Doufukuai

A japán mitológiai képzetek előszerettel kapcsolják össze a fölrengéseket az óriási harcsa, Namazu (鯰) alakjával. A japán folklór ezen - yōkai (妖怪) ergo természetfölötti szörnye - óriásharcsájának velejárója a szerencsétlenségek és katasztrófák sora, miképpen mozgásával az egész világot képes romokba dönteni. Az ukiyo-e (浮世絵) alműfaja a namazu-e (鯰絵) harcsát ábrázoló fametszetei, az alábbin a harcsa kettéosztja a képet fent a vagyonos kereskedők, míg lent a földrengésben nincstelenné vált tömegekre. A földrengés képzetéhez tartozott a javak illetve a vagyon re-disztribúciója, miszerint 'a kozmikus béke' visszaállításának érdekében a vagyonosak kötelesek megosztani bőségüket a rászorulóknak. A randalírozó óriásharcsát egyedül Takemikazuchi (建御雷) avagy a tiszteletére épített szentély nevéből adódóan Kashima -no-ten-no-Ōkami (香島の天の大神), a villám és kard istene képes csak megfékezni, aki a bevett sztori szerint egy Toldi Miklós-szerű figuraként egy jókora kővel (要石) m

A csáperotika , vagy csáperőszakolás (触手強姦) alatt leginkább egy Japánban ismert pornográfiai műfajt értünk, mely sajátosan vegyíti a klasszikus pornográfia, horror, vagy tudományos-fantasztikus elemeit. Egyik leghíresebb ábrázolása Katsushika Hokusai (葛飾北斎, 1760 -1849) nevéhez fűzhető, 1814-es dátummal. Az eredetileg névtelen, egyébiránt pedig csak Tako to ama (蛸と海女), vagy angolul jobbára, mint a The Dream of the Fisherman's Wife néven hivatkozott fametszet a Kinoe no Komatsu (喜能会之故真通) három kötetes, shunga és egyéb erotikus alkotásokat felvonultató műben szerepelt, ahogy egy ama, azaz gyöngyhalásznő bonyolódik szexuális kapcsolatba egy polippal. Azaz kettővel is. A zsivány puhatestűek meglehetősen explicite módon teszik magukévá az amát, Danielle Talerico szerint azonban nem egy horrorisztikus megerőszakolást, ellenben kölcsönös élvezetet - még ha horrorisztikusat is - örökít meg a mű, amit a polip és ama párbeszéde is igazolni látszik:  大蛸 [ nagy polip ]: いつぞハいつぞハと