Nőnap alkalmából néhány családtaggal kapcsolatos 女 gyökös írásjegyet szemeztem ki, japán és kínai olvasattal, illetve jelentéssel: 嫁 よめ / jià : nő + ház = menyasszony, meny, kínaiban feleségül menni 姉 あね / nő + piac = nővér 妹 いもうと / mèi nő + végső, utolsó = húg 娘 むすめ/ niángnő + jó, jóságos = leánygyermek, a kínaiban asszony, mama, anya 婦人 ふじん / fùrén nő+ seprű/ (?) felnőtt nő, hölgy, kínaiban férjes asszony [妇人] 姑 しゅうとめ / gū nő + idős = anyós, kínaiban lány, apa/férj nővére, apáca 姪 めい/ zhí nő + végtelenül, szuperlatívusz = unokahúg, kínaiban önmagában 侄 unokaöcs 侄女 unokahúg 姫 ひめ/ jī nő + óriási = hercegnő kínaiban hercegnő/konkubin 婿 むこ / xù nő + 胥. A 女 + 胥 kombóra azt a kínai magyarázatot találtam, hogy a nőgyök a felségre utal, míg a 胥 sürgő-forgó, nagyon elfoglalt, a családtagokkal foglalkozni nem tudó emberre, ugyanis a régi Kínában gyakori volt, hogy a menyegző után a férj katonai kötelességeiből adódóan évekre tartó szolgálatba ment, így esetenként má
