Doufukuai

Noha Kínában sem idegen a Batman - Biān​fú​xiá (蝙蝠侠), vagy a Pókember - Zhī​zhū​xiá (蜘蛛侠) alakja, a Népköztársaság domesztikus igazságtevőkben sem szűkölködik - és ez esetben nem Léi​ Fēng​re kell gondolni, hiszen rajta kívül számos fiktív karakter csodás történetét ismerjük, mind közül legnagyobb népszerűségnek talán a Sūn Wùkōng (孙悟空), ergo a Majomkirály örvend. A Nyugati utazás - Xīyóujì (西遊記) klasszikus meséjének főszereplője miriádnyi tv-sorozatban , animációs filmben , szappanoperában, etc. reinkarnálódott, hogy a regény után a képernyőkön is démonokat henteljen. Már esett róla szó, hogy a regény történetének alapját a híres Táng-kori zarándoklat adja, mely során Xuán​zàng (玄奘) röpke 18 évig tartó, vakmerő tanulmányi kirándulást tett Indiába, szent művek beszerzésének céljából. A műben buddhista, taoista, konfuciánus elemek és tanítások egyaránt visszaköszöntek, ezért is örvendett oly nagy népszerűségnek, s örvend egészen a mai napig. A Nyugati utazás univerzumából szárm...

茶乃出来言曰: "诸人莫闹，听说些些。百草之首，万木之花。贵之取蕊，重之摘芽。呼之茗草，号之作茶。贡五侯宅，奉帝王家。时新献入，一世荣华。自然尊贵，何用论夸!" -  " A Tea előjön és így szól: Hogyha van is mondandótok, most az enyém figyeljétek! A növények növényéről, virágáról szólok néktek. Csipegetik a levelét, sarját szintúgy: kincset érnek. Egyszer hívják teafűnek, máskor illatos nedűnek. Hordják adóba urakhoz, a császárhoz kedvességnek; ha beérik, mindjárt viszik. Nincs nálánál becsre vénebb. Természettől híres-neves, miért dicsérje hát az ének? " - olvashatjuk a Tea és a bor vetélkedésében, Csongor Barnabás és Donga György fordításában. A Tea fenti beszólása , s tradicionális kínai pszichoaktív szerek után ildomos volna a szóban forgó italra vetni egy pillantást. A tea történetét számos legenda és történelmi esemény övezi, viszont a kínaiak szerepe - mint első aktív felhasználók - nemigen vitatott.  Természetesen nem maradhatnak el a kultúrhéroszok, többek között a tea felfedezése is Shén​nónghoz​ (神农) fűződik, ki oly sok min...

Kínai szleng volume 12., amennyiben elégedetlenek vagyunk az étellel , ám előtte fontos lehet tudni: jī​ bù ​zé​shí  饥不择食 - aki éhes, az nem válogat bù​hǎochī 不好吃 : nem finom = rossz ízű nán​chī 难吃: nehezen ehető, ergo rossz ízű, fokozva: tài nán​chī 太难吃 - nagyon rossz ízű, végsőkig fokozva: nán​chī zhì​jí 难吃至极: rendkívül rossz ízű  zhēn tā​mā​de nán​chī 真他妈的难吃: elbaszottul rossz zhè shì shén​me gǒu​shǐ? 这是什么狗屎? - mi ez a [kutya] szar?  chīqǐ​lai guàiguài de 吃起来怪怪的: furcsa ez az íz wèi​dao bù​zhèng​cháng 味道不正常: valami baj van az ízzel [nem normális]  wèi rú jiáo​là 味如嚼蜡: olyan az íze, mintha viaszt rágcsálnánk ( az ebihalak azt ették ) / más változatban: wèi tóng jiáolà 味同嚼蜡 - az íze egyenlő a viasz majszolásával tài ě​xīn 太恶心: undorító  nán​chī de yī​tā​ hú​tu 难吃的一塌糊涂: teljes, kaotikus egészében czudar ízű  wǒ chī​bu​ xiàqù 我吃不下去: ezt nem tudom megenni!  nán​yǐ xiàyàn 难以下咽: nehezen nyelhető le ...

A Tang-civilizáció kulturális expanziója             Kína VII.-VIII. századi hódításainak következtében a Tang-civilizáció nagyon erős ázsiai befolyással rendelkezett, s a buddhista kultúra is ekkor érte el fejlődésének csúcsát. Japán számára a Tang-kori Kína könnyebben megközelíthetőbb volt, mint India, egyike volt a buddhizmus legjelentősebb központjainak, továbbá mesterei, legendái, kolostorai s zarándokhelyei éppoly hírnévnek és megbecsülésnek örvendtek, mint a buddhizmus szülőhazája. Mi több, a japán buddhisták számára Kína jelentette a „Szentföldet”. [1] Ekkora tehető a sajátosan kínai buddhizmus föllendülése is a szövegértelmezés és doktrínák területén; továbbá szintén ezen időszak alatt alakultak azok a nagy iskolák, melyek később Japánban éltek tovább. [2]             A buddhizmus Kelet-Ázsiában mindenekelőtt kereskedelmi útvonalak mentén terjedt, élénkítő hatá...