Doufukuai

Kiss Sándor Japán vonzásában című könyvében számos korabeli érdekes magyar figuráról van szó, akik valamilyen úton-módon eljutottak Japánba, avagy szimpatizáltak az országgal, és van köztük egy kedves sztori egy Metzger Nándor (1895-1987) nevű fiatalemberről, aki a XX. század elején kezdett ismerkedni önszorgalomból ázsiai nyelvekkel, hogy aztán a későbbiekben valóban Ázsia, pontosabban Japán szakértőjévé váljon.  Ez az egyetlen fotó, amit neten találtam a már felnőtt Metzger Nándorról, és egyébiránt roppant érdekes: a képaláírás szerint ez az első tokaji borszállítmányt Japánban érkezése során készült ! Katoni tájszólástól a japán tolmácsolásig  Ennek kapcsán a vele kapcsolatos első történet Kiss könyvében, hogy a főhőst elbűvölte a feltörekvő szigetország sikerei, az akkori világ egy új nagyhatalmának számító Japán renoméja, és úgy gondolta megtanul japánul. Metzger Nándor szavaival: “A következő nap bementem egy ecsetboltba és vettem magamnak egy pár japán íróecsetet és hozzá való

Nemrégiben olvastam egy kínai reklám kapcsán, melynek helyszínéül Budapest szolgált, hogy a kínaiak olyannyira rajongnak fővárosunkért, hogy egy színész még a gyermekeit is Budának, illetve Pestnek nevezte el. Nem érdemes eltúlozni a dolgot, persze akadnak, akik be tudják lőni Magyarországot, illetve Budapestet , de ez nem számít túl jellemző dolognak. A fentebbi reklám sem Budapestre irányítja a kínaiakat, miként csak egy fiktív, ideális városról van szó, a reklám üzenete xiǎngzìyóu (享自由) = élvezd a szabadságot , valami szép helyen, ami akár Budapest is lehet, de nem konkrétan az.  Mindazonáltal a kínai névadás igen érdekes példája Chén Bùdá (陈布达), és Chén Pèisī (陈佩斯) [Budapest kínaiul Bùdápèisī/布达佩斯 ] története. Chén Qiáng (陈强) kínai színész gyermekeiként "Bùdá" 1951-ben született, híresebb öccse, a képen látható "Pèisī" 1954-ben, utóbbi maga is színész . A történet szerint 1951-ben Chén Qiáng első külföldi útja Magyarországra vezetett, az operaházban