Doufukuai

A Shima Onsen (四万温泉) simán kigyógyít negyvenezer nyavalyából, ezért is jelent negyvenezer onsent a neve. Egész Japán egy gigantikus hévíz úgy ahogy van, szóval ahhoz hogy egy onsen kitűnjön, valamit le kell tenni az asztalra. A Shima-folyó felsőbb folyásánál elterülő onsen-mekka viszont Gunma tartomány egyik leghíresebb hévíz üdülő-központja Kusatsu (草津温泉) valamint Ikaho (伊香保温泉) mellett, mindazonáltal az itteni hévizes forrásokat különösen gyógyító jellegűnek vélik, már a Kamakura -korszaktól kezdve, ami pedig nem most volt, hanem valamikor III. Béla és Roberto Carlos magyar királyok regnálása közötti intervallumban, i.sz. 1185–1333 között. De nem akarom túl hosszúra fogni eme bejegyzést, számos okból kifolyólag sem. Egyrészt mert vasárnap este van. Másrészt, mert dúl-fúl a vészhelyzet Tōkyōban, és ilyenkor nem illik arról posztolni, hogy utazgat az ember, még országon belül sem. Mi sem verjük nagy dobra, de mivel sem a munkatársaink, sem a japán családunk nem olvassák a blogom, a

Ha továbbmész egy kicsit Miyagikyón , akkor a Yamadera állomáson találhatod magad, ahova már régóta szerettem volna elmenni, ugyanis a templom-komplexum egy nagyon is festői környezetben foglal helyet. Yamadera (山寺) nem zsákbamacska, a templom fordítása annyit tesz: hegyi templom , és hát az is. Leánykori, pontosabban a Tendai buddhista szekta (天台宗) szerinti hivatalos elnevezése ugyanakkor sokkal buddhista templomosabb: Risshakuji (立石寺).  Nevezzük akárhogy is, ez hely volt legutóbbi utunk fő célpontja, hiszen még így november vége felé is mámorító az irizáló őszi-levél pigment pornó, és a japán kormány GoToTravel kampánya végett még kedvezményesen lehetett shinkansen + hotel kombót is foglalni (aztán egy hétre rá Koike-san meg Suga daddy újfent magára húzta a szopóálarcot, miszerint mengo-mengo, mégse kéne utazgatni kérem szépen, holott Japánban egyelőre egy hónap alatt továbbra is többen halnak meg öngyilkosságban , mint koronavírusban az egész év alatt ...).  Na de kanyarodjunk