Ugrás a fő tartalomra

Kínai kapuőrzők - 门神

Ősi kínai szokás holdújévkor a taoista és népi folklórból ismert kapuőrző istenségek (门神) képmásainak bejárati ajtóra való aggasztása a különböző ártó démonok és más nem kívánatos rosszakaró entitások távol tartása, illetőleg a család békéjének-védelmének szakszerű ellátása végett (驱邪). A kapuőrzők képei az újévi tekercsek (春联) mellett szintúgy az ajtókra kerültek - illetve kerülnek a kínai újév estéje (大年三十日) vagy az azt megelőző napon, melyeknek dekoratív értéke sem volt elenyésző. 

A népi hitvilágból később a taoizmus is panteonjába emelte e védelmező-szerencsét hozó isteneket, egyúttal áldozati felajánlásokat is bemutattak számukra, az istenségekről már a Szertártartások könyvének az Áldozatok rítusai (礼记·祭法) fejezetéből is kitűnik, a nép körében már a Qin-kor előtt egy szélesen elterjedt képzetről kell beszélni. A hegyek és tengerek könyve ( 山海经) hozzávetőlegesen 2300 éve írt mitikus elemekkel megspékelt geográfiai műve, mi több bestiáriumja szerint a végtelen óceán közepén van Dushuo hegye (度朔之山), mely hegyen lészen egy hatalmas barackfa, melynek törzse s ágai háromezer li hosszan kanyarognak, északkeleti ágán van a tízezer démon világának  szellemkapuja [a barackfa ága szolgált átjáróul a szellemvilág és a föld között], e kapunál vala két isten, az egyiket Shen Túnak (神荼), míg a másikat Yu Leinek (郁垒nevezik, ők a szellemkapu őrzői, az emberekre ártalmas ördögök szemmel tartására vannak képezve. Amint felfedeznek egy [kisurranni próbáló] démont, nádból font kötéllel gúzsba kötik, s a hegy alatt lakó tigrisnek vetik. Ennélfogva Huangdi tisztelettel adózott irányukban s évi áldozatot mutatott be nekik, valamint az ajtóra Shen Tu, Yu Lei és a tigris képét akasztotta nádból font kötélen, hogy amint gonosz szellem jelenik meg, a két isten elfogva azt a tigrisért kiáltson.

Magam is Zhong Kui szolgáltatásait választottam
Ezért is később Shen Tu, Yu Lei, illetve a barackfa az ártó szellemek elűzésének képzetével gazdagodott a nép körében is, a Keleti-Jin korból való Gan Bao (干宝, ?-336) által szerkesztett "Az istenek keresésében" (搜神记) népi folklór-gyűjtemény ily mód számol be e szokásról: 

今俗法,每以腊终除夕,饰桃人,垂苇索,画虎于门,左右置二灯,象虎眠,以驱不祥。

"Mostani szokások szerint, minden egyes tizenkettedik holdhónap végezetével s holdújév estéjén  barackbábut díszítenek [桃人: barackfaágakból ember alakúra faragott figura], majd nádból font kötélen tigris képmását akasztják ajtajukra, bal és jobb oldalt lámpával szegélyezve azt, mintegy a tigris szemeit idézve, ezzel tartván távol a balszerencsét". 

Ekkoriban tehát a (z  őszi)barack már a nép tiszteletének örvendő növények közé tartozott, a jószerencse és a hosszú élet jelképeként, valamint az ártó szellemek távol tartójaként is egyszersmind. Ahogy a kapuőrzőkön kívül a tigris képmása is: 

故画虎于门,鬼不敢入 - "tigris képét akasztván az ajtóra a szellemek nem merészelnek bejönni"

Maga a kapuőrző istenek Shen Tu és Yu Lei mellett helyenként eltérően több változatban szerepelhetnek, a legnépszerűbbek közé tartozik a Tang-korban felbukkant Zhōng Kuí (钟馗), majd a Yuan-kor után elterjedt Qín Qióng (秦琼) és Wèi Chí (尉迟) alakja, vagy a korabeli Suzhou környékén Yuè'èr Yuánshuài (岳二元帅), akiben Yue Fei kultusza rejlik. A taoistáknál kedvelt a volt zöld sárkány és a fehér tigris (青龙白虎) alakja [mi utóbbi kettő egyébiránt a mai szlengben borotvált férfi, illetve női nemi szerveket jelent], míg mások Zhào Yún-t (赵云) preferálták a Három Királyságból. De szintúgy gyakori játékosok voltak Sūn Bìn (孙膑) és Páng Juān (庞涓), ki utóbbi kettő a kínai történelem, azon belül a Hadakozó Fejedelemségek korszakának prominens alakjai. 

Egyes helyeken különbséget is tettek a kapuőrzők osztályozásánál, akik lehettek a kultúra hordozói kapuőrzők (文门神), harci erényekkel ékes kapuőrzők (武门神), valamint szerencséért fohászkodó kapuőrzők (祈福门神). A kultúra, műveltség kapuőrzői császári (írástudó) hivatalnokok ruházatain is előfodulhattak, a harci kapuőrzők, mint Qín Qióng - a katonai hivatalnokokat jelképezte, a szerencséért fohászkodók pedig értelem szerűen a jószerencsét szimbolizálták. 

A szellemek távol tartásán kívül az ókori kapuőrzőknek létezett még egy további megbízatása is, mégpedig az ország békéjének védelme (保障国家平安). 

Az évszázadok múltával azonban (a Ming-kortól) esetenként már nem is volt szükség a kapuőrzők szelleműző tevékenységére (祛邪义务), egyszerűen szerencsét, jómódot kellett hozniuk, és lassan felvették a jómód és gazdagság istenének (财神) jellemét, avagy átalakultak pusztán szerencsét hozó jelképekké (福禄寿星). 

A kapuőrzők kultuszának háttere bár különböző országrészeken, és különböző korokban keresendő, mégis élénk részét képezték a népi hiedelemvilágnak, a számtalan istenség és védelmező közül a legnagyobb hatása viszont  Shen Túnak és Yu Leinek, Zhong Kuinak valamint Qin Qiongnak volt. 

Megjegyzések

  1. "白虎 - borotvált női nemi szerv"

    Na ezt megjegyzem:))

    "Ekkoriban tehát a (z őszi)barack már a nép tiszteletének örvendő növények közé tartozott, a jószerencse és a hosszú élet jelképeként, valamint az ártó szellemek távol tartójaként is egyszersmind."

    Egyáltalán nem vagyok a japán néprajz és a népmesék szakértője, ezért kicsit félve teszem fel a kérdést: lehet, hogy az őszibarackhoz fűződő kínai hiedelmek jelennek meg a japán Barackfiú (桃太郎) meséjében - aki ugye jól szétcsap az 鬼-k között - ? 

    /Illetve úgy rémlik, hogy a 古事記-ben is Izanagi úgy lép meg az Alvilágból (黄泉の国), hogy üldözői elé barackokat dobál: ・・・到黄泉比良坂之坂本時取在其坂本桃子三箇待撃者悉坂返也。 /

    VálaszTörlés
  2. 白虎 - nem mintha túl gyakori jelenség lenne Kelet-Ázsiában 笑

    Hmm, sokat én se értek hozzá, de nem kizárt :) Magához a barackfához is társítottak a kínaihoz hasonlatos képzeteket, vagy csak az említett példákból tükröződik esetlegesen vissza?

    VálaszTörlés
  3. Egyelőre annyit találtam, hogy a kínai eredetű 追儺(ついな) szertartáson barackíjat és nádnyilat használtak az 鬼-k elkergetésére...:

    延喜式〔927〕四三・春宮坊「凡十二月晦日戌時追儺。坊官率品官舎人等候南門外。兵衛開門如常。内裏儺声如発、大夫以下各執桃弓葦矢」

    Ha majd hazajön az asszony, megkérdezem tőle, hogy tud-e valami barackos hiedelmet, népszokást:)

    VálaszTörlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  5. A kiotói 晴明神社 udvarában barack-szobor (厄除桃) is található, sőt, kapható barackos talizmán is.

    VálaszTörlés
  6. Köszi, hogy utána néztél, eszerint bizonyára hatással voltak e barackfás képzetek Japánra is!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű tofuszeletek

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Edo-kori fingbakok

Az Edo-kori (1603-1868) Japánnal kapcsolatos bejegyzéseimmel kapcsolatosan az olvasó már bizonyára jó előre felhúzott szemöldökkel veselkedik neki, miszerint már megint miféle aberrált téma kerül terítékre...Ezúttal sem lesz másképp persze: a kortárs japán arisztokrácia egyik sajátos munkakört betöltő alkalmazottjáról, a bűnbakról, avagy ez esetben nevezzünk fingbaknak, ergo a fingbakról lesz szó.  Mármost az Edo-korról érdemes tudni, hogy valódi fordulópont volt a Japán történelemben: a több száz évszázados káosz és véres polgárháborúkat követően végre egy erős központi kormány irányítása alá került az ország. Már nem kellett a környező hegyekből lezúduló szomszédos szamuráj-klánok portyáitól tartani, megszűnt az örökös harcok miatti készültség és félelem, s az ezzel felszabaduló energiát a japánok sokkal szofisztikáltabb tevékenységekbe, mintegy kultúrafejlesztésbe invesztálhatták - avantgárd divat, új képzőművészeti irányzatok megteremtése, vagy éppen annak a látszatnak fenntartás…

土用の丑の日

Július 20-ra esett a nyárközépi ökör napja (土用の丑の日) a kínai tradícionális holdnaptár szerint, 18 nappal az ősz kezdete előtt (mely a ugyanezen kínai képzetek szerint Augusztus 7 körül kezdődik).
Ez az ún. doyou no ushi-nap van tavasszal, ősszel és télen is, de általánosságban ha az ushi no hi-ről beszélnek az emberek, akkor a mostanit, azaz a nyárközépi ökör napját értik alatta.
Ilyenkor Japánban unagit, azaz angolnát esznek hagyományosan, azt mondják hogy már az Edo-kor óta. A legismertebb sztori szerint, egy korabeli angolna-árus tanácsot kért egy híres gondolkodótól, hogy mégis hogyan adhatna el több angolnát e forró nyári napok közepette, amikor az eladás a béka segge alatt volt, mivelhogy az nem számított éppen szezonális ételnek. 
A tudós gondolkodónak eszébe jutott egy régi japán népi hiedelem, miszerint azon ételek, melyek elnevezésében szerepel az “u” fonéma (udon tészta, umeboshi befőtt szilva, uri tök, etc) azok jó hatással vannak az egészségre, mi több nyáron is minden hő…

Japán folklór vol. 9 - Ribancpók

A jorōgumo gyűjtőnév alatt noha számos, a Nephila rendben tartozó pókot ért a köznyelv, a japán entomológusok specifikusan a Nephila Clavata nevű pókra vonatkoztatva használják (ez esetben katakanával irják ジョロウグモ).  Maga a kifejezés kapcsán tudni érdemes, hogy jorōgumo esetében az ún. jukujikun (熟字訓) olvasatról* van szó, mely során bizonyos összetételekben máshogy olvassák ki a kanjikat, mint ahogyan azt on'yomi avagy kun'yomi olvasatuk illetve hangalak sarkallná. Az eredetileg 絡新婦 kanjikkal leirt kifejezés - aminek szó szerinti forditása "körbefonó ifjú hitves" - jukujikun olvasatban 女郎蜘蛛, azaz ribancpók értelmet hordoz.  Minekutána a jorō (女郎) alatt Edo-kori prostituáltat, úgymint Yoshiwara leányait értjük. Ergo nem véletlenül ezúttal is az Edo-korba (1603-1867) kell visszarepülnünk azért, hogy megérthessük ezen furcsa elnevezés mibenlétét.  A jorōgumo alatt ugyanis nem pusztán holmi filológia furfangról van szó, hanem egy japán folklórban létező, alakváltó yōkai…

Shimoda

Az 1850-es években Japán még mindig izmoskodott hogy nem kér a külvilágból, aztán Matthew Perry s ama fekete hajóinak noszogatására megnyitották Shimoda kikötőjét. Majd Yokohamát is, és Shimodát pedig bezárták. Ennyi háttérsztori talán elég is lesz, mi több nem érdemes azon búslakodni, hogy mi történt Bakumatsu (幕末) korszak alatt, hiszen Shimoda a mai napig egy közkedvelt tengerparti nyaralóövezet. A salaryman számára a tōkyō-i nyár a 18 szintes buddhista pokol 19. szintje. Öltöny-nyakkendőben rohangálni a perzselő napon összeaszalódott emberszőlők szarkofágjában szégyenletesen szar.  A Yamanote vagonjaiban Guernica-üzemmódban transzportálódván vizet vizonáltam. Nagyon sok vizet, amiben úgy úszhatok, mint egy delfin.  Szóval efféle gondolatsorok közepette keveredtünk el végül Shimodába, ahol végre delfinné változhattam. Nem vittem sok cuccot, csak egy táskányi felszerelést, goprókat, sparkot, a D610-et, egy 50-est, és hát muszáj volt a 80-200-at is, hogy Kayokóról mindenféle tengerip…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 9 - San'ya népszállói

今日の仕事はつらかった
あとは焼酎をあおるだけ
どうせどうせ山谷のドヤ住まい
他にやることありゃしねえ

Kemény volt a mai gálya,
csak egy kis nyakalás maradt hátra,
Úgyis itt tengődöm San'yában,
tenni való tán mi más van?



Szabados forditásomban a San'ya Blues (山谷ブルース) sorai Nobuyasu Okabayashi (岡林 信康), a japán Bob Dylan tolljából, ami nagyjából Tōkyō egykori gettójának kvintesszenciája is. Igen, jól olvastad: a Tōkyō sötét múltja sorozat újabb epizódjában a város egykori, voltaképpeni nyomornegyedének történetét járjuk kicsit körül.
Taitō (台東) és Arakawa (荒川) kerületek között található a valaha San'yának (山谷) nevezett városrész, kivált a Namidabashi-kereszteződésről délre található részen. San'yát a fővárosi kormány 1966-ban feloszlatta, és a szétdarabolt közigazgatási egységeknek új nevet adott. San'ya, illetve ezen városrész története egyébiránt egészen az Edo-korig nyúlik vissza, ugyanis már régtől fogva itt kapott helyet kvázi minden olyan létesitmény, ami Edo lakói szerettek volna szőnyeg alá söpörni a nyilváno…

Japán kocsmológia vol. 5 - Nikka lepárló

A japán kocsomológia tudományos bejegyzéssorozat  újabb epizódjában a whisky világában való legutóbbi búvárgyakorlatom, nevezetesen a Hokkaidō szigetén,  Yoichiben (余市) található Nikka lepárlóba vezetett tanulmányutam elbeszélésére kerül sor. 
Japánban a whisky már a XIX. századtól kezdve, főképp az 1870-es évektől vált elérhetővé, bár vélhetőleg már az 1850-es években megjelent a szigetországban. A whisky Japánban való gyártására azonban egészén a XX. századig kellett várni, s azon agilis japán férfiakra, akik fejükbe vették, hogy márpedig a Felkelő Nap földjén is meghonositják ezen italt.  
A japán whisky megszületését többnyire Skóciának köszönheti, miképp az első lepárló szakember, Masataka Taketsuru (竹鶴 政孝) maga is Skóciában tanult, hogy aztán Japánba visszatértve kamatoztathassa tudását. 
JR Yoichi állomás

Japán ezen északi szigetének, Haokkaido tájai igencsak hasonlóak elsősorban a skót Highland vidékére, ugyanis tőzegmocsarak, hegyek és gránitszikák között fakadó források itt is…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 8 - A 731-es alakulat nyomában

A Tōkyō sötét múltja sorozatban esett már szó különböző Edo-korividámságokról, évszázadokkal ezelőtti borzalmakkal azonban vélhetően nehezebb együttérezni, mint a közelmúlt kegyetlenségeivel. A sorozat ezen következő epizódjában a XX. századba tekintünk vissza, azon belül is a 731-es alakulat (731 部隊), illetve az azokhoz köthető emlékekhez. Mindenekelőtt ildomos belőlni a kontextust: második világháború, azon belül is második sino-japán háborúban (1937–1945) járunk. Kina észak-keleti területei - nevezetesen Mandzsúria - japán fennhatóság alatt. A tartomány fővárosa, Harbin (哈尔滨), s annak Pinfang kerülete (平房区) adott helyet a 731-es alakulat működésének, melyen keresztül a japán háborús bűnök legsötétebb bugyraiba nyerhetünk némi betekintést. A Japán birodalmi hadsereg hivatalosan Járványmegelőzési és Víztisztító Osztályának (関東軍防疫給水部本部) nevezett alakulatát a Kenpentai (憲兵隊), a voltaképpeni titkosrendőrség irányitása alatt hozták létre, ám az hamarosan az Északkelet-Kinában és Oroszor…