Zipangu vol.1
Történt, hogy megint Tōkyōba tévedtem, azaz hogy nem tévedtem mert jó előre elterveztem azt. Ezúttal is a pompázatos tavaszok és őszök légitársaság ( 春秋航空 ) tavaszok és őszök korában (ie. 722–481) gyártott gépmadarára pattantam, tavalyhoz képest laowai többed magammal. Shanghai kikapcs, Ibaraki bekapcs, busz, mögöttem hanok tanakodnak arról, hogy „ úgy fest errefelé nem csípik, ha ilyesmit kajázunk ” mélázgatva az extraterrasztikus endoplazmába mártott 1000 napos tojásaik felett. A vártnál jóval korábban érkeztem a Tōkyō ekihez, Kayoko még sehol se volt, momentán free wifi szintúgy nem, de addig baktattam míg meg nem leltem, előbb a wifit, aztán Kayót. Így folytattuk utunkat a már ismerős Asakusába (浅草). Yamagabashi hotel, erről nincs sok mondandó hisz jellegtelen. Kisvártatva viszont belevettük magunkat a shitamachi zegzugos sikátoraiba izakaya-vadászatra, mi utóbbi nem egy dél-amerikai antilopféle, ellenben egy japán kocsmafajta. F lickren cimbizek egy japó fotóssal , aki állandó