Doufukuai

A fukuryū (伏龍, Kúszó Sárkány ) nevezetű alakulat a második világháborús japán hadsereg Különleges Támadóegységének (特別攻撃隊, tokubetsu kōgeki tai , röviden tokkōtai 特攻隊) részét képezték, kiket a Szövetséges csaptok Japán szigetek elleni inváziója során terveztek bevetni. E tokkōtai, Különleges Támadóegység részét képezték a kamikaze pilóták (神風特別攻撃隊) is, ergo kapizsgálhatjuk miről is van szó: egy búváralakulatról, amihez öngyilkos békaemberek, hajók és tengeralattjárók tartoztak.  1944 júniusában, a fülöp-szigeteki vesztes csata után már érződött, hogy Japán nem fog tudni jól kijönni a háborúból, majd 1945 nyarán, a Csendes-óceáni hadszíntér csatáinak utolsó szakászában a japán vezetés egyre inkább tartott a szigeteiket érintő amerikai inváziótól, ezért a háborús stratégia fokozatosan defenzív jelleget kezdett ölteni.  fülöp-szigeteki csata 1945 júniusában  A vélt amerikai invázió elhárítására kidolgozott hadművelet a Ketsugō terv (決号作戦, ketsugō sakusen) néven futott, mely a kiala

Kiss Sándor Japán vonzásában című könyvében számos korabeli érdekes magyar figuráról van szó, akik valamilyen úton-módon eljutottak Japánba, avagy szimpatizáltak az országgal, és van köztük egy kedves sztori egy Metzger Nándor (1895-1987) nevű fiatalemberről, aki a XX. század elején kezdett ismerkedni önszorgalomból ázsiai nyelvekkel, hogy aztán a későbbiekben valóban Ázsia, pontosabban Japán szakértőjévé váljon.  Ez az egyetlen fotó, amit neten találtam a már felnőtt Metzger Nándorról, és egyébiránt roppant érdekes: a képaláírás szerint ez az első tokaji borszállítmányt Japánban érkezése során készült ! Katoni tájszólástól a japán tolmácsolásig  Ennek kapcsán a vele kapcsolatos első történet Kiss könyvében, hogy a főhőst elbűvölte a feltörekvő szigetország sikerei, az akkori világ egy új nagyhatalmának számító Japán renoméja, és úgy gondolta megtanul japánul. Metzger Nándor szavaival: “A következő nap bementem egy ecsetboltba és vettem magamnak egy pár japán íróecsetet és hozzá való

Fuji látkép a Takao-hegyről Mintegy 1400 éven keresztül, sok száz évvel azelőtt, hogy a shinrin-yoku (森林浴), az "erdőfürdőzés", vagyis az erdő illetve a természet gyógyító hatásaira rácsodálkozott volna mind a japán, mind külföldi közönség, a yamabushi (山伏) szerzetesek már rég többek között Dewa Sanzan (出羽三山, Dewa történelmi tartomány három szent hegye) vagy éppen bérceit Ōmine (大峰山) járták szerte az országban. Jóllehet korántsem hobbiból vagy terápiás célból, ellenben szigorú önfegyelem, aszkéta életmód útján a természettel való szoros kötelékben kerestek spirituális megtisztulást és újjászületést. Tōhoku szent hegyeitől Kansaibeli ormokig    Számos korábbi bejegyzésemben említettem már Tōhoku régióját, ami Japán északkeleti térsége, meglehetősen izolált, hegyvidékes terület, rengeteg hóval és kemény telekkel, mely mezőgazdasági művelésre alkalmatlan , talán ezért is maradt fenn a medvevadászát hagyománya évszázadokon keresztül, és ezért volt olyan nehéz beolvasztani a hely