Doufukuai

Nincs mit eufemisztizálni, hisz arról van, ami a címben is szerepel. Nem túl mess zire a  Minowa (三ノ輪) megállótól a Hibiya vonalon, van egy kis templom, mely első ránézésre nem sokban különbözik valamennyi fővárosi templomtól. Sőt, második ránézésre sem, hiszen nem is az új templomépület borzolja a kedélyeket, ellenben a régi temető, mely közel 25,000 prostituált maradványait őrzi. Kusakabe Kimbei (日下部 金兵衛, 1841–1934) kézzel színezett albumimpapír fényképe a Yoshiwara lányokról az 1890-es évekből.  Újfent visszatértünk tehát az Edo-korba, s nagyító alá vesszük a korabeli japán szexipar egy sajátos intézményét, Yoshiwarát (吉原). A Tokugawa-érában mai napi Senzoku 4-chome alatt található terület egy legális vörös-lámpás negyedként funkcionált, mely Yoshiwara néven volt ismert. Yoshiwara igazából Nihombashiról költözött át az 1650-es években, a pusztító nagy tűzvész után mely kellőképpen leamortizálta a város részét, és kezdetben Shinyoshiwaraként (新吉原) volt ismert, a shin (新)

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye  (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi  Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete ) is. A Kubikiri "fejvesztő" Jizō A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vörös

Tōkyō véráztatta múltjában hemzsegnek a szellemek, kísértetek, ezek közül az egyik leghíresebb Taira no Masakado (平将門, i.sz. 903-904), Japán egyik első híresebb szamurájának esete. Az ambiciózus Masakado bár nem lett Japán császára, elkanászodott feje sorozatos balszerencsét hozott az elkövetkező ezer évre. Masakado egy feltörekvő Kantō régióbeli hadúrként egy nap elérkezettnek látta az időt, hogy Japán császárának deklarálja magát - pechjére viszont már volt egy ,  Kyōto ban, azaz az akkori fővárosban, így elgondolása felkelésnek bizonyult (平将門の乱). A kyōto-i udvar pedig gyors elhallgattatása véget vérdíjat tűzött ki fejére, két hónappal később pedig a mai Saitama (埼玉) tartomány területén lévő csatában sikerrel járt az akció - Masakado szeme közt egy nyílvessző formájában. Ennyivel azonban nem ért véget a dolog: Masakado fejét Kyōtoba vitték turnézni, az esetleges instant uzurpátorok kedvének megszegése céljából. A legenda szerint viszont a levágott fej korántsem mutatta b

Tōkyōban a zöld bár fel-fel bukkan, nagyobb nyomatokban is talán mint amennyi mogyorót tartalmazhat egy szem gabonapehely, bár ennél is mélyebbre búvárkodhatunk a zöldségekben, amennyiben kimenekülnénk a modern betondzsungel  mesterséges zsivajából. Nagyszerű példája ennek a  Todoroki-völgy (等々力渓谷). A Todoroki állomástól pár perc sétára lévő, lefelé vezető lépcsőn elindulva, a Yazawa-folyó (矢沢川) mentén végigívelő mintegy egy kilométeres sétány a hűvös, friss levegő + vízcsobogás + buja zöld növényzet formulájával igazán frissítő élményt nyújt.  A Todoroki (等々力) elnevezéssel kapcsolatban számos elgondolás létezik, egyesek a forrásnál leáramló víz morajlásával (轟く, todoroku) asszociálják, de van olyan nézet is, ami szerint az eredeti helyén lévő Mangan-ji (満願寺) templomnak 1549-ben történő elkötözését megelőzőleg helyet adó egykori, közelben található várossal (兎々呂城, Todoroki) hozzák párhuzamba. Temizuya (手水舎) a Chigo Daishi Mieido (稚児大師御影堂) kis szentélye előtt.A szentél

Shibuya  Tōkyō egyik legismertebb városrésze, az írásjegyeket nézve - 渋谷 - már régóta tanakodok azon, miért is nevezik Fanyarvölgynek a helyet, a shibu 渋 (keserű, fanyar, durva, egyébiránt a 涩 (sè) írásjegy japán változata), a ya/tani 谷 pedig völgy, szoros értelemmel bír. Shibuya tulajdonképp valóban egy völgyben fekszik, mégpedig a  Daikanyama  (代官山) heggyel határos, az írásjegy összetétel pedig számos olvasatban - Shidaya/Shibue/Shibukawa /Shibutani/Shibuya etc, - családnév is lehet.   Az elnevezést illetően  négy ismert teóriáról  tudunk:  1., Volt itt korábban egy falucska, Shioya no Sato (塩谷の里 ), amit Sósvölgy falvaként is fordíthatnánk, és ebből a Shioyából (塩谷) lett az idők során Shibuya , a 渋谷 írásjegyek pedig a megváltozott kiejtésre reflektáltak. E teóriának régészeti leletek adnak némi táptalajt, ugyanis az itt talált sós vízre utaló nyomok és kagylómaradványok arra engednek következtetni, hogy valaha a terület összeköttetésben állhatott a tōkyō-i öböllel. 2.,

Kyōto -ból startolva indultunk útnak az alig egy órányira lévő Nara (奈良) városába, mely ugyancsak Japán közkedvelt turistacélpontjaihoz tartozik. Nará-t Kyōto mellett a japán kultúra bölcsőjének szokták tekinteni, a japán civilizáció is a Nara-medencében jelent meg, a Kofun-k or ( 古墳時代) ősi sírhalmai a város határán belül lokalizálódnak. Emellett Nará-ban alakult meg Japán első állandó fővárosa (i.u. 710-784, Nara-korszak ,de erről majd később bővebben). Gemmei-császárnő (元明天皇 ) 710-ben tette át rezidenciáját Heijō-kyō-ba ( 平城京 ), a mai Nará-tól mintegy két kilométerre, mintául a kínai Táng-dinasztia fővárosa, az ókor egyik legkifinomultabb metropolis a, Cháng'ān, vagyis a mai Xi'an szolgált. Noha Nara neve a japán történelemben a haladás korszakával függ össze, nem szerezhette meg a végleges főváros rangját, miként 794-ben Kammu-császár ( 桓武天皇) megépítette Heian-kyō-t, vagyis a mai Kyōto-t, ezzel Nara elvesztette jelentőségét, s mondhatni álomb a merült, bár továbbr