Doufukuai

Arimoto Yōko (有元 葉子, 1942–) japán gasztro újságíró, számos magazinnál dolgozott élete során, emelett Tōkyōban, Tamagawa Denenchōfun vezeti a cooking class  (料理教室) nevű főzőiskoláját, meg különböző konyhai eszközöket adja a nevét, és nemrég elkezdett egy YouTube csatornát is, amire rákkattantam.  Különleges, jó hangulata van a videóinak. Egyből támad kedvem egy akiyát venni Naganóban ... A fentebbi videóban bemutatott ún. hó alatti káposzta (雪下キャベツ, yukishita kyabetsu) egy  téli zöldség, amely a hideg és a hó jótékony hatásainak köszönhetően rendkívül édes és puha állagúvá válik. Ez a módszer főként Északkelet-, illetve Észak-Japánban, különösen Hokkaidóban és a havas régiókban, például Nagano prefektúrában terjedt el. Hogy miért olyan édes eme havas kapászta? Leginkább azért, met a káposzta télen természetes védekezési mechanizmusként a keményítőt cukorrá alakítja át, hogy ne fagyjon meg, így sokkal édesebbé válik. Továbbá a vastag hótakaró megóvja a káposztát a kemény f...

Egy házas férfi, amikor a feleségét vagy partnerét másoknak bemutatja, különböző megszólításokat használhat, mint például 妻 (tsuma), 嫁 (yome), vagy éppen az 奥さん (okusan) a manapság használatosak közül. A Japán történelem során is, különösen az arisztokrácia és a szamurájok körében, illetlenségnek számított valakire a keresztnevén hivatkozni nyilvánosan. Helyette címekkel, pozíciókkal vagy lakóhelyük alapján szólították meg őket. Ezeknek a megszólításoknak az eredetéről fog szólni az alábbi poszt. Nézzük az elsőt, a tsumát ! 妻 tsuma A 妻 (tsuma) kifejezés a legrégebbi ezek közül, és már Japán legősibb történeti művében, a Kojikiben (古事記, 712) is szerepel. A Nara-korban azonban (710–794) még nem létezett a mai értelemben vett házassági rendszer. Akkoriban azt a nőt nevezték tsumának, akit a szülei elismertek, és akivel együtt élt a férfi. A Meiji-korszakban (1868–1912) a házassági törvények modernizálásával ez a kifejezés vált a hivatalos házastársi megszólítássá. 嫁 yome A 嫁 (yome) kifej...