Doufukuai

Arimoto Yōko (有元 葉子, 1942–) japán gasztro újságíró, számos magazinnál dolgozott élete során, emelett Tōkyōban, Tamagawa Denenchōfun vezeti a cooking class  (料理教室) nevű főzőiskoláját, meg különböző konyhai eszközöket adja a nevét, és nemrég elkezdett egy YouTube csatornát is, amire rákkattantam.  Különleges, jó hangulata van a videóinak. Egyből támad kedvem egy akiyát venni Naganóban ... A fentebbi videóban bemutatott ún. hó alatti káposzta (雪下キャベツ, yukishita kyabetsu) egy  téli zöldség, amely a hideg és a hó jótékony hatásainak köszönhetően rendkívül édes és puha állagúvá válik. Ez a módszer főként Északkelet-, illetve Észak-Japánban, különösen Hokkaidóban és a havas régiókban, például Nagano prefektúrában terjedt el. Hogy miért olyan édes eme havas kapászta? Leginkább azért, met a káposzta télen természetes védekezési mechanizmusként a keményítőt cukorrá alakítja át, hogy ne fagyjon meg, így sokkal édesebbé válik. Továbbá a vastag hótakaró megóvja a káposztát a kemény f...

Egy házas férfi, amikor a feleségét vagy partnerét másoknak bemutatja, különböző megszólításokat használhat, mint például 妻 (tsuma), 嫁 (yome), vagy éppen az 奥さん (okusan) a manapság használatosak közül. A Japán történelem során is, különösen az arisztokrácia és a szamurájok körében, illetlenségnek számított valakire a keresztnevén hivatkozni nyilvánosan. Helyette címekkel, pozíciókkal vagy lakóhelyük alapján szólították meg őket. Ezeknek a megszólításoknak az eredetéről fog szólni az alábbi poszt. Nézzük az elsőt, a tsumát ! 妻 tsuma A 妻 (tsuma) kifejezés a legrégebbi ezek közül, és már Japán legősibb történeti művében, a Kojikiben (古事記, 712) is szerepel. A Nara-korban azonban (710–794) még nem létezett a mai értelemben vett házassági rendszer. Akkoriban azt a nőt nevezték tsumának, akit a szülei elismertek, és akivel együtt élt a férfi. A Meiji-korszakban (1868–1912) a házassági törvények modernizálásával ez a kifejezés vált a hivatalos házastársi megszólítássá. 嫁 yome A 嫁 (yome) kifej...

Melóból hazafele jövet az állomáson láttam ezt az Irugi Jinja (居木神社) által készített posztert, amely a 2025-ös évre (令和7年, Reiwa 7) vonatkozó információkat tartalmazza a yakudoshi (厄年) életévekről. A yakudoshi az év, amiben szívni fogsz, és valami szerencsétlenség ér majd. A koncepciója szoros kapcsolatban áll a japán néphittel és a szellemi tisztulással. Ezek az évek a testi, lelki és szellemi próbatételek időszakai lehetnek, amikor különösen fontos az óvatosság és a spirituális védelem keresése. Az ilyen posztereket a szentélyek készítik, hogy tájékoztassák a látogatókat az adott év balszerencsés életéveiről, és népszerűsítsék az ehhez kapcsolódó szertartásokat, így újév, illetve a hatsumode , (初詣) az újévi szentélylátogatás során. Hatsumode alatt az emberek imádkoznak az új év szerencséjéért, és megtisztítják magukat az előző év balszerencséjétől. A poszteren egy ún. yakudoshi táblázatot láthatsz: -a kép bal és jobb oldalán lévő táblázatok részletesen megadják a yakudoshi éveket fér...

Év végi fotóösszegző posztom, immáron tizedik alkalommal . Azt már többször is megfejtettem az elmúlt években, hogy valamikor 2017 - 2019 évek között készítettem a legtöbb fotót, egyrészt akkor még jártam el helyekre, másrészt akkor még fotóztam. Most már nem járok helyekre, és fotózni is csak annyit fotózok, hogy éppen össze tudjak szedni 15 fotót. Mármint hogy olyan fotót, mert nyilván a gyerekről sok terrabájtnyi dokumentáció van, számos művészi - szerintem - de azok nem ide kívánkoznak. Na mindegy, nézzük mit lehet bedobni ide alább. Setsubun . Valami templom anyósék szomszédjában, ahol a nagy februári setsubun ramazuri történt. Tudod, a setsubun (節分) ünnepet általában február 3-án vagy 4-én tartanak, és a tavasz kezdetét jelzi a hagyományos japán naptár szerint. Az ünnep legismertebb rituáléja a mamemaki (豆まき), vagyis a szójabab szórása, amelynek célja a gonosz szellemek elűzése és a jó szerencse meghívása az otthonba. Hiroshima, az állatok útja, márciusban. A Yagenbori Hirosh...

A furusato nozei (ふるさと納税) " szülőföldi adózás " egy japán adórendszerben működő adóátcsoportosítási lehetőség 2008-óta. Az alapvető elgondolás a program mögött az, hogy a városba költözött japán polgárok közvetlenül támogathassák azokat a településeket vagy régiókat, amelyek közel állnak hozzájuk, például mert ott születtek, ott nőttek fel, vagy egyszerűen valamely más oknál fogva szimpatizálnak velük. Mivel a japán lakosság 90 százaléka városban, azon belül is lényegében Tōkyō , Ōsaka , illetve Nagoya környékén, a japán vidék szép lassan kipusztul. A shōshika (少子化), azaz az alacsony születési ráta jóllehet országszerte probléma, a kis falvakban maradó lakosság többnyire elöregedett, mivel a fiatalabbak mint elvándorolnak ( kaso , 過疎), így gyorsítják fel az ún. haison (廃村), azaz az elhagyatott falvak számának növekedését. Ergo a kisebb, vidéki települések egyszerre küzdenek az elnéptelenedéssel, az elöregedő népességgel és ebből adódóan csökkenő bevételekkel. A furusato no...

A pú'ěr (普洱) egy különleges, erjesztett teafajta, melynek története több ezer évre nyúlik vissza, és szorosan kapcsolódik Kína déli részének, különösen Yunnan tartománynak a kulturális és gazdasági életéhez. Yunnan különleges éghajlati viszonyai és a terepe lehetővé teszik, hogy ősi teafák – egyeseket több mint ezer évesre becsülnek – természetes módon fejlődjenek, a minőségi pú'ěr teákat pedig éppen öreg fákról szüretelik. A pú'ěr tulajdonképpen az egyik legrégebbi valóban fermentált teafajta, amelyet hagyományosan nemcsak élvezeti célra, hanem gyógyhatásai miatt is fogyasztottak a történelem során. S bár a pú'ěr egy ősi teafajta tehát, széleskörű fogyasztása az utóbbi évtizedekben lett igazán népszerű. A guǎngzhōui, hongkongi és tajvani tea gyűjtők indították el ezt a boomot a 2000-es évek elején. 2006-2007 környékén azonban, amikor a pú'ěr piaci ára meredeken emelkedett, sok rossz minőségű tea került a piacra. Ezt a problémát a kínai kormány 2008 decemberében ...