Doufukuai

Vajon a rézfaszú bagoly elrepül idáig? Van-e valami krampusz alternatíva? Vasorrú bába, vagy hasonló? Ezeken gondolkozva kicsit utána jártam, hogy régi népi figurák vagy legendák vannak Japánban, amikkel a szülők vagy nagyszülők próbálják fegyelmezni vagy ijesztgetni a gyerekeket, ha éppen okuk van rá. Ergo gyermek rémisztgető, vagy ehhez kapcsolódó figurákról következik egy kis összeállítás alább: なまはげ Namahage, az akitai ogre  Ez talán a legismertebb. A Namahage egy busó kinézetű lény, aki Újév környékén jár házról házra a falvakban, és kiabálja: 泣く子はいねがー！ Van itt valami síró kölök?! Főként Akita prefektúra ( Tōhoku régió ) vidéki falvaiban ismerik és tartják számon. A figurák szörnyű maszkot viselnek – vöröset, kéket vagy feketét – vadul kinéző hajjal, nagy, szúrós szemekkel és agyaras fogakkal. A ruhájuk szalmából készül (mint egy brutális madárijesztő), a kezükben pedig gyakran fakést és fából faragott vödröt hordanak. És ordibálják a fentebbi szlogen miszerint van-e itt...

A japán folklór sorozat jelen epizódjában egy újabb mitológia entitással fogunk megismerkedni, ami nem más mint az amabie (アマビエ). A korábbi bejegyzésekből tudhatjuk, hogy a japán hegyek , folyók , tengerek hemzsegtek a legkülönbözőbb regionális yōkaiokban (妖怪), a tengerpartok kapcsán korábban már volt szó például a szerte Japánban "megfigyelt" félelmetes  umibōzuról , az amabie alakja viszont mindekelőtt az 1800-as évek Higo tartományához (肥後国), vagyis a mai Kumamotóhoz kapcsolódik.  Egyesek úgy tartják hogy az amabie az tulajdonképpen azon a más említésekben amabikóként (アマビコ, 海彦, 尼彦, 天日子, 天彦, あま彦) (amahiko), amahiko-nyūdóként (尼彦入道), vagy éppen arieként (アリエ) szereplő lényekkel, ezekről úgy általánosságban azt kell tudni, hogy nem az Ariel-fajta kis hableány féle, félig ember-félig hal képében, ellenben különböző leírásokban egy háromlábú, hosszú hajú, hol majom, hol madárszerű , törzs nélküli lábasfejű formájában öltöttek testet. Ami talán érdekesebb viszont, hogy ...

A jorōgumo gyűjtőnév alatt noha számos, a Nephila rendben tartozó pókot ért a köznyelv, a japán entomológusok specifikusan a Nephila Clavata nevű pókra vonatkoztatva használják (ez esetben katakanával irják ジョロウグモ).  Maga a kifejezés kapcsán tudni érdemes, hogy jorōgumo esetében az ún. jukujikun (熟字訓) olvasatról* van szó, mely során bizonyos összetételekben máshogy olvassák ki a kanjikat, mint ahogyan azt on'yomi avagy kun'yomi olvasatuk illetve hangalak sarkallná. Az eredetileg 絡新婦 kanjikkal leirt kifejezés - aminek szó szerinti forditása " körbefonó ifjú hitves " - jukujikun olvasatban 女郎蜘蛛 , azaz ribancpók  értelmet hordoz.  Minekutána a jorō (女郎) alatt Edo-kori prostituáltat, úgymint Yoshiwara leányait  értjük. Ergo nem véletlenül ezúttal is az Edo-korba (1603-1867) kell visszarepülnünk azért, hogy megérthessük ezen furcsa elnevezés mibenlétét.  A jorōgumo alatt ugyanis nem pusztán holmi filológia furfangról van szó, hanem egy japán folklórba...

Én szeretem a yōkaiokat és a japán folklórt . Nemrég láttam egy plakát ot egy Yokai in the Arts of Japan nevű kiállításról az Edo-Tokyo Museumban , ahol mellesleg 2013 óta nem jártam , ergo jelen alkalomból okvetlen újfent el kellett zarándokolnom és szemrevételeznem a szóban forgó kiállítást! A nagyszabású kiállítás komplex képet kísérel meg alkotni a japán mitológia természetfölötti lényeinek a kezdetekből az Edo-korig (1603-1867) ábrázolásáról, Japán legkülönbözőbb múzeumaiból Fukuokától Tōkyōig, valamint magángyűjtemények darabjaiból több mint 120 kortárs mű került terítékre, méghozzá a lehető legtutibbakból.  A yōkai a szellemektől a démonokig, szörnyekig tulajdonképpen bármilyen általában emberekre ártalmas lény lehet. A japán festészetben a XII. században, a késői Heian korban (794 -1185, 平安時代) jelentek meg először e yōkaiok archetípusai. Ezeknek egyik legismertebb gyűjteménye az  Extermination of Evil (辟邪絵 Hekija-e/A gonosz elűzése) nevű m...

Ha ismeretlen vizeken, furcsa hullámok közt hánykódva találod magad a hajódon, előfordulhat, hogy éppen az umibōzu (海坊主) ergo " tengeri szerzetes " figurájával találkozol a japán mitológia szerint. Folklór sorozat, 8. epizód következik.  Kuniyoshi :  Tokuso, a tengerész és a tengeri szörny című műve Az umibōzu, vagy más elnevezésekben umi boshiként (海法師) illetve umi nyudóként (海入道) ismert entitások (a boshi 法師 és nyudō 入道 egyaránt buddhista papra utal, az előbbi a "Buddha taninak mestere/tanítója, míg utóbbi "az Útra lépett" vagyis a szerzetesi hivatást megkezdő személy). Maga az elnevezés közvetlen kapcsolatban van a lény megjelenésével is, hiszen a kerekded formájú Umibōzu fejének alakja éppen egy borotvált fejű szerzetesével mutatott hasonlóságot. Bár ebben ki is merül a buddhizmushoz való kapcsolat (egyes nem megerősített nézetek szerint a umibōzu vízbe fulladt szerzetesek szelleme lehet, ám ez korántsem széles körben osztott nézet.  A legendá...

Volt már szó a kappákról (河童), arról viszont még nem, hogy azok gyakorta vadásznak az ánuszban lévő misztikus golyóbisra, a shirikodamára (尻子玉). Mint minden embernek, Neked is van ilyen ráadásul, ergo potenciális kappa-célpont vagy a japán mitológiai képzetek szerint. De mi is az a shirikodama? Jóllehet modern ábrázolásukban a kappák nem feltétlenül agresszív entitások, az Edo-korban (1603 - 1868) viszont igen félelmetes lényekként, yōkaiként jelentek meg, akik időnként meglehetősen durva módszerekkel likvidálták az embereket. A japán folklór szerint az emberekben az említett shirikodama, szó szerint "kis ánusz golyó' található, majdhogynem a gyomor környékén, a kappák pedig előszeretettel távolították el azt onnan (az ánuszon keresztül) melynek során a páciens általában meghalt . Arra vonatkozólag, hogy mi is a shirikodama pontosan, nincs konszenzus. Egyesek szerint az emberi lélek fizikai formát öntött változata (魂の塊), mások szerint a buddhista hagyományokból is...