Doufukuai

Okutama-hegyeit már régtől fogva szeretjük, hiszen viszonylagos közelségben található, a szép hegyvidéki környezetben pedig nagyszerű túrákat tehetünk, úgymint Odake , Hinohara , Hatonosu  etc. Ha a sok túrázásban elfáradnánk, akkor pedig egy sörfőzde, illetve egy kocsma is akad a bús, vad ormokon, hol szomjunkat csillapíthatjuk, ez pedig a Vertere.  A Vertere csaknem szemben van az Okutama vonatállomással, ha kijössz az állomásból, menj egyenesen át a kereszteződésen abba a kis utcába, és ott lesz. Amikor először hallottam róla, felmerült a kérdés bennem hogy ki az isten nyit egy kézműves sörözdét egy ilyen helyen, viszont idáig minden egyes alkalommal, mikor betértem, tömve volt a taproom és a kültéri terasz egésze. Nyilván a vendégek nagy része általában túrázó, kempingezők, esetleg bringások, meg gondolom néhány sörbuzi, hiszen azért mégiscsak kell valami erős indok, hogy egészen idáig eljöjj.  Brutális hotdog A vicc különben az, hogy közigazgatásilag az egész terü

A japán kocsmológia következő, nyelvészeti különkiadásában a házi sörfőzés terminológiájával ismerkedhetünk meg japánul. Vágjunk is bele! アロマ: aroma 果実臭(フルーテイ): gyümölcsös  花のような香り(フローラル):virágos 草のような香り(グラッシイ): füves 酸化臭(オキシダイズド): oxidálódott スカンク臭(スカンキイ): büdös, megromlott (skunky tükörfordítása) ダイアセチル臭(ダイアセチル): diacetil szag, kellemetlen mellékíz.A diacetil az egyik fő ízrontó vegyület a vicinális diketonok (VDK) csoportjából, mely ízhibát okoz フェーノール臭(フェノーリック): fenolos szag アルファ酸:alfa-savak, a sörfőzésben a három legfontosabb alfasav típus a humulone (フムロン), a cohumulone (コフムロン) és az adhumulone (アドフムロン). Ezek a vegyületek határozzák meg, a forralás hatására, a kész sör keserűségét (苦味成分) アミノ酸: amino-savak アミラーゼ: amiláz, keményítőbontó enzim (béta és alfa amiláz) 嫌気性: oxigénmentes (anaerobikus) erjesztés, lebontás  凝結 (フロキュレーション): flokkuláció, csomósodás, már ami a sörélesztő törzsek genetikai összekapcsolódási képességeit illeti ホットブレイク / コールド

Esik, esik ez a nyomorult eső Tōkyōban, hetek óta infatigábilis, milyen volt a Nap szőkesége, sem tudjuk már. Gondoltuk rászánjuk ezt a délutánt, hogy elzarándokoljunk a Starbucks Roasterybe. A hely maga idén februárban nyílt meg bár Tōkyō Nakameguro negyedében, egy új Starbucks estében azért nem szokott semmilyen hype lenni, lévén minden bokorban van egy, ám a Roastery fajtából pusztán 5 létezik egyelőre széles e világban: Seattle, Shanghai , Milan, NYC és 2019-től Tōkyōban . Ergo a megnyitóról olvasva gondoltuk, hogy elnézünk ide, viszont a különböző horrorisztikus elmondások szerint 3-4-5 órákat kellett várni a bejutás végett... Úgyhogy pár hónapot pihentettük ezt a dolgot, s így lett július a dologból, "csak" 1,5 órába telt, mire sorra kerültünk, de szerencsére nem kell egy helyben várakozni, elég ha lescanneljük a qr-kódot a jegyen s kapunk egy e-mailt ha mehetünk, szóval elszöszmötöltünk a környéken. Mondjuk az igazsághoz hozzátartozik hogy túl sok ér

A japán kocsmológia 10. epizódjában a mizunara tölgyfával (ミズナラ / 水楢) fogunk megismerkedni. Kezdjük azzal, hogy volt egy második világháború , ami ugyebár a hátországokat tönkre vágta, köztük persze Japánt is. További problematikát okozott a szigetország számára, hogy a háború miatt megszűnt az importcikkekhez való hozzáférés, ami nemcsak a különböző nyersanyagok szempontjából volt szomorú, de bizony a japán whiskyipar számára is, hiszen egyre nehezebb lett az érleléshez szükséges hordók beszerzése külföldről. És hát pont hogy a lepárlás utáni hordóérlelést tekintik a whiskyk íz-, illat- és aroma kialakulása legfontosabb lépésének.  A whisky-fogyasztás Japánban pedig éppenhogy a háború alatt ugrott meg csak igazán - emlékezhetünk erre a Nikka-whisky történetéből - hiszen a japán hadsereg számára esszenciális cikké vált, értelem szerűen azonban a gyógyszerek, élelem, olaj és más egyéb túléléshez okvetlen szükséges termékek beszerzését tartották elsődlegesnek egy-egy jó ki