Doufukuai

Ha ismeretlen vizeken, furcsa hullámok közt hánykódva találod magad a hajódon, előfordulhat, hogy éppen az umibōzu (海坊主) ergo " tengeri szerzetes " figurájával találkozol a japán mitológia szerint. Folklór sorozat, 8. epizód következik.  Kuniyoshi :  Tokuso, a tengerész és a tengeri szörny című műve Az umibōzu, vagy más elnevezésekben umi boshiként (海法師) illetve umi nyudóként (海入道) ismert entitások (a boshi 法師 és nyudō 入道 egyaránt buddhista papra utal, az előbbi a "Buddha taninak mestere/tanítója, míg utóbbi "az Útra lépett" vagyis a szerzetesi hivatást megkezdő személy). Maga az elnevezés közvetlen kapcsolatban van a lény megjelenésével is, hiszen a kerekded formájú Umibōzu fejének alakja éppen egy borotvált fejű szerzetesével mutatott hasonlóságot. Bár ebben ki is merül a buddhizmushoz való kapcsolat (egyes nem megerősített nézetek szerint a umibōzu vízbe fulladt szerzetesek szelleme lehet, ám ez korántsem széles körben osztott nézet.  A legendá

A soron következő japán folklór  epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku ( 獏 / 貘 ), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása . A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban mò ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Baku, a rémálomfaló,  Katsushika Hokusai (葛飾北斎 1760 - 1849) ábrázolásában Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kína

Tōkyō véráztatta múltjában hemzsegnek a szellemek, kísértetek, ezek közül az egyik leghíresebb Taira no Masakado (平将門, i.sz. 903-904), Japán egyik első híresebb szamurájának esete. Az ambiciózus Masakado bár nem lett Japán császára, elkanászodott feje sorozatos balszerencsét hozott az elkövetkező ezer évre. Masakado egy feltörekvő Kantō régióbeli hadúrként egy nap elérkezettnek látta az időt, hogy Japán császárának deklarálja magát - pechjére viszont már volt egy ,  Kyōto ban, azaz az akkori fővárosban, így elgondolása felkelésnek bizonyult (平将門の乱). A kyōto-i udvar pedig gyors elhallgattatása véget vérdíjat tűzött ki fejére, két hónappal később pedig a mai Saitama (埼玉) tartomány területén lévő csatában sikerrel járt az akció - Masakado szeme közt egy nyílvessző formájában. Ennyivel azonban nem ért véget a dolog: Masakado fejét Kyōtoba vitték turnézni, az esetleges instant uzurpátorok kedvének megszegése céljából. A legenda szerint viszont a levágott fej korántsem mutatta b

A Heikegani (平家蟹) egy őshonos japán rákfajta, melynek páncéljának mintázata az emberi arc vonásaira emlékeztet (lásd a képet alább) a japán folklórban pedig meg is van annak magyarázata, hogy miért: a Heikegani rákok a Heike/Taira (平家/平氏) szamuráj klán lelkeit őrzik, kik az i.sz. 1185-ös Dan-no-ura csatában (壇ノ浦の戦い) vesztek oda, mely tengeri ütközet az ország feletti ellenőrzésért folyó Genpei háború (源平合戦, 1180–1185) egyik legjelentősebb összecsapása volt.  Balra:Heikeposis japonica, jobbra: azonosítatlan japán harcos A legenda szerint a Heike szamurájok a Heikegani-rákban ( Heikeposis japonica ) születtek újjá, s klánjukhoz való ragaszkodásuk kifejezéséül félelmetes, harcos ábrázatú páncélt növesztettek. A Dan-no-ura csata a Heike monogatari (平家物語) - a Heike-klán története című XIII. századi japán háborús krónikának köszönhetően lett ismert, mint a japán történelem egyik mérföldköve, hiszen a harc a Heike/Taira klán totális vereségével, majd Minamoto Yoshitsune (源 義経)

たんたんたぬきの金玉は、 風もないのに、 ブラブラ " Tan-tan tanuki heréi,  szél sincs, mégis lengenek " Herezacskójával halászó tanuki Ha láttuk már a Ghibli  Pom Poko (平成狸合戦ぽんぽこ) című meséjét, feltűnhetett benne többek között a tanuki nyestkutya nemi szervének különös mód való használata is.  A tanuki  (狸), azaz nyestkutya ( Nyctereutes procyonodoides ) számos meghökkentő tulajdonsággal rendelkezik a japán folklórban, mégis talán multifunkciós, óriásira duzzadó mágikus heréikkel, azaz pontosabban herezacskóikkal [ inno 陰嚢] keltik csodálkozásra az embereket.  Folyóban halászó tanukik Elgondolások szerint a tanuki heréit akár 8 tatami (畳) [ ~ 13,2 m²] méretűre is képes elnyújtani, ám persze a tataminál sokkal rugalmasabb, s a korabeli ábrázolások alapján vitorlától kezdve halászhálóig, esernyőig változatos módon alkalmazták azt. Heréjükkel súlyzózó tanukik Érdekes módon éppen az ábrázolásokban teljesedett ki a tanuki-here koncepciója, semmint az orális hagyományb

Volt már szó a kappákról (河童), arról viszont még nem, hogy azok gyakorta vadásznak az ánuszban lévő misztikus golyóbisra, a shirikodamára (尻子玉). Mint minden embernek, Neked is van ilyen ráadásul, ergo potenciális kappa-célpont vagy a japán mitológiai képzetek szerint. De mi is az a shirikodama? Jóllehet modern ábrázolásukban a kappák nem feltétlenül agresszív entitások, az Edo-korban (1603 - 1868) viszont igen félelmetes lényekként, yōkaiként jelentek meg, akik időnként meglehetősen durva módszerekkel likvidálták az embereket. A japán folklór szerint az emberekben az említett shirikodama, szó szerint "kis ánusz golyó' található, majdhogynem a gyomor környékén, a kappák pedig előszeretettel távolították el azt onnan (az ánuszon keresztül) melynek során a páciens általában meghalt . Arra vonatkozólag, hogy mi is a shirikodama pontosan, nincs konszenzus. Egyesek szerint az emberi lélek fizikai formát öntött változata (魂の塊), mások szerint a buddhista hagyományokból is

A japán mitológiai képzetek előszerettel kapcsolják össze a fölrengéseket az óriási harcsa, Namazu (鯰) alakjával. A japán folklór ezen - yōkai (妖怪) ergo természetfölötti szörnye - óriásharcsájának velejárója a szerencsétlenségek és katasztrófák sora, miképpen mozgásával az egész világot képes romokba dönteni. Az ukiyo-e (浮世絵) alműfaja a namazu-e (鯰絵) harcsát ábrázoló fametszetei, az alábbin a harcsa kettéosztja a képet fent a vagyonos kereskedők, míg lent a földrengésben nincstelenné vált tömegekre. A földrengés képzetéhez tartozott a javak illetve a vagyon re-disztribúciója, miszerint 'a kozmikus béke' visszaállításának érdekében a vagyonosak kötelesek megosztani bőségüket a rászorulóknak. A randalírozó óriásharcsát egyedül Takemikazuchi (建御雷) avagy a tiszteletére épített szentély nevéből adódóan Kashima -no-ten-no-Ōkami (香島の天の大神), a villám és kard istene képes csak megfékezni, aki a bevett sztori szerint egy Toldi Miklós-szerű figuraként egy jókora kővel (要石) m