Doufukuai

Minden társadalomnak megvannak a maga sajátos személyiségtípusai, illetve embercsoportjai, akik személyiségjegyeik alapján hasonlítanak egymásra, legalábbis valamilyen közös tulajdonság alapján tipologizálhatóak. Nincs ez másképp a kínai társadalomban sem. Alapvetően sztereotípiákon alapuló, kissé maliciózus poszt következik, mely persze korántsem az egész társadalomra vonatkozik, pusztán kiragadja annak jobban körülhatárolható, egyúttal jobban kifigurázható szegmenseit. 爆发户 Bào ​ fā hù - a " kitörő egyén " [értsd: a hirtelen meggazdagodottak, újgazdagok], általában arrogáns, túlméretezett okostelefonjába hangosan kiabáló, jómódú férfit illetnek vele, aki mondjuk - tekervényes úton - egy korábban állami kézben lévő vállalatot vett kezelésébe; s az azzal megnövekedett kompetenciát nem rest mindenki tudomására juttatni. Kivált az éppen aktuálisan bérelt KTV -s cukibabának, vagyis a x iǎo ​ mì -nek. 小 蜜 Xiǎo ​ mì - a " kis mézes/édes ", derogáló kifejezé

Běi​jīng​rén (北京人) A Běi​jīng -iek, időnkét csak jīng​ yóu zi (京 油 子) - " zsíros/olajos fővárosiak ", vagy hú ​ tòng chuàn zi (胡同串子), kvázi " hú ​ tòng -patkányoknak " nevezett (az öreg Běi​jīng meghatározó városképéből) fővárosiak lustaságukról, mindent jobban tudó attitűdjükről, és sokszor a semmiről szóló, nagyfokú veszekedési hajlandóságukról híresek. No meg saját városi nyelvjárásukról, az ér huà (儿话)-ról. Shàng ​ hǎi rén (上海人) Minden országnak megvannak a saját maga rivalizáló nagyvárosai, Kínában ezek ugyebár Běi​jīng és Shàng hǎi ​ . És igen, nagyon utálják egymást. A helyiek csak Hù shàng -nak (沪上) titulálják magukat, Hù (沪) Shàng ​ hǎi rövidítése, ergo ezalatt hozzávetőlegesen " a városnál/városban lévők "jelentése értendő. S mindenki mást, ki nem Shàng ​ hǎi-i, azt xiāng ​ xià de-nek (乡下的), vagyis falusinak tartanak. Közkeletű nézetek szerint e sajátos metropolisbeli férfiak kissé effemináltak, a nők pedig kifogástalanul elegáns, kö