kamatoztathassa tudását. 
JR Yoichi állomás

Japán ezen északi szigetének, Haokkaido tájai igencsak hasonlóak elsősorban a skót Highland vidékére, ugyanis tőzegmocsarak, hegyek és gránitszikák között fakadó források itt is…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 8 - A 731-es alakulat nyomában

A Tōkyō sötét múltja sorozatban esett már szó különböző Edo-korividámságokról, évszázadokkal ezelőtti borzalmakkal azonban vélhetően nehezebb együttérezni, mint a közelmúlt kegyetlenségeivel. A sorozat ezen következő epizódjában a XX. századba tekintünk vissza, azon belül is a 731-es alakulat (731 部隊), illetve az azokhoz köthető emlékekhez. Mindenekelőtt ildomos belőlni a kontextust: második világháború, azon belül is második sino-japán háborúban (1937–1945) járunk. Kina észak-keleti területei - nevezetesen Mandzsúria - japán fennhatóság alatt. A tartomány fővárosa, Harbin (哈尔滨), s annak Pinfang kerülete (平房区) adott helyet a 731-es alakulat működésének, melyen keresztül a japán háborús bűnök legsötétebb bugyraiba nyerhetünk némi betekintést. A Japán birodalmi hadsereg hivatalosan Járványmegelőzési és Víztisztító Osztályának (関東軍防疫給水部本部) nevezett alakulatát a Kenpentai (憲兵隊), a voltaképpeni titkosrendőrség irányitása alatt hozták létre, ám az hamarosan az Északkelet-Kinában és Oroszor…