Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Obon お盆 és a japán túlvilági képzetek

Guilin vol.4. - Longsheng

Longsheng - a Sárkánygerinc rizsföldek (龙胜梯田) Guilintől mintegy 90 km-re északra találhatóak, s adnak teret a különböző nem kínai etnikumoknak, úgymint az előbbiekben említett zhuangoknak, yaóknak, dongoknak, etc. Guanxi tartományról egyébiránt ildomos tudni, hogy 75%-ban nem kínaiak által lakott terület, ellenben a kisebbségek által - bár Kínában a kisebbség alatt is 18 milliós számokban kell gondolkodnunk, pusztán a zhuangokat tekintve (igaz, ők vannak legnagyobb számban). Az egyik könyvesboltban vettem pár térképet, és szépen beikszelgettem az izgalmasnak tűnő falvakat rajta. Miután megvettük a jegyeket, olyan gyorsan felpattantunk a buszra, hogy szegény sofőrnek még a busz tv-jében játszott retro-pornót sem volt ideje lekapcsolnia, bizonyára bántalmazta volna a repülőt intervenciónk hiányában. Megkezdődött közel három órás utunk, és egy túrázásra leginkább alkalmas festői környezetben találtuk magunkat. Ámbár picsa hideg volt, mégis fűtött a kalandvágy, így Hepingből (和平乡), kiindulási koordinátánkból a 600 éves zhuang faluba, Ping'an vettük utunk. Ping'an (平安壮寨) picike falucskája Guinness rekorder, ugyanis itt élnek a világon a leghosszabb hajú nők, ami kapcsán érdekes élményben volt részünk.

Hangzhouhoz hasonlatosan itt is önkéntes idegenvezetőnknek szegődött egy fogatlan néni, úgy voltunk vele, hogy legalább a faluig elvezet minket, aztán majd meglátjuk, tartunk-e igényt szolgálatai, vagy sem. Hozzá hasonlóan valamennyi nemzetiség beszél kínaiul, nem kell megijednünk az útikönyvek rémisztgetéseitől. A néni legalább hatvanon túl volt, de olyan fürgén mászott fel a meredek, szűk ösvényeken, hogy még ő szólt vissza nekünk, hogy mehetünk lassabban, ha elfáradtunk...Beértünk a faluba, ahol éppen megbokrosodott lovakra próbáltak málhát pakolni, kerülgettük a kacsákat, kutyákat, és ámuldoztunk a faépületeken, meg ezen az egész tájon. A néni elvitt minket házikójához, főzött ebédet, és mindenáron azt akarta, hogy aludjunk nála 60 yuanért, ami nem is lett volna sok, de sok tervünk volt a napra nézve, és Ping'an magához láncoló szépsége ellenére is tovább kellett állnunk. Először a közel ezer méteres kilátókra másztunk fel, amit ott láttam, "gyönge nekem tollam, írni erről képet". Csak ültünk, előkaptuk a termoszt, kortyoltuk teánkat, szívtuk a friss levegőt, s legeltettük szemünket az alattunk elterülő vidéken. A rizsföldeken bandukolva hozzánk csapódott egy újabb zhuang asszony, mondom adok neked egy yuant, ha megmutatod a hosszú hajad. Elkezdte kibontani hajszerkezetét, azt mondja: fogd meg. Mit? - kérdem, és már a markomban is volt egy másfél méteres hajcsomó, miként ilyen részletekben volt neki a haja, ergo lecsatolható változatban, vagy én nem tudom mily mód, de aztán visszaadtam neki, ő meg visszaszigszalagozta a több hajához, és így lett fejétől a földig érő hajzuhataga.

Visszagyalogoltunk a faluba, és elnézve e végtelenbe nyúló ültetvényeken, egyszerűen felfoghatatlannak tűnt, mennyi ember hány évtizedes, évszázados munkájába került létrehoznia e lépcsőzetes földeket. Egyszerűen elképesztő.
A faluból kifelé vezető híd előtt zhuang nénik ültek a pislákoló tűz körül, édesburgonyát pirítottak, és meginvitáltak magukhoz, hoztak két sámlit, leültünk, beszélgettünk, s közben majszoltuk a hongshu-t (红薯). Megkérdeztem, mily úton juthatunk el a következő falucskáig, és meg is mutatták a lefelé vezető, erdőn átívelő csapást. Katja nagyon visszakozott, és út közben is furtonfurt vissza akart fordulni, de nem volt megállás, és közel egy órás erőltetett menet után már meg is pillantottuk a völgyben elterülő házak kéményeiből feltekergő füstkígyókat. Lent éppen disznókat áldoztak fel szakrálisan a folyó partján, sürögtek-forogtak, a rövid nézelődést követően stoppal visszamentünk Hepingbe. Hepingből busszal Longshengzhenbe (龙胜镇), a régió központjába, ami egy undorító város, de innen bármilyen irányba el lehet indulni, és még az este nekivágtunk a több, mint hatvan km-re lévő Sanjiangnak (三江), a Dong autonóm régió fővárosának (侗族自治县) , illetve annak közelében található híres Chengyang-i Fengyuqiaonak (风雨桥 - és Chengyangqiao 程阳桥 néven is ismert híd). Útközben megadta magát buszunk a semmi kellős közepén, korom sötétben, farkashideg acsargása közben. Mivel az ablak szélén ültem, amin volt egy méteres rés, csak arra vigyáztam, hogy le ne törjem az orrom, fülem, meg az ujjaim úgy általánosságban, hiába is volt rajtam a Ping'anban újított Leifeng-es sapkám. Az elvtársaknak viszont sikerült életet lehelniük a szebb napokat is látott masinériába, így érkeztünk el az önmagában szintén deprimáló Sanjiang városába. Kis keresgetés után estére a Xinghui Hotelben (星辉兵馆) szálltunk meg, 70 yuanért teljesen korrekt szobát adtak, és még masszázsszalonjuk is volt. Reggelre hópalást húzott magára az egész környék, én meg vagy három zoknit, így zúztunk tovább a 20 km-re lévő Dong (侗) faluhoz, és az ott található Fengyu-hídhoz. A 78 méteres fedett hidat 1912-re húzták fel, a helyieknek tizenkét év munkájába került. További érdekessége, hogy a pusztán fából vert hidat egyetlen szög vagy szegecs sem gazdagítja. A terület 108 egyéb fedett hídja közül ez a legimpozánsabb. Tökéletes kiindulópontjául szolgál a környező Dong falvak feltérképezésének, ám a hideg miatt megelégedtünk a Lainu-kilátó (睐努亭) megmászásával, ami dong nyelven "jó kilátást" jelent, utalva ezzel az innen látható varázslatos vidékre. Délután visszaindultunk Chengyangból Longshengzhenbe, onnan pedig Wenquanbe (温泉). Wenquanben szinte a fejünk fölött voltak a felhők, esős-párás, ködgubás, deres-elbaszott idő volt, és rendesen misztikus köntösbe bújtatta a hidegtől vacogó erdőségekkel tarkított hegységeket. Itt található a Shelin-park (森林公园), ahová nem tudtunk bemenni, mert egész konkrétan senki nem volt szolgálatban a park kis irodájában. Már félig átmásztam a kerítésen, de Katja visszaparancsolt, és átgondolva a dolgot lejöttem a kerítésről, mert hiszen nyilván a rossz idő miatt volt zárva a meredek hegyi ösvényeken átívelő park, ami az eső következtében igencsak csúszásveszélyessé vált; és ha ezekből a magasságokból csúszik le az ember, akkor többé nem kel fel. Elcsavarogtunk még itt egy kicsit, csakhogy már kezdett beesteledni, 6 óra felé járhatott, és valahogy vissza kellett volna jutnunk Guilinbe. Megkérdeztük, mikor megy az utolsó busz, és a helyiek azt mondták, hogy már elment, de nem kell aggódnunk, megszállhatunk náluk is. Már a taxiról alkudoztam, amikor megpillantottunk egy ködből kitörő páros fénycsóvát, és rohantunk rá, mint az őrült, ki letépte láncát: legnagyobb szerencsénkre az utolsó busz volt, mely visszaindult Guilinbe. (Egyébként tényleg vigyázni kell a kisebb falvakkal, mert az utolsó buszok általában ténylegesen 5-6 óra között indulnak vissza a nagyobb városokba. Noha szállással egyik helyen sem lesz gondunk.) Circa négy óra alatt meglehetősen megpocsíkolva, de elképesztő élményekkel értünk vissza. Guilinbe. Ezt a szerencsétlen Yuliannát nagyon megsajnáltam, visszatérve a hostelban ott feküdt szobájában, ennél nagyobb szopóka a világon nincs: eljönni Guilinbe, és négy fal között lenni. Magam sem voltam toppon, de hát menni kellett tovább, hogy aztán másnap Xing'an (兴安) ősi, Qin Shi Huangdi, az Első Császár által alapított kanálisán hajózzunk végig.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú…

Aokigahara

Mivel a Fuji környékére mentünk egy hétvégére, nem mulaszthattuk el az alkalmat, hogy tegyünk egy túrát Aokigaharában (青木ヶ原). Igen, a hírhedt Aokigaharában. A Jukai-nak (樹海), azaz fatengernek is nevezett, mintegy 35  négyzetkilométer kiterjedésű erdő az ország legmagasabb hegyének lábán fekszik, mely hegy kétségkívül a japán lélek és kultúra egyik legkarakterisztikusabb helyének számít.  Az erdő a japán popkultúrától kezdve a pszichológiai esettanulmányokon át rengeteg formában foglalkoztatja az embereket. Mindig is nagyon érdekelt a horror és a történelem összekapcsolódása, Aokigaharának viszont a jelennel való szoros kapcsolata miatt mégis valahogy különösen tragikusa miliője van, hiszen lehet hogy akár e percben valaki ott, a rengeteg közepén készül életének kioltására. Sokat olvastam korábban az erdőről, van pár érdekes nézet, illetve fejtegetés, hogy vajon miért is társultak a halállal kapcsolatos mitológia képzetek e vadonhoz, mi több, miért is lett Japán legkedveltebb desztinác…

ギャル文字

Nagy érdeklődéssel szoktam követni a különböző kínai online neológusok alapvetően cukiságban fogant nyelvtorzításait, vagy nyelvújításait, ahogy tetszik. Persze nem pusztán a kínaiban működik a dolog, nem is kell messzire menni, a japán gyaru közösség is megalkotta a maga sajátos online nyelvezetét (gyaru-moji, ギャル文字, vagy viccesebb elnevezésben 下手文字 - "béna írásjegyek) , mely a Taiwanból eredeztethető marslakónyelv példáját követi: a fiatal városi lánykák a 2000-es évek elejétől kezdődően, majd valahol 2005-ben a népszerűsége tetőfokán egyes kana karakterek helyett azokhoz hasonló, de nem egyező írásjegyeket/különböző egyéb karaktereket/más ábécékből kölcsönzött betűket, etc. használtak előszeretettel gondolataik esetlegesen hosszú műkörömmel való levéséséhez; így kerülhet a megszokott hiragana/katakana karakterek helyére man'yōgana, kínaiírásjegyek, cirill betűk, stb. Pár példa: 

禾ム→ 私
ネ申 → 神
木木 → 林
才(よчoぅ → おはよう / ぉレ£∋ぅ⊇〃±〃レヽма£→ おはようございます→ jó reggelt
尓o ヶ 毛 ω → ポケモン →…