Doufukuai

xīn nián xīn qì xiàng  (新年新气象): új év, új remények huān dù yuán dàn  (欢度元旦): újév napját ünnepelni yuán dàn kuài lè  / xīn nián kuài lè (元旦快乐/ 新年快乐) boldog újévet! xīn nián (新年): új év yuán dàn (元旦): újév első napja yuán dàn jiā jié (元旦佳节) újév napjának ünnepe yuán dàn jià qī (元旦假期): újévi szabadság xīn nián guī huà (新年规划): újévi tervek, fogadalmak xīn nián yuàn wàng (新年愿望): újévi remények, kívánságok  yānhuǒ (烟火) / yànhuǒ (焰火) / huāhuǒ (花火): tűzijáték  xiāngbīnjiǔ (香槟酒) - pezsgő  gānbēi (干杯) - koczintani  bónuszként (az esetlegesen jelentkező) részegség fokozatai (酒醉程度):  wǒ gǎnjué... (我感觉。。。) - úgy érzem...  yǒudiǎnr yūn le (有点儿晕了) - kissé bekómáztam (kissé szédülni, eltompulni)  yǒudiǎn wēixūn (有点微醺) - becsípni, megmacskásodni, szalonspicces stáció  hē dàowèi le (喝到位了) - kvázi lazára, bölcsre és jóképűre ittam magam, literálisan a "megfelelő pozícióba inni" hēzuì le (喝醉了) - berúgni, lerészegedni. Tā zuì le de (他醉了的) -

FCK 2020 , Scooter nem tud hibázni. Tulajdonképpeni első kimozdulásunk az idén Tokyo betondzsungeléből a GoTo Travel kampány végett GoToLepárló lett, mégpedig Sendai, azaz hogy a Nikka Miyagikyo lepárlója (宮城峡蒸溜所). A japán kocsmológia tudományos bejegyzés-sorozat következő állomása Taketsuru Masata (竹鶴政孝), a Nikka whisky alapítójának második lepárlója volt tehát.  Pár évvel ezelőtt jártam már fent Hokkaidón a Nikka első lepárlójában , Yoichiben, amely kapcsán részletesen beszámoltam Masataka Taketsuru bátyó és a Nikka whisky történetéről, röviden arról van szó hogy a karizmatikus lepárlómester Skóciában tanulta ki a whisky-gyártás művészetét a speyside-i Longmornnál illetve a campbeltowni Hazelburnnél, aztán Japánba visszatérve kezdetben Shinjiro Toriival (鳥井 信治郎) dolgozott, és segédkezett a Yamazaki lepárló létrehozásában, ami ma ugyebár a Suntory italnagyhatalommá növő cég része lett. Ezután a környezeti viszonyaira hasonlító Hokkaido szigetére ment, ahol megalapította Yoichit, maj

Tōkyō nem szarral gurigázik, ha karácsonyi kivilágitásról van szó. A komplett városrészeket behálózó fényterror minden Decemberben lesújt és a Szíriuszról is láthatóvá teszi a megapoliszt.  Ami végső soron nem megvetendő látvány, sőt, megtekintést érdemlő. Minden évben végigsétálunk valamelyiken, tegnap az Omotesandōn (表参道) lévő mutatványt vettük szemügyre. A Omotesandō és a Jingumae (神宮前) között húzódó gyertyánszil (欅, keyaki ) fasort mintegy 900,000 aranyló ledlámpával turbózzák fel, ergo valaságos karácsonyi bokeh-bányává avanzsálódik a sugárút. Fénysugárút: A bokeh fa termése a bokeh-bogyó December 25-ig látogatható. Ha erre jársz éppen, látogasd.  Kapcsolódó bejegyzések: Yokohama karácsonyi vásár - forralt bor s virsli az Akarengánál Paulaner karácsonyi vásár  - Shanghai Xintiandi karácsonyi vásár  - Szintén Shanghai Galaktikus piac - a mindennapi Star Wars Shanghaiban Karácsonyi kínai szószedet  - töltött káposzta kinaiul?

A japán kocsmológia 10. epizódjában a mizunara tölgyfával (ミズナラ / 水楢) fogunk megismerkedni. Kezdjük azzal, hogy volt egy második világháború , ami ugyebár a hátországokat tönkre vágta, köztük persze Japánt is. További problematikát okozott a szigetország számára, hogy a háború miatt megszűnt az importcikkekhez való hozzáférés, ami nemcsak a különböző nyersanyagok szempontjából volt szomorú, de bizony a japán whiskyipar számára is, hiszen egyre nehezebb lett az érleléshez szükséges hordók beszerzése külföldről. És hát pont hogy a lepárlás utáni hordóérlelést tekintik a whiskyk íz-, illat- és aroma kialakulása legfontosabb lépésének.  A whisky-fogyasztás Japánban pedig éppenhogy a háború alatt ugrott meg csak igazán - emlékezhetünk erre a Nikka-whisky történetéből - hiszen a japán hadsereg számára esszenciális cikké vált, értelem szerűen azonban a gyógyszerek, élelem, olaj és más egyéb túléléshez okvetlen szükséges termékek beszerzését tartották elsődlegesnek egy-egy jó ki

Sapporói kiruccanásom bizony nem pusztán a whiskyről szólt, hanem legalább annyira a sörről is, igyekezvén a képzelt Hokkaidói szesz-ekvilibrium betartására. A japán kocsmológia tudományos blogsorozat következő epizódjában a Sapporói sörmúzeumról, illetve magának a Sapporo sör történetéről lesz szó. Régen, ha utaztam, minden múzeumot megnéztem egy városban. Szépművészeti, folklór, nemzeti történelmi, Tōkyōban még egy parazita múzeumot is . Isten báránya, könyörögj érettem . Mentségemre legyen szólva, hogy ma már viszont csak olyan múzeumba járok, ahol sörözni is lehet. A Sapporo Bīru Kabushiki-gaisha (サッポロビール株式会社) egyébiránt Japán legelső saját sörmárkája 1876-os alapitásával, ami mindenekelőtt Seibei Nakagawa (中川清兵衛, 1846 - 1916) sörfőző mester nevéhez köthető. Ezzel a videóval hangolódj rá, miféle tökös dolog volt ez: Mig Masataka whisky-ügyben járt a skótoknál, addig Nakagawa elsőként japánként a németeknél kötött ki végül, hogy ott a sörfőzés tudományát e