Doufukuai

Az őszi termés-felkelés kulcsszavai Húnán ( 湖南) tartomány, Chángshā ( 長沙) városa, valamint Máo Zédōng ( 毛泽东) lehetnének, ehhez kapcsolódóan következik a kínai dialektusok sorozat második felvonása, mely nem más, mint egy kis hú​nánhuà-s (湖南话), azaz - f ǔlǔnf a -s glosszárium. Mindehhez mi köze van Máo-nak? Történetesen maga is Húnán-i származású, Sháoshān ( 韶山) városából, így vélhetőleg a hú​nánhuà legismertebb beszélőjének számít is egyúttal. Ennélfogva nem véletlen, hogy a Népköztársaság is hú​nánhuà-ban lett kikiáltva. Ergo érdemes belekóstolni egy kicsit. A húnán huà, vagy xiāng​yǔ (湘语) - shiāen'ỳ- is sino-tibeti nyelv, manapság mintegy 35 millió beszélővel rendelkezik Húnán középső, és délnyugati területein, továbbá a környező Sì​chuān (四川), Guǎng​xī (广西) és Guǎng​dōng (广东) tartományaiban. A Húnán-iak számos más, egyéb nyelvi szomszédokkal - mandarin, gàn​ (赣), tǔ​jiā​ (土家) hmong ( m ̥ ɔ ̃ŋ ) - vannak körülvéve, melyek mind bizonyos hatást fejtettek ki nyelvük

A kínai. Pontosabban annak egy, úgymond "továbbfejlesztett" változata, a huǒxīng wén (火星文), avagy marslakóiul 吙☆魰. Némi adalék következik a kínai internetszlenghez . A Mars alatt alapból idegen kultúrát kell érteni, itt idegen nyelvekből vett hatást kell értenünk, maga a kifejezés egy 2001-es grandiózus Hong Kong-i vígjátékból, Shào​lín zú​qiú (少林足球) -"Shaolin foci"-ból származik. 2006-ban az egyetemi felvételi során Taiwan-i diákokat kértek meg a sajátos szó-, illetve karakterkészletük interpretálására - miként onnan ered e mozgalom -, de később felhagytak e gyakorlattal. 2007-ben már a szárazföldi Kínát is elérte az őrület, az első sikeres adoptálók természetesen a napjainkbeli cuki-generáció , vagyis a 90' után született marcipántitán netpolgárocskák voltak. Felhasználóneveikben, üzenetekben, és persze chat közben kezdték alkalmazni megkülönböztető írásjegyeiket. Később arra is rájöttek, hogy ezt az új nyelvezetet tanáraik és szüleik nemigen képesek

Az egyik legkommerszebb japán nyelvű inzultálásról van szó, a 馬鹿 ('baka'), mely hülye , ostoba, idióta jelentéssel bír. A baka leírására a ló (馬), valamint a szarvas (鹿) kanji-jait szokták használni. Ez egy példa az ateji -re ( 当て字, 宛字), amikor egy kanji-t pusztán fonetikusan használnak kiejtése/olvasata végett, sem mint jelentéstartalma miatt. え一とね、この字は馬って読むの。こつちは鹿ね。 Uh, ezt a karaktert 'lónak' olvasd. Ezt 'szarvasnak'. 馬と鹿でバカって読むのよ！ A 'ló' és a 'szarvas' együtt baká -nak olvastatik. De miért ezeket a kanji-kat használják a baka leírására? Más kanji-kat is használtak a baka leírására, (lásd bitxəšï releváns bejegyzésében ), de többnyire a 馬鹿 számít standardnak. Katakanával - バカ - is gyakorta találkozhatunk, elsősorban mangákban, és ekkor erőteljesebb hangvétellel bír. Lehetséges, hogy pusztán azért illetik a ló és szarvas kanji-jaival, mert egyik állat sem kivételesen intelligens...(?) (Például a 鳧 / かも, vagyis a kacsa alatt bénát, sz

Shàng​hǎi-mániám odáig fajul, hogy muszáj egy kis shànghǎi ​ huà -s, avagy shàng ​ hǎi ​ -iul zǔng hay ǎy woo-s (上海话/olykor hù yǔ - 沪 语, a város abbreviációjából) glosszáriumot felpakolnom jelen hasábokra, mely az idő előrehaladtával további kínai dialektusokkal is bővülni fog. Minthogy arról már többször is szó esett, Shàng​hǎi -ban minden napról-napra fejlődik, így nyelvjárásuk is; s nem is meglepő ez egy olyan városban, melyet vendégmunkások, mérnökök, kozmopoliták, vagy pusztán szerencsét próbálók tarkítanak. A shànghǎi ​ huà a wú yǔ (吴语) legfontosabb dialektusa 14 millió beszélővel, igen hasonló Níng ​ bō , Sū ​ zhōu , valamint Kūn ​ shān nyelvjárásaival. Mindazonáltal a shàn ghǎi ​ huà éppolyan, mint a város maga, kvázi pökhendi, hetyke, szórakozott: egyéb wú dialektusokkal, avagy standard a mandarinnal - pǔ ​ tōng ​ huà -val nem kölcsönösen érthető. Ugyanakkor természetesen a mai mandarin számos elemével operál, és egyfajta generációs szakadékot képez, mintegy