Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Japán kocsmológia vol. 3. - Yokochō sikátorok - Nonbe Yokochō

Kínai kapuőrzők - 门神

Ősi kínai szokás holdújévkor a taoista és népi folklórból ismert kapuőrző istenségek (门神) képmásainak bejárati ajtóra való aggasztása a különböző ártó démonok és más nem kívánatos rosszakaró entitások távol tartása, illetőleg a család békéjének-védelmének szakszerű ellátása végett (驱邪). A kapuőrzők képei az újévi tekercsek (春联) mellett szintúgy az ajtókra kerültek - illetve kerülnek a kínai újév estéje (大年三十日) vagy az azt megelőző napon, melyeknek dekoratív értéke sem volt elenyésző. 

A népi hitvilágból később a taoizmus is panteonjába emelte e védelmező-szerencsét hozó isteneket, egyúttal áldozati felajánlásokat is bemutattak számukra, az istenségekről már a Szertártartások könyvének az Áldozatok rítusai (礼记·祭法) fejezetéből is kitűnik, a nép körében már a Qin-kor előtt egy szélesen elterjedt képzetről kell beszélni. A hegyek és tengerek könyve ( 山海经) hozzávetőlegesen 2300 éve írt mitikus elemekkel megspékelt geográfiai műve, mi több bestiáriumja szerint a végtelen óceán közepén van Dushuo hegye (度朔之山), mely hegyen lészen egy hatalmas barackfa, melynek törzse s ágai háromezer li hosszan kanyarognak, északkeleti ágán van a tízezer démon világának  szellemkapuja [a barackfa ága szolgált átjáróul a szellemvilág és a föld között], e kapunál vala két isten, az egyiket Shen Túnak (神荼), míg a másikat Yu Leinek (郁垒nevezik, ők a szellemkapu őrzői, az emberekre ártalmas ördögök szemmel tartására vannak képezve. Amint felfedeznek egy [kisurranni próbáló] démont, nádból font kötéllel gúzsba kötik, s a hegy alatt lakó tigrisnek vetik. Ennélfogva Huangdi tisztelettel adózott irányukban s évi áldozatot mutatott be nekik, valamint az ajtóra Shen Tu, Yu Lei és a tigris képét akasztotta nádból font kötélen, hogy amint gonosz szellem jelenik meg, a két isten elfogva azt a tigrisért kiáltson.

Magam is Zhong Kui szolgáltatásait választottam
Ezért is később Shen Tu, Yu Lei, illetve a barackfa az ártó szellemek elűzésének képzetével gazdagodott a nép körében is, a Keleti-Jin korból való Gan Bao (干宝, ?-336) által szerkesztett "Az istenek keresésében" (搜神记) népi folklór-gyűjtemény ily mód számol be e szokásról: 

今俗法,每以腊终除夕,饰桃人,垂苇索,画虎于门,左右置二灯,象虎眠,以驱不祥。

"Mostani szokások szerint, minden egyes tizenkettedik holdhónap végezetével s holdújév estéjén  barackbábut díszítenek [桃人: barackfaágakból ember alakúra faragott figura], majd nádból font kötélen tigris képmását akasztják ajtajukra, bal és jobb oldalt lámpával szegélyezve azt, mintegy a tigris szemeit idézve, ezzel tartván távol a balszerencsét". 

Ekkoriban tehát a (z  őszi)barack már a nép tiszteletének örvendő növények közé tartozott, a jószerencse és a hosszú élet jelképeként, valamint az ártó szellemek távol tartójaként is egyszersmind. Ahogy a kapuőrzőkön kívül a tigris képmása is: 

故画虎于门,鬼不敢入 - "tigris képét akasztván az ajtóra a szellemek nem merészelnek bejönni"

Maga a kapuőrző istenek Shen Tu és Yu Lei mellett helyenként eltérően több változatban szerepelhetnek, a legnépszerűbbek közé tartozik a Tang-korban felbukkant Zhōng Kuí (钟馗), majd a Yuan-kor után elterjedt Qín Qióng (秦琼) és Wèi Chí (尉迟) alakja, vagy a korabeli Suzhou környékén Yuè'èr Yuánshuài (岳二元帅), akiben Yue Fei kultusza rejlik. A taoistáknál kedvelt a volt zöld sárkány és a fehér tigris (青龙白虎) alakja [mi utóbbi kettő egyébiránt a mai szlengben borotvált férfi, illetve női nemi szerveket jelent], míg mások Zhào Yún-t (赵云) preferálták a Három Királyságból. De szintúgy gyakori játékosok voltak Sūn Bìn (孙膑) és Páng Juān (庞涓), ki utóbbi kettő a kínai történelem, azon belül a Hadakozó Fejedelemségek korszakának prominens alakjai. 

Egyes helyeken különbséget is tettek a kapuőrzők osztályozásánál, akik lehettek a kultúra hordozói kapuőrzők (文门神), harci erényekkel ékes kapuőrzők (武门神), valamint szerencséért fohászkodó kapuőrzők (祈福门神). A kultúra, műveltség kapuőrzői császári (írástudó) hivatalnokok ruházatain is előfodulhattak, a harci kapuőrzők, mint Qín Qióng - a katonai hivatalnokokat jelképezte, a szerencséért fohászkodók pedig értelem szerűen a jószerencsét szimbolizálták. 

A szellemek távol tartásán kívül az ókori kapuőrzőknek létezett még egy további megbízatása is, mégpedig az ország békéjének védelme (保障国家平安). 

Az évszázadok múltával azonban (a Ming-kortól) esetenként már nem is volt szükség a kapuőrzők szelleműző tevékenységére (祛邪义务), egyszerűen szerencsét, jómódot kellett hozniuk, és lassan felvették a jómód és gazdagság istenének (财神) jellemét, avagy átalakultak pusztán szerencsét hozó jelképekké (福禄寿星). 

A kapuőrzők kultuszának háttere bár különböző országrészeken, és különböző korokban keresendő, mégis élénk részét képezték a népi hiedelemvilágnak, a számtalan istenség és védelmező közül a legnagyobb hatása viszont  Shen Túnak és Yu Leinek, Zhong Kuinak valamint Qin Qiongnak volt. 

Megjegyzések

  1. "白虎 - borotvált női nemi szerv"

    Na ezt megjegyzem:))

    "Ekkoriban tehát a (z őszi)barack már a nép tiszteletének örvendő növények közé tartozott, a jószerencse és a hosszú élet jelképeként, valamint az ártó szellemek távol tartójaként is egyszersmind."

    Egyáltalán nem vagyok a japán néprajz és a népmesék szakértője, ezért kicsit félve teszem fel a kérdést: lehet, hogy az őszibarackhoz fűződő kínai hiedelmek jelennek meg a japán Barackfiú (桃太郎) meséjében - aki ugye jól szétcsap az 鬼-k között - ? 

    /Illetve úgy rémlik, hogy a 古事記-ben is Izanagi úgy lép meg az Alvilágból (黄泉の国), hogy üldözői elé barackokat dobál: ・・・到黄泉比良坂之坂本時取在其坂本桃子三箇待撃者悉坂返也。 /

    VálaszTörlés
  2. 白虎 - nem mintha túl gyakori jelenség lenne Kelet-Ázsiában 笑

    Hmm, sokat én se értek hozzá, de nem kizárt :) Magához a barackfához is társítottak a kínaihoz hasonlatos képzeteket, vagy csak az említett példákból tükröződik esetlegesen vissza?

    VálaszTörlés
  3. Egyelőre annyit találtam, hogy a kínai eredetű 追儺(ついな) szertartáson barackíjat és nádnyilat használtak az 鬼-k elkergetésére...:

    延喜式〔927〕四三・春宮坊「凡十二月晦日戌時追儺。坊官率品官舎人等候南門外。兵衛開門如常。内裏儺声如発、大夫以下各執桃弓葦矢」

    Ha majd hazajön az asszony, megkérdezem tőle, hogy tud-e valami barackos hiedelmet, népszokást:)

    VálaszTörlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  5. A kiotói 晴明神社 udvarában barack-szobor (厄除桃) is található, sőt, kapható barackos talizmán is.

    VálaszTörlés
  6. Köszi, hogy utána néztél, eszerint bizonyára hatással voltak e barackfás képzetek Japánra is!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Japán kocsmológia vol. 3. - Yokochō sikátorok - Nonbe Yokochō

A japán kocsmológia áltudományos bejegyzéssorozat soron következő epizódjában jó messzire mentünk, mégpedig a Tateishi (立石) állomáshoz, ami a Keisei-vonalon (京成) a Skytreetől kb. tiz percnyire van, mintegy a civilizáció határmezsgyéjén, hiszen ott található a Nonbe Yokochō (呑んべ横丁). Igazából jártunk már itt pár évvel ezelőtt, amikor még csak kirándulóban jártam át Shàng​hǎi​ból, és az isten sem tudja miért, de Taito-kuban kellett szállást foglalnom, hiszen fingom nem volt mi hol van Tōkyōban.  1955-ben nyitották meg a Tateishi áruházat, aztán azóta itt nagyjából meg is állt az idő. Az állomást környékező kis sikátorok hálózatában rendesen időutazhatunk valami képzeletbeli, régmúlt Tōkyōba. Szóval masszivan retrós hangulata van, de én imádom az ilyen helyeket, a szineket, a szagokat, az árusok kiabálását, a szünhetetlen sürgés-forgást. És itt van maga a Nonbe Yokochō bejárata, enyhén cyberpunkos miliőben. Nem túl nagy kiterjedésű maga a cimben szereplő yokochō, mindössze pár szűk utcác…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 8 - A 731-es alakulat nyomában

A Tōkyō sötét múltja sorozatban esett már szó különböző Edo-korividámságokról, évszázadokkal ezelőtti borzalmakkal azonban vélhetően nehezebb együttérezni, mint a közelmúlt kegyetlenségeivel. A sorozat ezen következő epizódjában a XX. századba tekintünk vissza, azon belül is a 731-es alakulat (731 部隊), illetve az azokhoz köthető emlékekhez. Mindenekelőtt ildomos belőlni a kontextust: második világháború, azon belül is második sino-japán háborúban (1937–1945) járunk. Kina észak-keleti területei - nevezetesen Mandzsúria - japán fennhatóság alatt. A tartomány fővárosa, Harbin (哈尔滨), s annak Pinfang kerülete (平房区) adott helyet a 731-es alakulat működésének, melyen keresztül a japán háborús bűnök legsötétebb bugyraiba nyerhetünk némi betekintést. A Japán birodalmi hadsereg hivatalosan Járványmegelőzési és Víztisztító Osztályának (関東軍防疫給水部本部) nevezett alakulatát a Kenpentai (憲兵隊), a voltaképpeni titkosrendőrség irányitása alatt hozták létre, ám az hamarosan az Északkelet-Kinában és Oroszor…

Japán kocsmológia vol. 1. - Yokochō sikátorok - Omoide Yokocho

A kínai kocsmológia tudományos blogsorozat után belekezdünk a japán kocsmológiába is, mely szintúgy hasonló komolysággal fogja végigjárni a témát itt Tōkyōban. Ma Shinjukuban jártam, akadt a zsebemben egy gopro ezért gondoltam végigjárok az Omoide Yokochón (思い出横丁) "emlékek sikátora'. a sorozat nyitányaként. Mi is az a yokocho?  A yokocho effektíve sikátor, szűk kis utcácska, mely egy totális más Tōkyōba vezethet el bennünket, mint amit a széles sugárutak és felhőkarcolók dicsfényében megszokhattunk. Az Omoide Yokocho - vagy a Shinjuku állomás nyugati kijáratánál található, az évtizedek számos tűzesetét és szerencsétlenségeit számos épület átvészelte, s valódi romkocsma labirintust találhatunk itt, melyekben yakitoritól a motsu-nabén át a soba tésztásig számos falatot szerezhetünk a sör és szaké mellé.   A nevezetes szűkös utcácskákat "pisás sikátorként" (ションベン横丁) is szokták volt emlegetni, mivelhogy az 1999-es tűzvész előtt nemigen voltak mosdók a kis krimókban. A …

Az agymosás kínai művészete

Az imént olvastam Robert B. Cialdini: Influence - The Psychology of Persuasion cimű könyvében egy érdekes fejezetet, melyben a következetesség elvéről van szó, azaz hogy milyen erősen tartunk ki döntéseink illetve elmondottjaink mellett. Pszichológia kutatások alapján ha az ember állást foglal egy bizonyos dologgal kapcsolatban - akkor ezen elv alapján - nagy valószinűséggel akkor is kitart mellette, ha bebizonyosodik a tévedése. Mindezt többek között egy érdekes kinai példával igazolja a szerző. A koreai háborúban (1950-1953) számos amerikai katona találta magát kinai fogolytáborokban. Az már a kezdetektől fogva világos volt, hogy a kommunista kinai vezetés gyökeresen eltérő mód kezeli a foglyokat, mint Észak-Koreai szövetségese, mely utóbbi szigorú megtorlások és büntetések útján vélte hatalma biztositását, valamint a fogva tartottak betörését. A kinaiak egy egészen más, és sokkal hatékonyabb módszert válaszottak.
Tudatosan mellőzve a brutalitást, fizikai fenyitéseket egy szofiszti…