Shima Onsen 四万温泉

A Shima Onsen (四万温泉) simán kigyógyít negyvenezer nyavalyából, ezért is jelent negyvenezer onsent a neve. Egész Japán egy gigantikus hévíz úgy ahogy van, szóval ahhoz hogy egy onsen kitűnjön, valamit le kell tenni az asztalra. A Shima-folyó felsőbb folyásánál elterülő onsen-mekka viszont Gunma tartomány egyik leghíresebb hévíz üdülő-központja Kusatsu (草津温泉) valamint Ikaho (伊香保温泉) mellett, mindazonáltal az itteni hévizes forrásokat különösen gyógyító jellegűnek vélik, már a Kamakura-korszaktól kezdve, ami pedig nem most volt, hanem valamikor III. Béla és Roberto Carlos magyar királyok regnálása közötti intervallumban, i.sz. 1185–1333 között.

De nem akarom túl hosszúra fogni eme bejegyzést, számos okból kifolyólag sem. Egyrészt mert vasárnap este van. Másrészt, mert dúl-fúl a vészhelyzet Tōkyōban, és ilyenkor nem illik arról posztolni, hogy utazgat az ember, még országon belül sem. Mi sem verjük nagy dobra, de mivel sem a munkatársaink, sem a japán családunk nem olvassák a blogom, a külföldi barátaim pedig nem tudnak magyarul és amúgy sem érdekelné őket, a Kárpát-medencében viszont nem lesz népfelkelés emiatt, ezért úgy vagyok vele hogy miért ne moslékolnék össze egy gyors bejegyzést a témával kapcsolatban.

Tizenharmadik évnyi blogolás után már lehetünk annyira őszinték egymással, kedves olvasó, hogy tudd, számomra elviselhetetlen, hogy ne vajúdjak ki legalább egy bejegyzést egy hónap során. Mindazonáltal, ahogy látod lassan vége e hónapnak és még nem posztoltam semmit, ergo mi sem kézenfekvőbb, minthogy bekúrjak pár fotót a minapi tripről és írjak valami mérsékelten érdekes kép-alávalót.

Nem ez volt a terv amúgy, elkezdtem írni egy másik témában még három héttel ezelőtt, de rájöttem hogy annak sokkal jobban utána kellene járni hogy értékelhető tartalmat tudjak produkálni, ezért félbehagytam és az elmúlt hetekben az isten sem vitt rá hogy folytassam. A jó hír, hogy júniusban lehet kijön, a rossz hír pedig, hogy nem biztos.

De minek is mentegetőzzek, hiszen a képeket megszerkeszteni is totális málenkij robot volt, leginkább azért mert az elmúlt másfél évben nem voltunk sehol, nem fotóztam semmit, és ha néhanapján kiszabadulok, akkor elgurul a gyógyszer ha a kamerám exponáló gombját nyomkodhatom.

És hát nyomkodtam, pedig jó szar időnk volt, azaz esett, ugyanakkor számunkra ez természetes - mármint hogy esik, ha kimozdulunk - még a korona előtti időkben is. 

Most viszont úgy voltunk vele, hogy annál nagyobb rizikóba végül is csak nem kerülünk, ha hétvégén vonatra szállunk, minthogy minden nap ingázunk Denentoshin és a Yamanotén, szóval fertőzések ide vagy ida, ránduljunk ki mintha nem lenne holnap, shimán elmentünk a Shima onsenbe.

Amúgy tényleg jó hely. Az iménti történeti kontextusba helyezés végett, István királyunkat isten kegyelméből még éppenhogy megkeresztelték valamikor i.sz. 989 körül, az ősjapánok már itt heréztek a Shima-onsen hegyei között, és ez a terület lett a modern japán állam által az első gyógyfürdővé nyilvánítva majd a XX. században is egyúttal.

Hidegen hagyta mindez Chichirót a Szellemországból, őt csak az érdekelte, hogy az itt található Sekizenkan Honkan (積善館 本館) volt az anime mesebeli fürdőházának egyik inspirációjául szolgáló helyszíneknek, pontosabban maga a híd, ami az 1691-ben épült, éspedig a legrégebbi faszerkezetű ryokannak tartott épülethez vezet.

Ettől nem túl messze volt a mi ryokanunk is, ami nagyon atom volt, totál retro, mintha Stephen King Ragyogásának hotelja manifesztálódott volna, máshol hol az istenben találsz ilyen múltbéli mementókat s egyúttal megvilágítást az esti órákban:

Kappák fent, cickós kappanő festményt let:

Ugyanakkor, a privát fürdőhelységek a fürdődézsával vagy közvetlen a folyóra néző fülkékkel száz százalék peace és zen volt.

Maga Nakanojo (中之条町) városa - amihez a Shima onsen is tartozik - teljesen kihalt, mint a legtöbb japán üdülőváros, Gunma tartomány (群馬) helyi lakosai pedig egytől-egyig faszok, legalábbis azok, akikkel mi találkoztunk. Azt szokták volt mondani, hogy Tōkyō népe hideg meg távolságtartó, de őket vajra lehet kenni a gunmai arcokhoz képest. Számtalan példát tudnék sorolni miért, de már gyorsan be akarom fejezni egy bejegyzést hogy végre posztolhassam és megnyugvásra leljek hogy e hónapban is kinyögtem valamit. Apropó csendélet Gunmából:

De annyit még elmondok hogy szerintem érdemes ide eljönni. Nagyon szép környezet, a helyi folyók, patakok, illetve a Shima-tó vize pedig valami abnormálisan gyönyörű kék színű. Először én is azt hittem, mint Te, hogy a tiszai cián folyt idáig, de az internet megfejtése szerint arról van szó, hogy az Al2O3·(SiO2)1.3-2·(2.5-3)H2O túlteng a helyi vízben, és attól lesz ilyen nem evilági a színe. Ez pedig az ún. allofán, ami egy amorf vagy gyengén kristályos, vizes alumínium-szilikát agyag-mineraloid, eszedbe ne jusson megkérdezni, hogy mi az, Googleből másoltam ki egy perccel ezelőtt, mindegy valami ásvány aminek hasonló a színe és biztos ez az oka az itteni vizek színének. Kegyetlen szép amúgy, de nem lepődnék meg, ha igazából valami ciánszármazék lenne.

Amúgy ímhol egy videó is, amit pedig nem sikerült még HD-ban sem posztolnom, lövésem sincs miért hiszen 4K-ban voltak a felvételeim de arra sem volt kedvem a múltkor hogy rendesen utána járják, hogy miért nem vagyok képes magasabb felbontásban exportálni, hát aztán nem is nézték meg sokan, de dafke belinkelem ide még egyszer:

 

Owari.

Kapcsolódó bejegyzések:

Chichiro a Yuyuanben - egy horrorfilm címe is lehetne 

Yamadera - hegyi templom, ősszel a király 

Zenkōji - templomvadászát Naganóban

Okunoin - next level spiritualitás a Kōyasannál

Pokolvölgye majmai - Csita-jakuzzi Naganóban

A majomsziget - majmok nélkül desukedo

Túrák Tōkyō körül - dizájner jégcsapok után Misotsuchiban

Kirifuri-felföld - vámpirpiócák a ködös felföldön

Nasu - barangolás a felföld van ormain s rejtélyes mocsárvilágában

Kína és a forró víz - állítólag covidra is jó