Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Urbex vol. 9 - Fuchū légtimászpont

Kutyáknak és kínaiknak tilos - 狗与中国人不许入?

A régi Shanghai kapcsán sokaknak kapásból a "kínaiaknak és kutyáknak tilos a belépés" frázis jut eszébe, mely a Huangpu-park szabályzatai között szerepelt. Állítólag. Az ominózus rendelkezést feltüntető függőtábla mintegy jelképe lett az 1949 előtti nyugati gyarmatosítók agressziójának, a kollektív emlékezettől kezdve a nyugati és kínai historiográfiában is mély gyökeret vert, holott közvetlen bizonyíték a kínaiakat a kutyákkal azonos szintre degradáló rendelkezésre nincsen

Ami bizonyos, hogy az 1928 júniusát megelőző hatvan évben a kínaikat bizonnyal kitiltották a Nemzetközi Telephely (International Settlement) területén belül a Shanghai-i Helytartóság (Shanghai Municipal Council, SMC) kezelésében lévő parkokból. Az International Settlement viszont külföldi koncessziós területet volt: hogy mennyire széttagolt is volt az akkori Shanghai, arról korábban beszámoltunk már a Zöld Banda illetőleg a shanghai-i városfejlődés története kapcsán. A Nemzetközi telephely szigorúan elkülönült a kínai városrészektől, a kínaiaknak nem sok keresnivalójuk volt a nyugati koncessziókon belül, hiába is van szó kínai földön épült városról. 

Visszatérve a korabeli park-használati regulákra, a kutyák, labdajátékok, biciklik valamint a virágok szedése egyaránt tilosnak számítottak, mégis az állítólagos kutyák és kínaiak egy mondatban szereplő tiltása vált hírhedtté, ami jogosan lett volna végletekig inzultáló. A han kínaiak maguk is előszeretettel használták a kutyát, de általánosságban állatot jelölő gyököt 犭a Kína területén élő nem-han nemzetiségekre (lásd a zhuangokra 獞), a rohanó kutya (走狗) viszont egyértelműen degradáló politikai jelző volt az 1920-as években, ergo a kutya a kínaik nyelvhasználatában sem hangzott túlzottan pozitívan. De hogyan lettek a kutyák és a kínaiak a nyugatiak által összemosva? 

Először is vessünk egy pillantást a nyilvános parkok korabeli reguláira: 

A szóban forgó ominózus park ma Huangpu-parkként ismert, a Bund északi csücskében található. Kezdetben Public Garden-ként, majd Recreation Ground-ként hivatkoztak rá, majd a későbbiekben Bund Garden (外滩公园) néven vált elterjedtté mind az angol, mind a kínai nyelvben. Az angol konzulátus építtette, 1868-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A park vízparti elhelyezkedése, valamint a később Nanjing Road-ként ismertté váló korzóhoz, illetve a lassacskán kiépülő felhőkarcolókhoz való közelsége ikonikus státuszúvá tette, mind a kínaik, mind a nyugatiak szemében a modern város szimbólumává vált. 

A parkot használó kínaiak illetlen viselkedésével kapcsolatos külföldiek panaszai már a park megnyitását követő első hónapban feljegyzésre kerültek. Így nem sokkal a nyitást követően 1881-ig a kínaiknak tilos volt a belépés, kivéve a "tisztelettudó és jól öltözött" kínaiak számára (főképp külföldiek szolgálói, dajkák külföldiek vagy a város szolgálatában álló kínai rendőrtisztek kíséretében). 1881 és 84'-között a helytartótanács megváltoztatta a korábbi rendelkezést, kínai polgárok is heti alkalommal igényelhettek belépést kíséretükkel együtt. 1889-ben viszont ismét szigorítottak a rendelkezéseken, a belépési igényekkel való visszaélés indítékával - egyszerűen túl gyakran folyamodtak a belépési kérelmekhez. 1890-ben az SMC külön parkot létesített a kínaiaknak a Suzhou-patak mentén, ez volt a Chinese Public Garden.

Visszatérve a külföldiek Public Garden-jéhez, illetve immáron a Recreation Ground-hoz, az 1894-es regula úgy fogalmaz: "kínaiak nem juthatnak belépési engedélyhez, kivéve  a különböző klubok szolgái, vagy azok tagjai".

Az 1903-as szabályzat 1-es és 5-ös pontjai:

1., Kutyával és biciklivel belépni tilos.
5., Kínaiak belépése tilos, kivéve a külföldiek kíséretében megjelenő szolgálóké.

Az 1913-as szabályzat viszont már azzal a ponttal nyit, hogy:

1., A park kizárólag a külföldi közösség számára van fenntartva.
2. Kutyával és biciklivel belépni tilos.

Az 1917-es szabályzatban némi módosítás ment végbe:

1., A park a külföldi közösség számára van fenntartva.
4., Kutyával és biciklivel belépni tilos.
Az 1917-es szabályzatok egészen 1928-ig érvényben voltak, miután nyilvánossá és szabadon látogathatóvá tették. A hivatalos feljegyzésekben tehát a kutyáknak és kínaiak belépni tilos frázis nem szerepelt, ennek ellenére a parkban elhelyezett, a szóban forgó tiltást hozó tábla állítólagos ténye gyorsan terjedni kezdett.   Már 1927-ben a tianjin-i székhelyű British Committee of Information egy röpiratot tett közzé, újra közzétéve az 1917-es szabályzat pontjait "egyszer és mindenkorra" véget vetve a kutyákat és kínaiakat egy szinten említő szabályzati ponttal kapcsolatos "aljas rágalomnak". Az utolsó kínai császár, Pu Yi mentora, Reginald Johnston is megjegyezte, hogy "ez olyan fajta rágalom, amit nagyon nehéz kiirtani, még a leghivatalosabb tagadások ellenére is életben marad".

A tábla első külföldi beszámolóban való említése Putnam Weale (B. L. Simpson) újságíró 1914-es novellájában szerepel: "There has just been a fierce controversy in the newspapers . . . over the notices put up in the public gardens here. Some fool in the municipality had signboards painted with - "Dogs and Chinese Not Admitted." Rather rough I call it. If I were one of them I should kill some foreign devil just to equalise matters." Az első nem-fiktív műként K. S. Latourette 1917-ben megjelent The Development of China alkotása említi a dolgot, John Espey emlékirataiban pedig különös figyelmet fordít a táblának, melynek említése nélkül "nem íródhat Shanghairól szóló mű". 

Kínai forrásokat tekintve az 1920-as évek elején elsőként a kínai kommunista párt karolta fel a témát, Guo Moruo ( 郭沫若) 1923-ban megjelent esszéjében számol be róla, hogy mind a kutyák, mind a kínaiak ki vannak tiltva a parkból, az ominózus tábláról viszont nem tesz említést. Néhány hónappal Guo esszéjét követően a kommunista oldalról Cai Hesen (蔡和森), míg a Guomindang részéről Sun Yat-sen (孫中山) emelte ki a témát. Cai 1923 novemberében megjelent cikke azt állítja, hogy a kutyákat a kínaiakkal egy szinten hozó tábla áll az immáron Bund Garden-né keresztelt park bejáratánál; míg Sun október 21-én, Guangzhouban elmondott beszédében tér a ki táblára, Sun szerint viszont pusztán korábban (从前) volt egy ilyen tábla a parkban. A kutyáknak és kínaiknak tilos kínai megfogalmazásában sincs konszenzus Cai és Sun között. Cai cikkében 华人与犬不得入内 (kínaiak és kutyák belépése nem engedélyezett) módon fogalmaz, míg Sun 狗与中国人不许入 (kutyák és kínaiak belépése tilos) változatban ültette át az angol mondatot. Egy további 1949 előtti forrás Fang Zhimin (方志敏), korai kommunista pártvezető 1935 júliusában, kivégzését megelőzőleg a börtönben írt "Szeretetre méltó Kína" (可爱的中国) műve, Fang állítása szerint saját maga látta a táblát, melyen a 华人与狗不准进园 (a kínaiak és kutyák parkba való belépése tilos) felirat szerepelt. Fang számára ez olyan trauma volt, melynek hatására még inkább radikálissá vált. A kommunista hatalom átvételt követően sem felejtődött el a téma, egy 1971-es, Shanghai történetét bemutató könyvben a Huangpu park végett hosszasan tárgyalják a kutyák és kínaiak belépése tilos esetét, kezdve azzal, hogy a Public Garden nevében a public (公) - közös/nyilvános abban a korban csak az amerikai és európai emberekre, nem pedig a kínaiakra vonatkozott.   

A városi legenda szélesebb tömegekhez való eljuttatásában legnagyobb részt talán a Bruce Lee 1973-as Jingwumen (精武门) - The Chinese Connection,  vagy magyarul a Tomboló ököl című, korabeli Shanghaiban játszódó filmje vállalt: a híres jelenet, vagy talán a film egészének fénypontjában, mikor a szikh rendőr megtiltja a Public Garden-be való belépést, Lee egy szakszerű rúgássál elpusztítja a gyűlölt Dogs and Chinese Not Admitted táblát.
A XX. század vége felé aztán újra elővették a sztorit,  1990-es évek közepétől számos kínai folyóiratban foglalkoztak a témával, ami nem volt véletlen: Shanghai fejlődése 1993-94-re rohamossá és rendkívül látványossá vált, Kína pedig minden eddiginél nyitottabbá vált a világra. A kínai történészek pedig ennek kapcsán elővették a kutyáknak és kínaiaknak tilos táblát, emlékeztetőül, hogy mi történt a kínaiakkal, mikor legutóbb megnyitották Kínát a külföldiek előtt. 1997-ben "100 évnyi megaláztatás" után Hong Kong visszakerült Kínához, majd jött az ópiumháborúk 150 éves évfordulója, a kormánypropaganda rászállt a nyugati gyarmatosítók bűneire, a kínaiakat kutyává degradáló tábla toposza pedig a Kínát megalázó nyugati imperializmus szimbólumává vált.

Jóllehet a nyolcvanas évektől kezdve a toposszal kapcsolatos kétkedések egyre nagyobb hangot kaptak. Kínai részről többek között Wu Guifang, Shanghai egyik vezető helytörténésze, amerikai oldalról Nicholas Clifford Kína-szakértő cáfolta bizonyítékok hiányában a városi legendát. Wu és Clifford egyaránt leszögezték, az igaz, hogy a SMC 1928 előtt a kínaiakat kirekesztő politikát folytatott; az viszont, hogy 1885-től kezdve parkban a kutyákat és kínaikat egy szinten kezelő, belépésüket tiltó tábla szerepelt volna 1928-ig, nem tekinthető valósnak. Bár ez vélhetőleg így is kevés vigaszt nyújthatott a korabeli kínai lakosok számára. 




Robert A. Bickers and Jeffrey N. Wasserstrom: Shanghai's "Dogs and Chinese Not
Admitted" Sign: Legend, History and Contemporary Symbol. The China Quarterly No. 142 (Jun., 1995), pp. 444-466

Megjegyzések

  1. Erről a tábláról én is Bruce Lee filmjéből szereztem tudomást :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na, hiába a KKP erőfeszítései 笑

      Törlés
    2. Én is ott hallottam először erről a tábláról.. és visszagondolván, igazán felemelő jelenet volt, amikor Bruce Lee lezúzta azt.

      Törlés
    3. Azért a kínaiak kitiltása a parkból ugyanakkor bizonyára nem volt a véletlen műve...

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú …

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban mò) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

ギャル文字

Nagy érdeklődéssel szoktam követni a különböző kínai online neológusok alapvetően cukiságban fogant nyelvtorzításait, vagy nyelvújításait, ahogy tetszik. Persze nem pusztán a kínaiban működik a dolog, nem is kell messzire menni, a japán gyaru közösség is megalkotta a maga sajátos online nyelvezetét (gyaru-moji, ギャル文字, vagy viccesebb elnevezésben 下手文字 - "béna írásjegyek) , mely a Taiwanból eredeztethető marslakónyelv példáját követi: a fiatal városi lánykák a 2000-es évek elejétől kezdődően, majd valahol 2005-ben a népszerűsége tetőfokán egyes kana karakterek helyett azokhoz hasonló, de nem egyező írásjegyeket/különböző egyéb karaktereket/más ábécékből kölcsönzött betűket, etc. használtak előszeretettel gondolataik esetlegesen hosszú műkörömmel való levéséséhez; így kerülhet a megszokott hiragana/katakana karakterek helyére man'yōgana, kínaiírásjegyek, cirill betűk, stb. Pár példa: 

禾ム→ 私
ネ申 → 神
木木 → 林
才(よчoぅ → おはよう / ぉレ£∋ぅ⊇〃±〃レヽма£→ おはようございます→ jó reggelt
尓o ヶ 毛 ω → ポケモン →…

Aokigahara

Mivel a Fuji környékére mentünk egy hétvégére, nem mulaszthattuk el az alkalmat, hogy tegyünk egy túrát Aokigaharában (青木ヶ原). Igen, a hírhedt Aokigaharában. A Jukai-nak (樹海), azaz fatengernek is nevezett, mintegy 35  négyzetkilométer kiterjedésű erdő az ország legmagasabb hegyének lábán fekszik, mely hegy kétségkívül a japán lélek és kultúra egyik legkarakterisztikusabb helyének számít.  Az erdő a japán popkultúrától kezdve a pszichológiai esettanulmányokon át rengeteg formában foglalkoztatja az embereket. Mindig is nagyon érdekelt a horror és a történelem összekapcsolódása, Aokigaharának viszont a jelennel való szoros kapcsolata miatt mégis valahogy különösen tragikusa miliője van, hiszen lehet hogy akár e percben valaki ott, a rengeteg közepén készül életének kioltására. Sokat olvastam korábban az erdőről, van pár érdekes nézet, illetve fejtegetés, hogy vajon miért is társultak a halállal kapcsolatos mitológia képzetek e vadonhoz, mi több, miért is lett Japán legkedveltebb desztinác…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…