Doufukuai

Maradva Yúnnán ​​-nál, egy másik kínai nemzetiség, a 摩梭 Mósuō-k egyedülálló matriarchális társadalmának egy szintén érdekes tradíciójára, a zǒuhūn-ra​ ( 走 婚, egyéb elnevezésben Ā​xiàhūn​ 阿夏婚) vagyis a "gyalogló-házasságra" lesz kitérő. A zǒuhūn voltaképpen egy yī​yè​qíng​ ( 一夜情), " egy éjszakás érzelem ", s arról szól, hogy házasságkötésnél a férfi elgyalogol az ara házába, ott tölti az éjszakát, majd a felkelő nappal együtt távozik, látszólag a promiszkuitás jellegét öltve, ám nem pusztá n erről van szó. Hagyományosan a Mósuō​​ asszonyok tetszőlegesen meginvitálhatták magukhoz egy éjszakára a férfit, ki iránt érdeklődést mutattak, viszont ezen afférok többnyire titokban, s az éj leple alatt zajlottak: a férfi sötétedés után érkezett [a 11-es buszon (十一路车), mely alatt a modern szle ngben lábbusz értendő, ergo a saját lábán, innen a "gyalogló házasság" elnevezés]; és a rózsaujjú hajnal cirógatásával távozott a kora reggeli órákban. Tehát a Mósuō höl

Pō​shuǐ​jié​ 泼水节 - vízöntő fesztivál - Délkelet-Ázsia újévi ünnepe, melyet Burmában, Laoszban, Thaiföldön (- songkran ), valamint Yún​nán​-ban (云南) Kína déli tartományában celebrálnak, április 14-16 közötti napokon. Az ünnep alapvetően a béklyók nélküli vad mulatozásról szólt, akárcsak keresztény kultúrkörben a carne vale, a hús elhagyása, ergo a karnevál (nálunk farsang farka ); s az tradíció nevéhez méltóan igen könnyen csuromvizes lehet az, ki ez idő alatt e vidékek bármelyikére téved. Yún​nán-ban a Pō​shuǐ​jié​ kiváltképp a Dǎi-ok ( 傣 族 ), Dé​'áng-ok​ ( 德昂 族), valamint az Ā​chāng​ ( 阿昌 族) Theravāda buddhista nemzetiségek számára jelentős ünnep, mely egyéb elnevezésében " Buddha megmártózásának " ünnepeként is ismert. A legendát illetően réges-régen élt egy démon, ki nem győzte molesztálni a Dǎi népeket, ráadásul minden évben egy nőt követelt mag ának. S noha e démon a frusztrált Dǎi-ok szemében lángoló gyűlölettől égett, effektíve tehetetlenek voltak vele

A kínai kocsmológia három szösszenetében felvértezhettük magunkat mindazon tudással, melynek a soron következő helyeken hasznát vehetjük; miképp tovább evezve az aranyló sörfolyamon immáron a cselekvés, illetőleg a Nanjing -i korcsmák mezejére lépünk. Az utóbbi hetekben avanzsálódott új törzshelyünkké a laowai -ok körében igen nagy népszerűségnek örvendő Ellen's Bar , mely sajátos aurájával kiváló kiindulópontja lehet bármely bacchanáliába - ergo az esetek túlnyomó többségében az 1912-negyedbe , ha nem a Castle -ba- torkolló megmozdulásnak. A hely egész lakájos, vidám színekbe bújt prosztó dizájnnal bír, s a legkülönfélébb nációk falra vajúdott gondolatrest formulája tarkítja, úgymint: " You're fat. Yeah, because every time I fuck your wife, she gives me a biscuit ", és ehhez hasonló mementók fakasztják mosolyra azokat a mélabús játékosokat, kik a különféle italakciók végett sem örülnek eléggé, pedig van ok az örömre: Hétfő : [hallomásból] ingyen ká vé egé

Zhōu ​Xuán​ (1918-1957) népszerű kínai énekes és színésznő volt, ki az 1940-es évekre egyike Kína hét énekes sztárjának( 七大歌星), mi több talán a legismertebb volt mind közül, elsősorban filmes karrierjéből kifolyólag. 1935-ben forgatta első filmjét, de csak az 1937 Mǎlù tiānshǐ (Az utca angyala) című alkotással emelkedett a sztárok körébe. Egy Shanghai-i énekesversenyen elért második helyezését követően aggasztották rá a 金嗓子 aranytorok/arany-hang becenevet, és kisvártatva a XX. század első felének legnépszerűbb énekese lett Kínában, hol is millióknak ejtette rabul szívét. Magánélete korántsem volt viharoktól mentes, sikertelen házasságok és öngyilkossági kísérletek kísérték végig 1957-ben bekövetkezett haláláig. Összesen 43 filmben szerepelt, személyes kedvence a már említett Mǎlù tiānshǐ volt, melynek híres betétdala az alábbi videón látható Tiān​yá​ gē​nǚ​ 天涯歌女, (mit " bolyongó énekesnőnek " szoktak volt fordítani, a tiān​yá egyébiránt a világ végét, távoli tájat takar​)

Ugyebár e három kérdés előzi meg a kocsmai verekedéseket, jóllehet eszünkben sincs verekedni: a kínai kocsmológia harmadik felvonásában mindösszesen a minket ért sérelmekre lelhetünk adekvát válaszokat (aminek rosszabb esetben mondjuk verekedés is lehet a vége), de hogy elejét vegyük bármi negatív végkifejletnek: 对不起 duì​bu​qǐ​/bocsánat; 不是 故意 的 bù​shì ​ gù​yì​ de/nem szándékos volt; 不好意思 bù​hǎo ​yì​si​/bocs, bocsánat; 没事儿 méi​shìr, 没问题 méi​wèn​tí​, 没关系 méi​guān​xi​/nem ügy, semmi probléma, nincs gond. Amennyiben a diskurzus itt nem ér véget, és elvadult tájakra gázol, az alanti szókészlettel megfelelő módon replikázhatunk. 你不是人 nǐ bú shì rén: te nem ember vagy - embertelen, semmirekellő, senkiházi. 你不是东西 nǐ bú shì dōngxi: te nem vagy dolog/ nem dolog vagy - semmirekellő, az embernél kevesebb vagy értelmet hordoz. 不要脸 bùyàoliǎn: szégyentelen, "nem akar arcot". Az " arc " rendkívül fontos és komplex jelenség a kínai kultúrában, arcot veszíteni - diū​liǎn​ 丢

A kínai kocsmatudomány előadássorozat második alkalmához érkeztünk, az előbbiekben betekintést nyertünk az egyes népszerű sörfajtákban , és megtanulhattunk rendelni is akár. A helyszín tehát a kocsma . Ezt azért fontos leszögeznünk, mert az őrültek legkönnyebben a kocsmában tépik (vagy hányják) le láncukat - a bevitt alkohol mennyiségének függvényében - s olykor egy szikra is elég az indulatok lángtengerének felkorbácsolásához. Mindazáltal efféle szituációkban is meg kell állnunk helyünk, ergo a kínai kocsmológiai konverzációs sémák első fontosabb lépéseként megtanulhatunk a han ok nyelvén bosszúsan felkiáltani, példának okáért ha sörünk ismeretlenek kezébe kerül, vagy másegyéb szörnyűség történik velünk. 糟了 zāole: fenébe, picsába . (A 糟糕 zāogāo kurtított variánsa). 完了 wánle: [ennek] vége , fenébe! 哇塞 wā sài: wow, fenébe, francba - kivált csajok által használatos kifejezés, egy felettébb durva Taiwan-i átkozódás cukivá tett változata. 该死的 gāisǐde: fenébe, francba . Literálisan meg

Ezért nincsenek a Guilin-i Qixing-parkban majmok, mert mind Nanjingban vendégmunkáskodnak.