Doufukuai

Koryo-saram (고려사람 vagy Koryoin, Koryo-mar : 고려인) alatt azon volt Szovjetunió etnikai koreai népességét értjük, akik az Orosz Távol-Keleten élő koreaiak leszármazottai voltak, s majd Közép-Ázsiában kötöttek ki. Róluk szól e bejegyzés. Koreai diaszpóra az orosz Távol-Keleten A koreaiak Joseon-félszigetről 1863-tól kezdtek fokozatosan beköltözni az orosz Távol-Keletre, ez egyrészt abból adódik, hogy a Joseon-dinasztia (i.sz. 1392–1897, 大朝鮮國) alatt Korea igencsak hanyatlani kezdett, ami gazdasági nehézségeket sőt még éhezést is eredményezett, és egyszerűen sok ember keresett jobb életlehetőségeket más országokban. Mindemellett ne feledjük, a XIX. század vége és a XX. század eleje a politikai instabilitás időszaka is volt egyben az országban, ami tetőzött, hogy 1910-ben Japán annektálta Koreát . Olyan ismert függetlenségpárti aktivisták találtak itt helyet, mint Hong Beom-do (홍범도; 1868 -1943) vagy éppen Chŏng Sang-chin (정상진; 1918 – 2013) Hong Beom-do Mivel azonban a kínai határ a ...

1592-ben Toyotomi Hideyoshi, a legtökösebb daimyō in da house , miután rendet tett Japánban, masszív inváziót indított Korea ellen . Hogy felmérjék az offenzíva, illetve a támadó had ellátottságát, a Koreában regnáló Cheoson (magyarosan Csoszon)-dinasztia kémeket küldött a japán hadseregbe, hogy megtudják mennyi rizst hoztak a japánok magukkal . A koreai kémek megnyugató jelentéssel jöttek vissza: aggodalomra semmi ok, Toyotomi seregeinek mindössze egy hónapra elegendő rizs-ellátmányuk van. Ergo egy hónapnyi hadjárattal számolva, a koreaiak úgy döntöttek, hogy szimplán kivárják az ostrom elapadását. Mindazonáltal egy hónap múlva is, a japán haderő változatlan intenzitással folytatta a harcokat. A koreaiak aztán ellentámadásba lendültek, többek között a félelmetes teknőchajóikkal , majd végül hathatós kínai támogattással (Ming-dinasztia) visszaverték a japánokat. A japán sereg maradványai között kutakodó koreai katonák meghökkenve szemlélték, hogy a japánok milyen kis mére...

Ami Petőfinek a szabadság meg a szerelem, az nekem a sajtos dak galbi és a samgyeopsal:  Sajtos dak galbi, samgyeopsal!  E kettő kell nekem.  Samgyeopsalért föláldozom Az életet, Sajtos dak galbiért föláldozom Samgyeopsalomat.  (Doufukuai, Seoul, 2019. augusztus 2.) Kína és Japán gigantikus kulturális farpofái mélységesen összenyomták érdeklődésem a remetekirályság, Korea irányába, ez a Doufukuai blog bejegyzéseinek Koreát illető csekély száma is hűen tükrözi. Mindazonáltal a koreai kaja az már azóta szívem csücske volt, hogy Nanjingban az egyetem közelében lévő kis, erőteljesen sinizált koreai kajázdában először kóstolóra vettem, s azóta kézenfogva, mi több keblemre ölelve a kimchit szökkelek a koreai kulinisztika megunhatatlan világában. S mivel hogy a kaja volt az, ami igazán elvitt minket Seoulba, gondoltam saját okulásom végett is, hogy megvizsgáljuk a koreai kaja történetét mielőtt rátérnék, hogy miket is burkoltunk infatigábilis. ...

Nincs túl sok koreai ismerősöm, de akiket ismerek, van közöttük Kim, Lee és Park is. Nem meglepő az annak tükrében, hogy az 50 milliós országban ötből egy ember családneve tutira Kim lesz ( Kim Jong-un ), és tízből egy tutira Park - gondoljunk csak Dél-Korea elnökére, Park Geun-hye (朴槿惠), vagy az énekes PSY is Park Jae-sang (朴哉相) néven jött világra. E három családnév közel az ország felének családnevét képzi.  Park Geun-hye A szomszédos Kínában - ahogy a blogon a kínai családnevekről már volt szó - nagyjából száz elterjedt családnév van, míg Japánban mintegy 280,000, miért van hát ilyen kevés Koreában?  A válaszért bele kell fúrnunk magunkat Korea történetébe. Mint számos más pontján a világnak, a családnevek nem voltak túlzottan elterjedtek egészen a Joseon (朝鮮) - Csoszon-dinasztia (1392-1910) végéig, miképpen használatuk elsősorban az uralkodó dinasztia, illetve az arisztokrácia - yangban (兩班) egyes tagjaira korlátozódott. A társadalom alsóbb rétegei, úgymint sz...

A Kobukson (거북선) (vagy Geobukseon), a teknős formájú páncélozott hadihajó nagy szerepet játszott abban, hogy a Toyotomi Hideyoshi (豊臣 秀吉) sógun vezette japán invázió meghökkenjen, illetve hogy a japán flotta a koreai " szalamiszi csatában ", közismertebb nevén talán a Hansan-szigeti ütközetben ( 閑山島大捷/ 한산도대첩) nagy vereségeket szenvedve elsüllyedjen 1592-ben.   A teknőchajókat a Csoszon-dinasztia [Joseon/조선/朝鮮 1391-1897/1910] során folyamatosan használták, első említésük a "Csoszon-dinasztia hiteles történetében" (조선왕조실록/朝鮮王朝實錄) szerepel, az 1413-as, valamint az 1415-ös évből, Gwiseon [귀선; 龜船] névvel, amiket az első generációs teknőchajóknak tekintenek. Az elkövetkező hosszú, viszonylag békés évtizedek miatt azonban átmenetileg kikerültek a forgalomból, csak az előbb említett 1592-1598 közötti japán hódító törekvések ellenében lettek ismételten előkapva. Egyes vélekedések szerint viszont szerepük kissé eltúlzott, miként a teljes koreai flotta hajóál...