Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Tōyama Mitsuru és a Sötét Óceán Társasága

Běi​jīng 2. nap. -长城,雍和宫,三里屯

不到长城非好汉 dào chángchéng fēi hǎohàn​ - ki nem mászta meg a Nagy Falat, az nem igaz kínai.

A Nagy Fal, Chángchéng (), vagy Tízezer () fala- WànChángchéng (万, egy hozzávetőlegesen 500 méter) szórványai az északai Liáoníng provinciából a Gān-béli Jiāguān​​-ig kanyarognak végig a Góbi-sivatagban.

Az általános történetírás előszeretettel hangsúlyozza a fal egységességét, tévesen.

Az "eredeti Nagy Falat" több, mint 2000 évvel ezelőtt kezdték el építeni, a Qín​-dinasztia (秦) [i.e. 221-207] korában, QínShǐhuáng, az első tökös császár regnálása alatt. Tulajdonképpen a nomádok portyázásait feltartóztatandó, különböző királyságok által emelt falszakaszokat köttették össze. Az erőfeszítés emberek százezreit vette igénybe - köztük nagyszámú politikai fogolyét - tíz éven keresztül MéngTián (恬) generális babusgatása alatt. Becslések szerint 180 millió köbméter döngölt földet használtak fel a fal magvának építésekor, a legendák szerint pedig az elpusztult munkások csontjait is felhasználták építőanyagként.

A nagy fal ténylegesen a nomádok betöré
sének, illetve behatolásának feltartóztatásában nem játszott szerepet. (Na mármost ha ebbe belegondolok, tökéletesen érhető: a fenéért másztam volna meg egy hegyet, ha már távolról látom, hogy egy hat méteres fal fekszik rajta végig.) Ahogy azt Dzsingisz is (állítólag) mondta: "A Nagy Fel ereje védőinek bátorságában nyugszik." (Mely kijelentés az őrök megvesztegethetőségének konnotációjával bír.)

Ugyanakkor logisztikai szerepkörét tekintve elsőrangú funkcióval rendelkezett: mai fogalmakkal élve egyfajta felüljáróként működött, a nehéz hegyi terepen kitűnő útvonalat biztosított emberek és utánpótlás gyors szállítására. Másrészről őrtornyainak jelzőtüze szintúgy azonmód jelezte a fővárosnak az ellenség mozgását. (Ezt kvázi Minas Tirith jelzőtüzeinek módjára képzelhetjük el...)

Jiāguān​​ a nyugaton a Selyemút fontos állomása volt, és itt bocsátották útra azokat a persona non grata-kat, akikre Kínának nem volt szüksége, hogy szerencsét próbáljanak a szörnyűséges, vad nyugaton - ami ténylegesen szörnyűséges és vad volt.

A Míng-dinasztiában elhatározták, hogy kissé újraértelmezik a falakat, 60 millió köbméter kő és téglaburkolattal látták el, ez a projekt több, mint 100 évet vett igénybe, a belefektetett emberi energiára pedig hiába is keresnénk számokat.

A fal ezután egész egyszerűen feledés homályába veszett. Számos szakaszát gaz, dudva, muhar lepte el, és nagy valószínűséggel el is tűnt volna a bús picsába, ha a turistaipar le nem csap rá. Sok helyütt újjáépítették, és persze szuveníres bódékkal, éttermekkel, vidámpark-szerűségekkel látták el, s nyitották meg ily mód a publikum előtt. Azokat a turistákat, akiket ez nem hatott meg, és igyekeztek a fal úgymond autentikusabb részeit feltérképezni, a kormány bírságot szabott ki, mivelhogy állításuk szerint így lehet megóvni a falat az utazók további pusztításától; viszont a helyi parasztok sem a fal további építéséről voltak híresek, helyette szorgalmasan hordták annak tégláit saját elképzeléseik megvalósítására...

A Nagy Falat nem lehet látni az űrből.

Ennek legendáját 2003-ban cáfolta meg Yáng Lìwěi, az első kínai asztronauta. A fal mítosza igazából nem is ebben rejlik, egyszerűen végig kell rajta sétálni, s megcsodálni végtelen vonulatait, míg a szem ellát. Rajta sétálván - a fentebb leírtakkal szemben valahogy mégis -az az érzése támad az embernek, hogy a Nagy Fal gúnyt űz az emberiség halandóságából, afféle öröklétet sugároz.

(Egyébiránt csak érdekességképp jegyezném meg, írtam már Marco Polóról, hogy ngzhōu-ban volt kormányzó, valamint ugye Běi​jīng-ben is megfordult, mégis sokan megkérdőjelezik, hogy valóban járt-e Kínában, ugyanis a Nagy Falról egy szót sem írt!)

Reggel indultunk, a lǐng (岭) szakaszhoz mentünk, ami a leglátogatottabb és leginkább renovált szakasz is egyben. A 919-es busszal mentünk, aminek megállója a shèng​mén (德胜) metróállomástól kb. 500 méterre keletre fekszik, innen több, mint egyórás út vezet a lǐng-ig, mely Běi​jīng-től 70 km-re északkeletre található. Ezt a szakaszt is a Míng-dinasztiabeli (1368-1644) kőműveseknek köszönhetjük, noha az 1950-es években a biztonság kedvéért eléggé feltupírozták. A falt ölelő táj magáért beszél, hegyek vesznek a távoli horizontba, melyen a fal tekereg, egészen döbbenetes. Valószínűleg így gondolkozott a rajtunk kívüli százhetvenmillió kínai is, ki valóságos emberkígyóként kúszott a Chángchéng​-en. E szakaszon valóban tumultuózus embertömeg van állandóan, és az iszonyat hőséggel párosítva nem eszményi módja a Nagy Fal megtekintésének, igazából jobb ősz táján (de még télen is) odavergődni.

Mekkora a valószínűsége annak, hogy a Nagy Falon elkezd kiabálni egy kínai: Xiōngrén! Xiōngrén! (人! 人!) - Magyar! Magyar!

Nem tudom, nem is akartam hinni a fülemnek, mikor hátranézek, és lelkesen integet egy forma, hát te meg honnan vágtad le? - kérdem. Tegnap
találkoztunk a Tiltott városban, nem emlékszel? Nos baszki, rajtad kívül 7649174239819361238751 honfitársaddal találkoztam éppen a Tiltott városban, sajnos nincs meg, de örültem neki, hogy legalább ő megjegyzett.

Lefele bobbal mentünk, ami mértékekkel gyorsabb volt, mintha árral szemben a felfelé igyekvő tömeg ellenében próbáltunk volna lemászni. Lent a fal alatt van valami kiábrándító medvepark, összesen öt öngyilkosságra törekvő fekete medvével, nincs annak megmondója, miért kellett őket iderakni.

Délután visszazúztunk Běi​jīng-be, miként még a Láma templomot -YōngGōng (宫) mindenképp be kellett iktatni. Běi​jīng szó szerint legszínpompásabb temploma, mely a Tibeti buddhista kolostorokon kívül a legjobb állapotban lévő lámaista szentély. Yōngzhēng (正) császár korábbi rezidenciája volt, ki császárrá való kinevezését követően beköltözött a Tiltott városba, innen ered mai elnevezése. 1744-ben lámaista kolostorrá nyilvánították, s Mongóliából, valamint Tibetből érkező nagyszámú szerzetesek lakhelye lett. A templom legnagyobb kincsének Maitréya Buddha szantálfa szobrát tartják, emellett számos tibeti relikvia, valamint a Dalai lámák krónikája is a templom gyűjteményéhez tartozik.


Elszomorított a balfasz turisták primitívsége, akik a füstölőoltárokon grillezős fotókat gyártottak, miközben buddhista hívők imádkoztak a földön. Sajnos tömkelegével vannak ilyenek Kínában. Az ember mindig hülyébb külföldön - szokás volt mondani, amivel nincs is gond, hülye lehet, de ne legyen tiszteletlen.


Kora este visszaorientálódtunk a hostelba, majd este a Běi​jīng-i éjszakai életbe vetettük magunkat. Felhívtam legjobb kínai haveromat, Wáng​-ot, ki tizenöt éves koráig Běi​jīng-ben élt, hogy hova lenne érdemes zúznunk, ő a Sāntún-t (屯) ajánlotta, mely egy mérsékelt partinegyed (azért nem olyan, mint az 1912-negyed!), ámde itt is számos kocsma valamint szórakozóhely található, beültünk az egyikbe egy sörre, aztán egy kis csavargás után újfent a hostelba, majd nyugovóra tértünk, hiszen a harmadik nap még váratott magára a Nyári Palota!

Megmásztuk a Nagy Falat.

Megjegyzések

  1. Jó lehetett ez a Nagy Fal, remélem én is eljutok oda egyszer :)
    Ismered a 万里长城永不倒 című nótát?
    http://www.youtube.com/watch?v=W1BJtLnM2ac&

    VálaszTörlés
  2. Naná! :)

    Jó szám, köszi! :)

    VálaszTörlés
  3. Érdekes dolgot tudtam meg az imént a 日本国語大辞典 c. szótárból: a 北京 nemcsak Beijinget jelölheti, hanem Kiotót is, Hokkjó olvasattal- igaz, a példák a 13. -14. századból valók. Ezzel szemben Narát (奈良) meg 南京-nak hívták (Nankjó).

    VálaszTörlés
  4. Hű, ez izgalmas ám! De 京都 hogyan kerülhetett kapcsolatba az északi fővárost jelző hanzi/kanji-val? Avagy Nara Nanjing-gal? Kiejtésbeli hasonlóság alapján?

    VálaszTörlés
  5. Inkább arról lesz itt szó, hogy szépen átvették a kínai rendszert és lemásolták a fővárost :) Ennek következtében Kiotó szép négyzetrácsos, viszonylag könnyű tájékozódni :)

    VálaszTörlés
  6. Vagy úgy! :) Igen, azt írtad is korábban, hogy Kyoto talán pont, hogy Nanjing példájára épült. (?)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú …

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

Aokigahara

Mivel a Fuji környékére mentünk egy hétvégére, nem mulaszthattuk el az alkalmat, hogy tegyünk egy túrát Aokigaharában (青木ヶ原). Igen, a hírhedt Aokigaharában. A Jukai-nak (樹海), azaz fatengernek is nevezett, mintegy 35  négyzetkilométer kiterjedésű erdő az ország legmagasabb hegyének lábán fekszik, mely hegy kétségkívül a japán lélek és kultúra egyik legkarakterisztikusabb helyének számít.  Az erdő a japán popkultúrától kezdve a pszichológiai esettanulmányokon át rengeteg formában foglalkoztatja az embereket. Mindig is nagyon érdekelt a horror és a történelem összekapcsolódása, Aokigaharának viszont a jelennel való szoros kapcsolata miatt mégis valahogy különösen tragikusa miliője van, hiszen lehet hogy akár e percben valaki ott, a rengeteg közepén készül életének kioltására. Sokat olvastam korábban az erdőről, van pár érdekes nézet, illetve fejtegetés, hogy vajon miért is társultak a halállal kapcsolatos mitológia képzetek e vadonhoz, mi több, miért is lett Japán legkedveltebb desztinác…

ギャル文字

Nagy érdeklődéssel szoktam követni a különböző kínai online neológusok alapvetően cukiságban fogant nyelvtorzításait, vagy nyelvújításait, ahogy tetszik. Persze nem pusztán a kínaiban működik a dolog, nem is kell messzire menni, a japán gyaru közösség is megalkotta a maga sajátos online nyelvezetét (gyaru-moji, ギャル文字, vagy viccesebb elnevezésben 下手文字 - "béna írásjegyek) , mely a Taiwanból eredeztethető marslakónyelv példáját követi: a fiatal városi lánykák a 2000-es évek elejétől kezdődően, majd valahol 2005-ben a népszerűsége tetőfokán egyes kana karakterek helyett azokhoz hasonló, de nem egyező írásjegyeket/különböző egyéb karaktereket/más ábécékből kölcsönzött betűket, etc. használtak előszeretettel gondolataik esetlegesen hosszú műkörömmel való levéséséhez; így kerülhet a megszokott hiragana/katakana karakterek helyére man'yōgana, kínaiírásjegyek, cirill betűk, stb. Pár példa: 

禾ム→ 私
ネ申 → 神
木木 → 林
才(よчoぅ → おはよう / ぉレ£∋ぅ⊇〃±〃レヽма£→ おはようございます→ jó reggelt
尓o ヶ 毛 ω → ポケモン →…