Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Tōyama Mitsuru és a Sötét Óceán Társasága

Korea bejegyzésnyi erejű története vol.2.

Korea történetét valahol a XIII. században hagytuk abba, szóval 1231-ben a mongol invázió a Korjói Királyságot is elérte, egy mai napig élő legenda szerint megbecstelenített koreai nők tízezrei lettek öngyilkosok. És még mindig nem tértek napirendre Koreában az eset fölött. A királyság uralkodó osztálya meghunyászkodott [amúgy ez egy tipikus marxista történetírói kifejezés - amiket imádok - ám mégis mi a fenét mást csinálhattak volna egy világhódító mongol invázió előtt] a Kínában hatalomra került Kubiláj kán alapította Yuan dinasztia előtt. A külső fenyegetések ezzel azonban még nem értek véget, hiszen a Yuan dinasztiát megbuktató kínai seregek, az ún. "vörösfejűek" 1359-ben a Koreai-félszigetre is ellátogattak, és évtizedekig tartó háborúskodás tört ki: az időközben hatalomra jutó Ming dinasztia is igény tartott a Korjóval való hűbérviszony fenntartására. A kínaiak kiűzésére egy Li Szong Ge (Lee Song-ye) nevű hadvezért neveztek ki, ő ehelyett a jószomszédi viszony fenntartására törekedett a Mennyei Birodalommal (mely egyébként téves fordításként csontosodott meg a történetírásban, de erről majd máskor), titokban lepaktált velük; és seregeit inkább a Korjó királyság fővárosa ellen fordította, a hatalmon lévő arisztokráciát likvidálta, és új dinasztiát alapított. Az ország neve a legelső államalakulat analógiájára Csoszon lett, mely hajnali békességet, hajnali üdeséget jelent. Li Szong Ge a Thedzsó uralkodói nevet vette fel, és ő helyezte át a fővárost a Han folyó melletti Hanszongba (asszem Kümszongból), melynek mai neve Szöul. Thedzsó reformjainak következtében jelentős fejlődésen ment keresztül az ország, a koreai kultúra virágkora viszont már Szedzsong király idejére (1419-1450) esik, ki a tulajdonképpeni "koreai Mátyás király"; így fő attribútumai neki is igazságossága, és a művészetek iránti fogékonysága. Az országában uralkodó analfabetizmus felszámolására felbérelt egy tudóscsoportot, hogy a kínainál némiképp egyszerűbb, és könnyebben elsajátítható nemzeti betűrovást dolgozzanak ki. (Mert hiszen a Kínát körülvevő országok többségében Japánhoz és Koreához hasonlóan átvették a kínait, mely hasonló szerepet töltött be Kelet-Ázsiában, mint Európában a latin; csak aztán rájöttek, hogy ez nekik annyira mégsem fekszik, és így alkották meg a koreai Hunmin Csongüm-ot, [de ha jól tudom ma hangulnak hívják] illetve a japán hiraganákat és katakanákat. ) 1444-ben el is készültek az új koreai nyelvvel, melyet máig az egyik leglogikusabb nyelvnek tartanak. Nem véletlen, hogy az UNESCO Szedzsong király-díjjal ismeri el az analfabetizmus elleni küzdelmet. Ergo egészen jól mentek a dolgok a XVI. századig, ám az uralkodó osztályon belüli ellentétek ismételten fellángoltak, s a belháborúkban legyöngült országnak nem is hiányzott más, mint japó kalózok deranzsálása. 1592-ben érdekes szituáció történt Szondzsó koreai király udvarában. Épp akkor tért vissza Japánból két követe, hogy hírt adjanak a Felkelő nap országának szándékairól. Az egyik követ azt mondta, hogy jó volt veletek, szerettelek benneteket, de nekünk reszeltek, mert már itt vannak a kapuban a japánok. Ellenben a másik csak legyintett, hogy nincs itt szar se. Az utóbbinak adtak hitelt, és az előbbi mondott igazat: Toyotomi Hideyoshi sógun vezetésével kétszázezer fős japán invázió zúdult a Koreai-félszigetre, akik ráadásul high-tech németalföldi tűzfegyverekkel voltak felszerelkezve, így kvázi akadálytalanul nyomulhattak előre, és nyomultak is, ám a Hanszan-szigetnél (Hansan-do) fordult a kocka, a "koreai szalamiszi csata" során Li Szun Sin admirális hírhedt teknősbéka-páncélos hajóin, a kobukszon-okon szétverte a túlsúlyban lévő japán flottát, és ez a korát megelőző koreai hajótípusnak köszönhető: a kobukszon egy páncélozott csatahajó volt, és a hagyományos japán hajók szemből nézeti V alakjával ellentétben U alakot formáztak, így sokkal nagyobb stabilitást biztosítottak, kivált közelharc során. (Jelentőségüket az is bizonyítja, hogy bekerültek az Age of empires-be, és egy Elite Turtle Ship csakugyan kurva jó volt.) E hajókkal egyebek iránt népük találékonyságát bizonygatják a koreaiak. A japánok inváziója, az Imdzsin Veran mintegy hét évig tartott (azt is jelenti), és elképesztő pusztításokat okozott a félszigeten. Rengeteg koreai kézművest hurcoltak el a japánok (egyébként az évszázadok során a koreai kézművesek jelentették a fő zsákmányt a japán kalózoknak, akik Japánba közvetítették a kínai kultúrát, a kerámiáktól az építészei megoldásokig). A bajok ezzel még mindig nem értek véget, hisz már Nurhacsi kopogtatott Kínában, legendás, híres-hírhedt nyolczászlós mandzsu seregei élén, és ha már Kínát leigázták, már pusztán a lendület miatt a koreai-félszigetet is lerohanták. Látszólag behódoltak a mandzsu kutyáknak, ám igazándiból mélyen megvették őket, és az utolsó kínai nemzeti dinasztia, a Mingek csillagának leáldozásával a koreaiak magukat tekintették a klasszikus kínai műveltség továbbörökítőinek, és egyetlen méltó örökösének, ezt nevezzük ma kis-Kína elvnek. Ennyi pusztító háborút követően nem csodálkozhatunk, ha a koreai udvar nem akart mást, csak egy kis csöndességet. Ez olyannyira jól sikerült nekik, hogy mintegy kétszázötven évre tökéletesen izolálták magukat a külvilágtól, gyakorlatilag minden kapcsolatukat elvágták a környező, no meg a nem környező államokkal is. A tengerparti részekről kitelepítették a lakosságot, a tengerbe torkolló folyókat facölöpökkel tették hajózhatatlanná, külön őrség gondoskodott a külföldi hajók távol tartásáról, ezért is kapta nyugaton a "remetekirályság" nevet a koreai-félsziget. (Manapság a teljesen elszigetelődő Észak-Koreával és az egykori "remetekirálysággal" szoktak volt párhuzamot vonni...) A XIX. században viszont már kénytelenek voltak felfedni magukat, mert aki bújt, aki nem, jöttek az ágyúnaszádok, de már megint tolódik a bejezés, mert csak a harmadik Koreáról szóló bejegyzésemben fogok az ország történetének felületes vázlatának végére érni.

A következő részből megtudhatjuk, milyen szemetek voltak a Japánok, és a nyugati hatalmak, sőt, hogy még az Osztrák-Magyar Monarchia is szemétkedett 1892-ben, hogy mi az a Thegukki, mitől lett hőssé An Dzsung Gün , és hogy miért lett Korea nemzeti szimbóluma az Arirang című 1926-os film.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú …

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

Aokigahara

Mivel a Fuji környékére mentünk egy hétvégére, nem mulaszthattuk el az alkalmat, hogy tegyünk egy túrát Aokigaharában (青木ヶ原). Igen, a hírhedt Aokigaharában. A Jukai-nak (樹海), azaz fatengernek is nevezett, mintegy 35  négyzetkilométer kiterjedésű erdő az ország legmagasabb hegyének lábán fekszik, mely hegy kétségkívül a japán lélek és kultúra egyik legkarakterisztikusabb helyének számít.  Az erdő a japán popkultúrától kezdve a pszichológiai esettanulmányokon át rengeteg formában foglalkoztatja az embereket. Mindig is nagyon érdekelt a horror és a történelem összekapcsolódása, Aokigaharának viszont a jelennel való szoros kapcsolata miatt mégis valahogy különösen tragikusa miliője van, hiszen lehet hogy akár e percben valaki ott, a rengeteg közepén készül életének kioltására. Sokat olvastam korábban az erdőről, van pár érdekes nézet, illetve fejtegetés, hogy vajon miért is társultak a halállal kapcsolatos mitológia képzetek e vadonhoz, mi több, miért is lett Japán legkedveltebb desztinác…

ギャル文字

Nagy érdeklődéssel szoktam követni a különböző kínai online neológusok alapvetően cukiságban fogant nyelvtorzításait, vagy nyelvújításait, ahogy tetszik. Persze nem pusztán a kínaiban működik a dolog, nem is kell messzire menni, a japán gyaru közösség is megalkotta a maga sajátos online nyelvezetét (gyaru-moji, ギャル文字, vagy viccesebb elnevezésben 下手文字 - "béna írásjegyek) , mely a Taiwanból eredeztethető marslakónyelv példáját követi: a fiatal városi lánykák a 2000-es évek elejétől kezdődően, majd valahol 2005-ben a népszerűsége tetőfokán egyes kana karakterek helyett azokhoz hasonló, de nem egyező írásjegyeket/különböző egyéb karaktereket/más ábécékből kölcsönzött betűket, etc. használtak előszeretettel gondolataik esetlegesen hosszú műkörömmel való levéséséhez; így kerülhet a megszokott hiragana/katakana karakterek helyére man'yōgana, kínaiírásjegyek, cirill betűk, stb. Pár példa: 

禾ム→ 私
ネ申 → 神
木木 → 林
才(よчoぅ → おはよう / ぉレ£∋ぅ⊇〃±〃レヽма£→ おはようございます→ jó reggelt
尓o ヶ 毛 ω → ポケモン →…