Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Hattori "Démon" Hanzō története

Japán folklór vol. 8 - Umibōzu, a tengeri szerzetes

Ha ismeretlen vizeken, furcsa hullámok közt hánykódva találod magad a hajódon, előfordulhat, hogy éppen az umibōzu (海坊主) ergo "tengeri szerzetes" figurájával találkozol a japán mitológia szerint. Folklór sorozat, 8. epizód következik. 
Kuniyoshi:  Tokuso, a tengerész és a tengeri szörny című műve
Az umibōzu, vagy más elnevezésekben umi boshiként (海法師) illetve umi nyudóként (海入道) ismert entitások (a boshi 法師 és nyudō 入道 egyaránt buddhista papra utal, az előbbi a "Buddha taninak mestere/tanítója, míg utóbbi "az Útra lépett" vagyis a szerzetesi hivatást megkezdő személy). Maga az elnevezés közvetlen kapcsolatban van a lény megjelenésével is, hiszen a kerekded formájú Umibōzu fejének alakja éppen egy borotvált fejű szerzetesével mutatott hasonlóságot. Bár ebben ki is merül a buddhizmushoz való kapcsolat (egyes nem megerősített nézetek szerint a umibōzu vízbe fulladt szerzetesek szelleme lehet, ám ez korántsem széles körben osztott nézet. 

A legendák szerint az umibōzu csendes vizekből emelkedik ki, és magát a megjelenést a tengeri viharok hírnökének is tartják, melyet számos furcsa egyéb tengeri jelenség szokott volt kísérni. Legtöbbször félelemet keltenek, így általában a halászok az umibōzut látván nem indulnának addig útra, míg a vizek teljesen le nem nyugszanak. 
A umibōzu leírása a legkülönbözőbb formákat ölti, tulajdonképpen bármi lehet egy szőrös, ámbrás cetre emlékeztető lénytől egy gyönyörű nőig, ki félelmetes szörnyeteggé képes változtatni alakját. Az úgymond klasszikus umibōzu ábrázolások mindenekelőtt az ukiyo-e művekből köszönnek vissza, mely általában egy a tengerből kitüremkedő óriási, sötét fejet, és egy jókora szempárt foglalt magába. Méretét illetően egyaránt lehet gigászi, és vannak beszámolók egészen kicsiny példányokról is, alig méteresekről, melyek utóbbiak egyesek szerint fiatal, míg az óriások a kifejlett umibōzuk. 

A hajókra való támadás során belecsimpaszkodnak a hajótestbe, vagy éppen hosszúra nyúló kezeikkel az árbocba kapaszkodva lehúzzák azt a mélybe. Egyes elmondások szerint támadás során a "kuya kuyát" vonyítanak, a kisebb példányok pedig "oitatát" üvöltik fájdalmukban, mikor a tengerészek az evezőkkel aprítják őket. Van olyan nézet, mely szerint dohányfüsttel lehet a legjobban távol tartani őket. 
A legtöbb kutatás szerint az umibōzu legendája alapvetően a természeti jelenségek félreérésére vezethető vissza. Ilyen lehetett akár egy méretes tengeri teknős páncélja, vagy egy masszív medúza raj a víz felszínére való kerülése, vagy pusztán a sötét viharfelhők képződése a távoli horizonton. Egy további magyarázat egy viszonylag ritka jelenséget tekint a legenda eredetének, mégpedig az ún. elvadult, vagy szörnyeteg hullámokat (rogue waves/巨大波), melyek a kiszámíthatatlan, és az átlagos hullámmagasságnál sokkal nagyobb – azok magasságát 2–3-szor is meghaladó magasságú – irdatlan erejű, szél keltette hullámok. E szörnyeteg hullámok számos hajó eltűnésének lehettek valószínű okai, hiszen a lehető legnagyobb méretű hajókra is komolyt veszélyt jelent, ám létezésükben egészen 1995-ig kételkedtek, mígnem a norvég partok közelében egy német olajfúró a platformon rögzített lézer-altiméteres tengerszint-magassági adatsor be nem bizonyította végleges a jelenséget. Kétség kívül e szörnyeteg hullámok jelensége tökéletesen illik az umibōzu legendájára. 

Egyébiránt nem meglepően nem pusztán Japán az egyetlen nemzet, melynek mitológiájában hasonló lények szerepelnének, szinte megszámlálhatatlan hasonszőrű tengeri szörny szóló beszámoló van a világ tengerparti területeiről. Valamennyi halászfalu saját folklórral rendelkezik, s ahogy az urbanizáció során e kis települések jelentős kikötővárosokká lettek, az elbeszélések és legendák keveredtek, amik mind hozzájárultak e mitológiai lények diverzitásához. 

A japán wikipédia említést tesz a kínai "kikokutanról", ahol szintén gyakori volt a hasonló jelenségek észlelése, kis keresgélés után azt találtam, hogy a Hainan (海南岛) szigetének közelében lévő partszakaszról, guǐkūtānról (鬼哭滩) van szó, amit "szellem-sírás partját" jelent, és a korabeli elgondolások szerint jobb volt elkerülni, hiszen hemzsegett az umibōzu-szerű lényektől. 
A legtöbb japán természetfölötti szörny/démon, vagyis yōkai (妖怪) helyhez kötött, azaz egy adott földrajzi egység kultúrájában születtek - lásd például a nekomata alakját Japán hegyvidéki területeiről - és mindvégig egyazon területhez voltak köthetők. Ezzel ellentétben az umibōzu legendája Japán-szerte ismert, szinte minden partvidéki területen. Éppen ezért alakja az évszázadok során számos egyéb tengeri/vízi lénnyel keveredett, van ahol funayūrei (船幽霊 / 舟幽霊), "hajó kísértetre" (többnyire hajótörésben elhalálozottak maradványai, akik vízzel ömlesztve süllyesztik el a hajókat, hogy így térítsenek át az embereket oldalukra) utaló leírása dominál, más feljegyzések a kappához hasonló érdeklődéssel megáldott, az emberi ánuszban található lélekgolyóbis, a shirikodama megszerzésére törekvő kreatúrákról számolnak be. 
Tōhoku régióban (東北地方) a halászhajók kifutása előtt a hajó kapitánya a Tenger istennőjéhez fohászkodott a biztonságos vitorlázásért, a korabeli képzetek szerint az umibōzu az imádkozást elmulasztó kapitányok büntetéseként volt tudott. 

A mai Okayama prefektúra (岡山県) területén az umibōzu a Nurarihyon/ Nūrihyon (滑瓢) nevű, magas rangú, tiszteletbeli yōkai alakjával kapcsolták össze, a Seto beltenger (瀬戸内海) tengerészei a tengerből kiemelkedő nurarihyon óriási fejétől rettegtek, mely könnyűszerrel borította fej a hajókat. 

Az Aomori prefektúra (青森県) Shimokita járásában (下北郡) található Higashidōri (東通村) falujában - melynek lakosai egyként cápaevésről híresek (valaha a cápaevés tabunak számított Japánban, mivel a cápák hajlamosak az emberevésre, így valamilyen szinten a kannibalizmussal kötötték össze a cápaevést), a hajókísértet egy változatával, a mōjabunével (亡者船) "a holtak hajójával" azonosították az umibōzut, mely szintén semmi jót nem tartogatott az emberek számára. A mōjabune ellen való leghatásosabb ellenszer a a miso paszta vízzel való összekeverése, majd annak tengerbe öntése volt tudvavevőleges. 

Shizuoka tartomány (静岡県) Kamo járásában (賀茂郡) a régi mesék az umikozō (海小僧) - apropó Nezumi Kozō megvan? - vagyis "tengeri kölyök/papnövendék" kísértetéről szóltak, mely lények hátborzongató vihogással rémisztgették a halászokat. 

Miyagi prefektúra (宮城県) Ōshima szigetének (大島) történeti egy alakváltó umibōzuról számolnak be, melyek egy tengerben úszkáló gyönyörű nő alakját öltik. Ugyanaz a sztori amúgy Iwatében (岩手県) is ismert, a szépséges leány képében tengerbe hívogató umibōzu elnyel miden olyan pórul járt lelket, kik nem képesek ellenállni a csábításnak. 

Mivel ilyen széles körben ismert entitásról van szó, így szemtanúk beszámolójából sincs hiány a történelmi feljegyzésekben. A Tokugawa sógunátus vége felé a Kansei érából (1789 – 1801) való Kanso Jigo (閑窓自語) című elbeszélésekben Osaka tartomány Kaizuka (貝塚市) városából tesz említést arra vonatkozólag, hogy a közeli vizeknél megjelent egy umibōzu, és három napig látható volt, mielőtt visszatért volna a tengerbe. 

A Mie tartományból (三重県) való, szintén a kései Edó-kori Usō Kanwa (雨窓閑話) elbeszélésgyűjtemény szerint az umibōzu minden hónap végén kísértett, így ilyenkor általában tilos volt a hajók kifuttatása. Ki ezt megszegte, annak meg is jelent az umibōzu, és nem volt benne köszönet. 

Wakayama tartományban (和歌山県), Meiji 21. évében (1888-ban) a Miyako Shinbun (都新聞), Japán egyik első napilapja számolt be egy kifogott hozzávetőlegesen 2,4 méter hosszú, kb. 225 -263 kiló közötti umibōzuról, melynek teste világosbarna színű volt, narancssárga szemekkel, krokodilszerű szájjal, homáréhoz hasonló farokkal, mi több, tehénre emlékeztető hanggal rendelkezett. 

Az egyik legfrissebb, a közelmúltból származó említés a Mainichi Shinbun (毎日新聞) újság egy 1971-es lapszámából való, miszerint Új-Zéland közelében tonhalra halászók a halászháló felvonása során egy óriási lényt véltek felfedezni a hálóba tekeredve, amitől igencsak megijedtek, és biztosra vették, hogy valami mélytengeri szörnyeteg lehet. A lény barnás színű volt, erősen ráncos bőrrel, a szemének átmérője mintegy tizenöt centi lehetett a beszámoló alapján. Se orra, se szája nem volt viszont, és testének csak egy része kandikált ki a vízből. Az ügyet a japán óceonográfiai hatóság is kivizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy a tapasztalt halászok vélhetőleg nem tévesztették össze a lényt egy óriás tintahallal, bálnával vagy másegyéb tengeri élőlénnyel. A halászok elmondása szerint a lény vízből kilógó része kb. 1,5 méter hosszú volt, a tengerben maradt teste viszont nagyobb lehetett, mint minden eddigi lénynek, mint amiről tudunk. Lehet hogy éppen az umibōzuról volt szó...

Felhasznált irodalom: 

Zack Davisson - Umibōzu – The Sea Monk

Brent Swancer: Sea Monks, Sea Bishops, and the Mysterious Umibōzu of Japan

http://yokai.com/

Kapcsolódó bejegyzések:

Vízbe fulladt szamurájok lelkei - a Heikegani rákok legendája 

Japán szerzetesek a Tang-kori Kínában - e tanulmányban a korszak tengeri útjainak viszontagságairól is olvashatunk

Hullámsírban az üdvözüléshez - Fudaraku tokai 

A gigantikus tanuki-here - mágikusan flexibilis gigahere

Namazu - a földrengető harcsa, amit néha tanukik püfölnek a heréjükkel

Shirikodama - misztikus lélekgolyóbis az ánuszban

Nekomata - a japán folklór macskadémonja

Japán csáperotika - az ukiyo-e sötét oldala

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

ギャル文字

Nagy érdeklődéssel szoktam követni a különböző kínai online neológusok alapvetően cukiságban fogant nyelvtorzításait, vagy nyelvújításait, ahogy tetszik. Persze nem pusztán a kínaiban működik a dolog, nem is kell messzire menni, a japán gyaru közösség is megalkotta a maga sajátos online nyelvezetét (gyaru-moji, ギャル文字, vagy viccesebb elnevezésben 下手文字 - "béna írásjegyek) , mely a Taiwanból eredeztethető marslakónyelv példáját követi: a fiatal városi lánykák a 2000-es évek elejétől kezdődően, majd valahol 2005-ben a népszerűsége tetőfokán egyes kana karakterek helyett azokhoz hasonló, de nem egyező írásjegyeket/különböző egyéb karaktereket/más ábécékből kölcsönzött betűket, etc. használtak előszeretettel gondolataik esetlegesen hosszú műkörömmel való levéséséhez; így kerülhet a megszokott hiragana/katakana karakterek helyére man'yōgana, kínaiírásjegyek, cirill betűk, stb. Pár példa: 

禾ム→ 私
ネ申 → 神
木木 → 林
才(よчoぅ → おはよう / ぉレ£∋ぅ⊇〃±〃レヽма£→ おはようございます→ jó reggelt
尓o ヶ 毛 ω → ポケモン →…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú…

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…