Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Omotesandō illumináció

Xi'an - 2. nap (兵马俑)

Ergo a reggeli magunkhoz térést követően előbb a 603-as busszal (mely barátunk keresztül megy a városon) visszatértünk a vonatállomásra. Itt hemzsegnek a hiénataxisok, és egyéb instant jóakaróink, kiknek minden vágya, hogy eljuttassanak minket az agyaghadsereghez (兵马俑 bīngmǎ yǒng) kellőképpen lehúzva a nemtörődöm, vagy kényelmes turistákat. Nagyon erőszakosak, jönnek utánad többen is, mint egy karaván, egészen, míg fel nem szállsz a 306-os buszra; mely mindössze 7 yuanért visz el nemhogy Kína, de a XX. század legjelentősebb archeológiai feltárásához, a terrakotta hadsereghez úgy, hogy közben a Take my breath away-jel terít szenvedélytől fűtött köntöst vállunkra hangszórója.

Közel egy órás út után értünk a helyszínre, melyet 1974-ben tártak fel kutat ásó kínai parasztok, és azóta valóságos birodalom épült körülötte. A diákigazolványunk felmutatásával féláron (55 yuanért) kaptunk belépőt az agyaghadsereghez, és Qin Shi Huang (秦始皇) - az Első császár mauzóleumához.

A nekropolisz létrehozását i.e. 210-re datálják, az első csarnok 210 X 60 méteres, mélysége 5 és 7 méter között változott. A 6000 terrakotta-katona és ló hadrendben állva sorakozik, ezekből az elitet képző 210 íjász/számszeríjász három sorban kapott helyet a sereg keleti végén. (Számítások szerint mintegy 800 méteres hatótávolsággal rendelkeztek.) Szorosan mögöttük kaptak helyet a páncélos katonák lándzsákkal, dobóbaltákkal és egyéb távolsági fegyverekkel, 35 lovasszekérrel kiegészítve. Minden egyes katona önálló arckifejezéssel, hajformával, ruházattal rendelkezik, de még a rajtuk lévő saru sem egyforma.
Az íjászok pontosan a Háború művészetében leírt pozíciókban sorakoznak, a figurák arcát akkoriban élő emberekről mintázták. Az agyagkatonák közül számos valódi, akkoriban használt fegyvert tartott. A felületkezelés következtében a kardok ellenállóvá váltak a korrózió ellen, és több, mint 2000 év után is élesek maradtak. (E fegyverek múzeumok raktáraiban vannak ma, elzárva a publikum elől.)

A második és harmadik sí
rboltot 1976-ban tárták fel, az előbbi közel 1000 katonát, míg az utóbbi pusztán 68-at, valamint egy harci-szekeret tartalmazott. Egyes archeológusok szerint ezen felfedezésekkel még mindig nem tárták fel a teljes sereget, és feltételezik, hogy Qin Shi Haung sírdombja környékén egy még nagyobb hadosztály kaphatott helyet. (A felvetésnek lehet valóságalapja, hiszen a most kiállítva lévő sereget is pusztán legendának tartották - egészen megtalálásáig.)
Szintén lenyűgöző a bronz harci-szekér pár, melyet Qin Shi Haung (feltételezett) sírjától találtak 20 méterre nyugatra, ma a kiállítás részeként tekinthetőek meg a helyszínen külön erre létrehozott múzeumban(秦始皇兵马俑博物馆).

Sima Qian, a kínai történettudomány atyja (ha maliciózusak akarunk lenni akkor
csak keresztapja- kiheréltek, de így is megírta fő művét, a Történetíró feljegyzéseit) szerint i.e. 246-ban kezdte el a grandiózus sereg gyártását 700.000 ember bevonásával, és szerencsés egykori geológiai adottságai miatt - északi részén arany-bánya, déli részén jáde-bánya - miatt választották ezt a helyet. A terület még mindig nem teljesen feltárt - a kutatók a csarnokok beomlásveszélyétől tartanak, így számos helyen pusztán műszerekkel vizsgálódnak.
A terrakottafigurák gyártására külön manufaktúrákat hoztak létre, s külön helyeken gyártották a test különböző részeit- fej, láb, torzó, kezek - majd a helyszínen szerelték őket össze. Mai tanulmányok szerint alapvetően nyolc arctípus létezett, és az agyagmunkálatok során ezeket látták el egyedi vonásokkal. A figurák életnagyságúak, s eredetileg ráadásul színezettek is voltak, ám több, mint kétezer évet követően szürkévé fakultak. A sereg általánosan elfogadott nézet szerint az Első császár túlvilági hatalmát volt hivatott biztosítani.

Elképesztő látvány.

Qin Shi Huan
g nem az az ember volt, ki szarral töltötte a rétest. 40 éves korára hat királyságot hódított meg, és 6400 km-nyi utat fektetett le. (Ennyivel magam is elégedett lennék 40 éves koromra.) 13 évesen kezdte a császárok iparát, i.e. 221-re legyűrte ellenfeleit, és egységesítette Kínát. (Kína mai elnevezése egyes fejtegetések szerint a császár nevéből, pontosabban királysága nevéből - Qin - ered.) Eléggé ambivalens személyiségnek számít Kína történetében. Egyrészről ugyebár - először az ország történetében - egységesített birodalmat hozott létre, ezzel egyetemben a szám és mértékegységet, a pénznemet, az írott szöveget, de még a kocsitengelyeket is. Nagy kiterjedésű úthálózatot fektetett le, elkezdte építeni a Nagy falat, valamint a Xing'an-ban látott Lingqu-kanális is nevéhez fűzhető. Mindazonáltal e tetteket nem úgy hajtotta végig, hogy becézgette, és cirógatta alattvalóit, hanem tömegeket taszított rabszolgaságba, ha valakinek pediglen nem tetszett a rendszer, lamentálásért könnyen a falba építve találhatta magát. (Vagy más módon, de azonmód elkezdhette a császár túlvilági seregének gyarapítását). S miként legista nézeteket vallott, a konfuciánusok sem lubickoltak nála. Félt és rettegett uralkodó volt, óriási emberáldozatok útján tudta csak véghez vitetni grandiózus műveit. A terrakotta sereg mellett büszkén tornyosul hatalmas szobra.

Másfél km-re a terrakottaseregtől nyugatra helyezkedik el Qin Shi Huang sírja, melyet egy gyönyörű park vesz körbe, nem is beszélve a távolban elhelyezkedő h
ófödte hegyekről (hétfőn havazott, nem olyan magasak). A sírdomb kialakítása nem kevésbé nagy földmunkát igényelt, konkrétan egy mesterséges domb, Sima Qian szerint csodás kincsek vannak alatta. Megtekintettük az elmék-oszlopot, körbejártuk a parkot, s szívtuk a városban nem található friss levegőt. Monumentalitást, magányt, és nyugalmat sugárzó az emlékmű.

Eléggé elütöttük az időt, és tulajdonképpen végig bandukoltuk az egész napot, így amondók voltuk, jobb visszatérni a hostelba. Így is tettünk, be is sötétedett, mire újfent a Han Tang Inn-ben találtuk magunkat. A mai napon élőzenész volt, egy gitáros-énekes pengette a húrokat, egészen kellemes melódiákat játszott, mi pedig eldumálgattunk a többi utazóval, élményeket, tapasztalatokat cseréltünk, egy csávó most készült például Guilinbe, és tök jó érzés volt tanácsokat adni neki, merre menjen, miket nézzen meg, etc. A filmnézős szobában megnéztünk még valami romantikus szarságot, aztán el is csomagoltuk magunkat a következő napra, hiszen Xi'an egyik jelképe, a
Dàyàn Tǎ 大雁塔 - a Vadludak nagy pagodája még hátravolt.

Megjegyzések

  1. Félig-meddig kapcsolódik csak ide: egy nagyonszittya oldalon olvastam a következőt:
    "A Kínai nép emlékezetében a Han faj őse a magyar, a magyarokból alakultak ki a Hanok és a Hunok. "

    Ez már első ránézésre is gyanús, de gondoltam, hogy megkérdezlek, hallottál-e kint ilyen "emlékezetet"? :)

    VálaszTörlés
  2. Ezek a turáni társaságot evokáló feltételezések egyre merészebbek. Tényleg érdekelne, honnan szülik ezeket...

    Nem, ilyet egyáltalán nem hallottam, mindig csak a xiongnu-kat hozták fel a magyarság kapcsán, ( vagy ezt továbbgondolva) esetleg a mongolokat, de azok ugye nagyon nem hanok...

    Én úgy tudom a hanok Yandi és Huangdi (炎黃子孫),vagy csak Haungdi, a sárga császár (黄帝子孙) leszármazottjainak tartják magukat. Yandi és Huangdi egyaránt a huaxia-k őse volt(华夏民族). Úgy tartják, ők ketten eredetileg egy törzshöz tartoztak, de aztán ellenségekké váltak, és saját klánt alapítottak. Huangdi végül lezúzta Yandi-t, és fokozatosan ismét eggyé vált a két közös gyökerű törzs, és belőlük lettek a huaxia-k, akik a Han-dinasztia után han-oknak kezdték nevezni magukat.

    Ergo Yandi és Huangdi a kínai nép emlékezetében a két ős. Lehet megérne egy bejegyzést!

    Nem nagyon értem, hogy nekünk az államalapítástól számított 1000 év története miért nem elég. Miért kell a sumerokhoz, a japánokhoz - vagy most ezek szerint a kínaiakhoz - társítani magunkat. Ettől grandiózusabban festünk most? Irigylem a fantáziájukat, de ezt nem az őstörténetben kéne kamatoztatniuk.

    Hanok és hunok...我的老天啊。。。(Ezek után már csak a hazai folklórban kell helyet találni Huangdi-nak, mondjuk sárgarigó, sárga csikó, SÁRGA CSÁSZÁR...

    VálaszTörlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm a választ! Az utóbbi időben elég sok ilyesmit láttam - magyar hím /kan = 漢 , "hun" mint népnév =  人, "bán" = 王, "torony" = 土楼, stb. Lehet, hogy tényleg megérne egy-két bejegyzést- én egy egész sorozatot szenteltem ezeknek az agyszüleményeknek :) http://fubito.blogspot.com/search/label/%C3%A1ltudom%C3%A1ny

    VálaszTörlés
  5. 哈哈, érdemes volna megváltoztatni nevünket 漢国-ra, KANGUO-ra, a kanok országára. Egy tökös állam Európa szívében. 笑

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…

Japán kocsmológia vol. 1. - Yokochō sikátorok - Omoide Yokocho

A kínai kocsmológia tudományos blogsorozat után belekezdünk a japán kocsmológiába is, mely szintúgy hasonló komolysággal fogja végigjárni a témát itt Tōkyōban. Ma Shinjukuban jártam, akadt a zsebemben egy gopro ezért gondoltam végigjárok az Omoide Yokochón (思い出横丁) "emlékek sikátora'. a sorozat nyitányaként. Mi is az a yokocho?  A yokocho effektíve sikátor, szűk kis utcácska, mely egy totális más Tōkyōba vezethet el bennünket, mint amit a széles sugárutak és felhőkarcolók dicsfényében megszokhattunk. Az Omoide Yokocho - vagy a Shinjuku állomás nyugati kijáratánál található, az évtizedek számos tűzesetét és szerencsétlenségeit számos épület átvészelte, s valódi romkocsma labirintust találhatunk itt, melyekben yakitoritól a motsu-nabén át a soba tésztásig számos falatot szerezhetünk a sör és szaké mellé.   A nevezetes szűkös utcácskákat "pisás sikátorként" (ションベン横丁) is szokták volt emlegetni, mivelhogy az 1999-es tűzvész előtt nemigen voltak mosdók a kis krimókban. A …

Az agymosás kínai művészete

Az imént olvastam Robert B. Cialdini: Influence - The Psychology of Persuasion cimű könyvében egy érdekes fejezetet, melyben a következetesség elvéről van szó, azaz hogy milyen erősen tartunk ki döntéseink illetve elmondottjaink mellett. Pszichológia kutatások alapján ha az ember állást foglal egy bizonyos dologgal kapcsolatban - akkor ezen elv alapján - nagy valószinűséggel akkor is kitart mellette, ha bebizonyosodik a tévedése. Mindezt többek között egy érdekes kinai példával igazolja a szerző. A koreai háborúban (1950-1953) számos amerikai katona találta magát kinai fogolytáborokban. Az már a kezdetektől fogva világos volt, hogy a kommunista kinai vezetés gyökeresen eltérő mód kezeli a foglyokat, mint Észak-Koreai szövetségese, mely utóbbi szigorú megtorlások és büntetések útján vélte hatalma biztositását, valamint a fogva tartottak betörését. A kinaiak egy egészen más, és sokkal hatékonyabb módszert válaszottak.
Tudatosan mellőzve a brutalitást, fizikai fenyitéseket egy szofiszti…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 8 - A 731-es alakulat nyomában

A Tōkyō sötét múltja sorozatban esett már szó különböző Edo-korividámságokról, évszázadokkal ezelőtti borzalmakkal azonban vélhetően nehezebb együttérezni, mint a közelmúlt kegyetlenségeivel. A sorozat ezen következő epizódjában a XX. századba tekintünk vissza, azon belül is a 731-es alakulat (731 部隊), illetve az azokhoz köthető emlékekhez. Mindenekelőtt ildomos belőlni a kontextust: második világháború, azon belül is második sino-japán háborúban (1937–1945) járunk. Kina észak-keleti területei - nevezetesen Mandzsúria - japán fennhatóság alatt. A tartomány fővárosa, Harbin (哈尔滨), s annak Pinfang kerülete (平房区) adott helyet a 731-es alakulat működésének, melyen keresztül a japán háborús bűnök legsötétebb bugyraiba nyerhetünk némi betekintést. A Japán birodalmi hadsereg hivatalosan Járványmegelőzési és Víztisztító Osztályának (関東軍防疫給水部本部) nevezett alakulatát a Kenpentai (憲兵隊), a voltaképpeni titkosrendőrség irányitása alatt hozták létre, ám az hamarosan az Északkelet-Kinában és Oroszor…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…