Doufukuai

A vadászat szerepe a kínai civilizációban hosszú, folyamatosan változó történettel rendelkezik, de talán sosem szólt pusztán zsákmányszerzésről. Mielőtt a császárok rákaptak volna a porcelángyűjtésre és a költészetre , a kedvenc elfoglaltságuk a vadászat volt. Nem azért, mert nem volt jobb dolguk, hanem mert ez volt az a terep, ahol minden szem látta, ki az igazi főnök . Az udvari vadászat egyszerre volt élő reality show, hadgyakorlat és politikai kampány. A korai idők óta a természetfeletti renddel, a hatalommal és az uralom legitimációjával fonódott össze - mondhatni tehát, a vadászat a császár és az arisztokrácia privilégiuma volt. Ebben a posztban végigjárjuk a kínai vadászat történetét: az úri dzsemboriktól a nagyszabású császári hadgyakorlatokig, külön kitekintéssel a népi vadászatra és a kínai etnikumok vadászathoz kapcsolódó szokásaira. A Zhou-kortól a Tang-korig: a hatalom szertartásos vadászatai Már a Zhou-korban (i. e. 1046–256) a királyi és arisztokrata vadászatok elsősor...

Nèijuǎn (内卷), ergo ”befelé csavarodás” a kínai megfelelője az angol involution (”involúció” szónak. E két írásjegy a belül (内) és gördülés, csavarodás (卷) értelmét hordozzák. A kifejezés a XXI. század elején szinte minden társadalmi területen elterjedt Kínában, főként az oktatás, a munkaerőpiac és az egyenlőtlen gazdasági-társadalmi erőforrás-eloszlás miatt. A neijuan az a tapasztalat, amikor az emberek túlterheltek, stresszesek, szoronganak és csapdában érzik magukat: tulajdonképpen egy olyan kényszeresen versengő életforma, amely sokszor semmilyen valódi eredményhez nem vezet. A fogalom eredete  Az involúció fogalmát az amerikai antropológus Alexander Goldenweiser vezette be 1937-ben ( Anthropology: An Introduction To Primitive Culture ). Goldenweiser szerint involúció akkor lép fel, amikor egy társadalom nem képes tovább fejlődni vagy stabilizálódni, hanem csak belső elemeit bonyolítja. Példaként a maori díszítőművészetet hozta fel: a motívumok egyre részletesebbek lettek, de a...

ily üdítő-automatából mindenhol van, de Asakusában a külföldiek örömére ilyen szépen kipingáltak is Akár Tōkyō nyüzsgő utcáin sétálsz, akár Japán eldugott vidéki útjain az isten háta mögött, vagy épp a Fuji hegy tetején jársz, nem kerülheted el a  jidō hanbaikit ( 自動販売機), vagyis az automatákat. A konbinikhez hasonlóan ezek az árusító gépek a japán társadalom alapvető részei lettek, és elég változatos palettában kínálnak dolgokat. Az első japán automata 1888-ban jelent meg, Tawaraya Koshichi (俵谷高七, 1854–1912) alkotása, amely szentélyekben árult dohányt. Elsősorban nyugati minták inspirálták: a korai gépek főként cigarettát, postai levelezőlapokat és bélyegeket árultak. Tawaraya cigiautomatája (nem saját fotó) A II. világháború után a gazdasági növekedés és a gyors városiasodás kedvezett az automaták terjedésének, majd 1964-ben, a tōkyōi olimpia évében ugrásszerűen nőtt a számuk, főként ital-automaták formájában. Az 1960–70-es években pedig a Coca-Cola és japán cégek ( Asahi, Suntor...

A villamosok Japán tömegközlekedésében - ahogy sok más országban is - egyre ritkábbak, de az országban még mindig 20 működő hálózat található. Hiroshima azon kevés város egyike, amely megtartotta villamosvonalait, mi több, ez a város rendelkezik Japán leghosszabb, ma is működő villamoshálózatával. villamos Hiroshimából még az atomtámadás megelőző évekből A mai Hiroshima egy modern és gazdaságilag sikeres város, amely számos látnivalót kínál, a városban utazva pedig szinte lehetetlen elkerülni a villamost, amelyekből különböző korokból származó járműveket is megfigyelhetünk. A legérdekesebb járművek közé tartozik a 651-es (651番), 652-es (652番) és 653-as (653番) villamos, mind 1942-ben épült, melyek ma is emléket állítanak az első atombomba, a Little Boy 1945. augusztus 6-i ledobásának . 652-es széria Azon ominózus nap reggelén, 8 óra 15 perckor az emberiség történetében először vetettek be atombombát háborúban. Nem sokkal ezt megelőzőleg az elmúlt hetekben oly gyakori légiriadót felfügg...