Doufukuai

Kínai írásjegyek képekben elrejtve:  měilì de gūniang (美丽的姑娘) - szépséges leánzó měilì de jiāxiāng (美丽的家乡) - gyönyörű szülőföld/szülőfalu  kuàilè wángzǐ (快乐王子) - boldog herceg xióngshī (雄狮) - hímoroszlán huái xiǎohái (怀小孩) - rossz kisgyerek xióngyīng áoxiáng (雄鹰翱翔) - sólyom szárnyalása chángshòu bǎinián (长寿百年) hosszú élet (száz évnyi hosszú élet)  Tángsēng (唐僧) - ismertebb nevén Xuanzang (602-664), az Indiába utazó nagy formátumú buddhista szerzetes, ki rengeteg szent iratot fordított szanszkritból kínaira Sūn Wùkōng (孫悟空 ) - a Majomkirály, az előbbi Xuanzang indiai tripje ihlette kínai klasszikus regény, a Nyugati utazás hőse, Son Goku archetípusa  xiè (蟹) - rák 

A mai kínaiban használt le 了 partikulát illetően két változata ismeretes. A le1 egy cselekmény egészének végbe mentét, mondatbeli állítás lezárását jelöli, míg a le2 a cselekvés teljességét/lezárását, új állapot beálltát, állapotváltozást fejez ki. 我吃了饭了 - az első le perfektív aspektusjelölő (perfective-aspect suffix), a mondatvégi le perfektum aspektusjelölő (perfect marker): az 'evés' cselekvése végbement, a szituáció megváltozott. 吃饭了 - az állapot megváltozott, de a cselekvés nem feltétlenül záródott le (lehet, hogy folytatja az evést, lehet, hogy befejezte) 吃了饭  - 'evett' a 吃了饭 mondatvégi le nélkül nem hangzik teljes állításnak. Aspektusjelölőként a le1 közvetlenül az ige után kell kerüljön, míg a le2 előfordulhat ige, főnév, vagy határozói elem után is mondatvégi pozícióban (vö. igei-mondatvégi le).  le1  A 了 partikula használata feltehetően a 了 közép-kínai szóbeli használatára vezethető vissza, egészen addig nem volt elterjedt. Forrásának, va

Nők a japán közmondásokban , második felvonás.   anyós-meny kapcsolat:  秋かます嫁にくわすな。あきますよめにくわすな。Az ősszel fogott csukát ne engedd a menynek (az a legfinomabb). 嫁と姑、犬と猿。よめとしゅうとめ、いぬとさる。Meny és anyós, kutya és majom (nem jönnek ki jól).  Az anyósok gyakorta durván bántak menyeikkel, talán bosszúból saját fiatalkori szenvedéseik miatt...  姑のかたきを嫁が討つ。しゅうとめのかたきをよめがうつ。A meny, akit szívatott az anyósa, szívatja az ő menyét is revánsból.   Manapság jobb a helyzet, ami annak is köszönhető - hogy az előző korokkal szemben - anyós és meny nem élnek együtt.  özvegyek:  三度の火事より一度の後家。さんどのかじよりいちどのごけ。Jobb háromszor tűzesetet megélni, mint egyszer özveggyé lenni.  後家の見せかけ数珠はおくもみ。ごけのみせかけじゅずはおくもみ。Egy özvegy azt állítja, gyászolja férjét (de szívében más férfi után vágyakozik).  女やもめにはなが咲く。おんなやもめはねがさく。Egy özvegy kicsinosítja magát (hogy vonzza a férfiakat).  A első mondás az özvegység szomorú voltára utal, míg a másik kettő azt feltételezi, hogy egy nő nem élhet e

A közmondásokat, mint az emberi bölcsesség gyümölcseit szokták volt tekinteni, melyek a felhalmozott tudást örökítik generációról generációra, s egy adott kultúra gondolkozásmódjának számos aspektusát világíthatják meg. A japán mondásokat - mint a világ bármely más nyelvének mondásait - illetően is számos nővel kapcsolatos létezik, az elkövetkezők jobbára a hagyományos japán nőképről festenek plasztikus képet, s az kevésbé pozitív:  alsóbbrendűség:  女は三界に家なし　おんなはさんがいにいえなし。A nőnek nincs saját otthona az életének három szakasza során [fiatalon az apjának engedelmeskedik, házastársként a férjének, a férje halálát követően a fiának; kínaiul is van egy erre utaló mondás: 三从四德 ].  男尊女卑。だんそんよひ。A férfit tisztelettel kezelik, a nőt megvetéssel. ostobaság: 女人に賢人なし。にょにんにけんじんなし。Bölcs nő nem létezik. 女の話は一里限り。おんなのはなしはひとざとかがり。A nők beszéde nem hagyja el a falut (pontosabban, kínai mértékegységgel nézve egy li 500 méter, míg japánnal 2.44 mérföld (?), a lényeg viszont az, hogy a m

Jiang Jieshi hatalomra jutását remek taktikai érzékén kívül azoknak a politikai és gazdasági hatóerőknek köszönhette, melyek Kína sorsát ténylegesen befolyásolták. 1928 és 1931 között Jiang Kínája visszakapott bizonyos jogokat, melyekről a Qing-dinasztia alatt lemondani kényszerült: a szabad kikötőkben csökkentették a külföldi koncessziók számát, egyes vámokból, a sóadóból és postaszolgálatból származó bevételek visszaszálltak a nacionalista kormányra. A vagyonos polgári osztályok elégedettek voltak az újonnan kialakult rendszerrel, mely nagyszabású reformokba fogott. A nanjingi rezsim viszont oly korszakban jött létre, melyben a japán militarizmus fellendülőben volt. A Jiang Jieshi vezette Guomindang-rendszer hatalomra kerülését követő jelentős modernizációs törekvéseit, a stabil nemzeti rezsim létrehozására tett kísérletet azonban erősen korlátozta e japán militarizmus. A Guomindang kormány nanjingi évtizedére folyamatosan nyomást gyakorolt a japán agresszió. [1] Jiang egyrészr