Bejegyzések

japán kaja címkéjű bejegyzések megjelenítése

Doufukuai Kitchen Series Vol. 1 - 豚の角煮

Kép
Július havának posztja rendhagyó módon egy recept videó lesz , mi több az első a maga nemében. Hiszen ha már a blog Facebook oldalán rendszeresen osztok meg gasztro témákat , időnként saját főztjeimet a #doufukuaikaja címke alatt, miért ne videózzam végig a szombat délutánom hogy aztán egész este szerkeszthessek egy kis videót, gondoltam.  Így is lett. Natsubate (夏バテ)  - a nyári hőséggel járó étvágyvesztés - ide, natsubate oda, enni nyáron is kell, és a buta no kakuni (豚の角煮) egy olyan kaja, amit a nyári hőségben is simán be lehet hamikázni, és tápanyagban nem szegény. Tessék, itt a video alább:   Recept: - bonts egy sört , anélkül el se kezdd  - hasaalja szalonnát (buta bara, 豚バラ) nagyobb darabokra vágjuk, és pirítunk rá egy kis kérget - egy lábasba mehet az átpirított hús, gyömbér, póréhagyma, fokhagyma, csili paprika és a hús méretétől függően 2-3 órán, vagy akár még tovább főzzük közepes lángon, otoshibuta fedelet rakunk rá (DIY módon egyszerűen alufóliát lyukasztunk tele fogp

Nyomor, éhezés és császári luxus: a warabi kultúrtörténete

Kép
Évszázadokon keresztül, a  warabit  (蕨) - Pteridium aquilinum , magyarul  saspáfrányt - többnyire az elégtelen rizs-termésből fakadó éhínségekkel azonosították, kényszerből fogyasztott növényként: a ugyannyira a fájdalom és a nyomor, mint a túlélés szimbóluma. Ugyanakkor, ezzel mintegy párhuzamosan volt egy egészen más oldala és más célközönsége a warabiből készített édességnek, mégpedig a mindenkori arisztokrácia, ergo igencsak széles spektrumon mozog a warabihoz köthető fogalmak tárköre. Ezt fogja körbe járni az alábbi bejegyzés, kezdjük is mindjárt az alapokkal. Mégpedig a kőkori alapokkal! Kőkori kaja A mezőgazdaság megjelenése előtt az élelem fogalmát a vadon termő növények és állatok jelentették a világon mindenhol, és ez alól Japán sem kivétel. Az ún. Jomon-korszak (縄文時代), a tulajdonképpeni japán csiszoltkő-korszak (i.e. 10,000 - 300 között) mintegy tízezer évet átívelő intervallumának emberei vadásztak , halásztak , gyűjtögettek: mindent, amit a föld kínált. S ezen ősemberek

A hegyi bálna 鯨山

Kép
Kelet-Ázsiában nemcsak hogy hemzsegnek a furcsa jószágok, néha még a megszokott állatok elnevezése ügyében is előszeretettel akad némi bonyodalom: a blogon ejtettünk már szót  vasevő vadállatokról , kecskebirkákról , ribanc pókról vagy éppen  lidérc tapírokról , de hegyi bálnáról - yamakujira (鯨山) - még nem esett szó. Szóval megint valami yōkairól (妖怪) lesz szó - gondolhatná az olvasó, pedig nem: a hegyi bálna alatt Japánban vaddisznóhúst értenek. A vaddisznó japán alfaja a Sus scrofa leucomystax leginkább inoshishi (イノシシ) elnevezésben ismert, szerte az országban Hokkaidōtól a Ryūkyū-szigetekig megtalálható, és a japán kultúrában is kiemelkedő szerepe van: többnyire egy heves természetű, vad lényre tekintettek rá, aki pedig a vaddisznó évében születik, az maga is hasonló személyiségjegyeket visel a vélekedés szerint.  E viharos, vadorzó karakterrel járó konnotációt számos japán kifejezés őrzi: 猪突 ( chototsu ): vakmerő(en), meggondolatlan(ul) 猪武者 ( inoshishimusha ): arcoskodó,

Az uborka lovacska és a padlizsán tehén

Kép
Írtunk már korábban az Obonról többször is, lásd itt vagy itt, gyorstalpalóként annyit kell tudni, hogy az ősök illetve az eltávozott családtagok kapnak három nap szabadságot évente, hogy az alvilágból feljöjjenek az emberekhez, legfőképpen saját családjukhoz. Ennek kapcsán pedig az emberek igyekeznek felvidítani a szellemeket hol tánccal (bon odori), és persze némi áldozati hamikával is, mielőtt lampionok segítségével visszavezetnék őket a túlvilágra - lásd toro nagashi . S mint minden családi összejövetel alkalmával, az Obont is nagy sütés-főzés, takarítás előzi meg. Jóllehet az Obon hagyománya a teljes országra kiterjed, az ünnepi ízek azonban régiókként, sőt akár családonként is eltérőek. Shikokuban a hakozushi (箱寿司) dobozos sushija a nyári étkezések egyik gyakori eleme, míg Kyushúban a bondara (盆鱈) vagyis az aszalt ponty képzi e hőséghez adekvát csemegék egyikét.  De amit itt az utcánkban is házról-házra meg lehet figyelni, az az uborka és padlizsán állatokká - ló és

土用の丑の日

Kép
Július 20-ra esett a nyárközépi ökör napja ( 土用の丑の日 ) a kínai tradícionális holdnaptár szerint, 18 nappal az ősz kezdete előtt (mely a ugyanezen kínai képzetek szerint Augusztus 7 körül kezdődik). Ez az ún. doyou no ushi -nap van tavasszal, ősszel és télen is, de általánosságban ha az ushi no hi-ről beszélnek az emberek, akkor a mostanit, azaz a nyárközépi ökör napját értik alatta. Ilyenkor Japánban unagit, azaz angolnát esznek hagyományosan, azt mondják hogy már az Edo-kor óta. A legismertebb sztori szerint, egy korabeli angolna-árus tanácsot kért egy híres gondolkodótól, hogy mégis hogyan adhatna el több angolnát e forró nyári napok közepette, amikor az eladás a béka segge alatt volt, mivelhogy az nem számított éppen szezonális ételnek.  A tudós gondolkodónak eszébe jutott egy régi japán népi hiedelem, miszerint azon ételek, melyek elnevezésében szerepel az “u” fonéma (udon tészta, umeboshi befőtt szilva, uri tök, etc) azok jó hatással vannak az egészségre, mi több nyá

Japán kocsmológia vol. 3. - Yokochō sikátorok - Nonbe Yokochō

Kép
A japán kocsmológia  áltudományos bejegyzéssorozat soron következő epizódjában jó messzire mentünk, mégpedig a Tateishi (立石) állomáshoz, ami a Keisei-vonalon (京成) a Skytreetől kb. tiz percnyire van, mintegy a civilizáció határmezsgyéjén, hiszen ott található a Nonbe Yokochō (呑んべ横丁). Igazából jártunk már itt pár évvel ezelőtt , amikor még csak kirándulóban jártam át Shàng​hǎi​ból , és az isten sem tudja miért, de Taito-kuban kellett szállást foglalnom, hiszen fingom nem volt mi hol van Tōkyōban.  1955-ben nyitották meg a Tateishi áruházat, aztán azóta itt nagyjából meg is állt az idő. Az állomást környékező kis sikátorok hálózatában rendesen időutazhatunk valami képzeletbeli, régmúlt Tōkyōba. Tachiguizushi (立ち食い寿司) - álló étkezős sushizó Szóval masszivan retrós hangulata van, de én imádom az ilyen helyeket, a szineket, a szagokat, az árusok kiabálását, a szünhetetlen sürgés-forgást. És itt van maga a Nonbe Yokochō bejárata, enyhén cyberpunkos miliőben. Nem túl