A Távol-Kelet harcászata vol. 4 - kínai ismétlő számszeríj - 诸葛连弩

A Zhūgěnǔ a három királyság korának (i.u. 220-280) egyik legjelentősebb hadászati invenciója, mely valamennyi korabeli állam legjelentősebb fegyverének számított. Az ismétlő számszeríj hagyományosan Zhūgě Liàng (诸葛亮) [i.u. 181-234] nevéhez fűzhető, ki Shǔ állam (蜀国) kormányzója, s korának egyik legnagyobb stratégája is volt egyszersmind. Ő szánt elsőként komoly szerepet az ismétlő számszeríj számára - [Zhūgěliánnǔ, 诸葛连弩), amit a kortársak yuánróngnǔ (元戎弩) néven ismertek. Az első ismétlő számszeríjak a hagyományos íjnál (弓) nagyobb hatótávolságú, s nagyobb tűzerejű távolsági lőfegyvernek bizonyultak, további előnyük volt, hogy nagyobb hatásfokkal tudták a célpontra iránytani a nyilat, illetve megfelelő időzítéssel elsütni - egyúttal a találati ráta is magasabbnak bizonyult a hagyományos nyilakkal összevetve; viszont nehéz súlyukból - így korlátozott mobilitásukból fakadóan egyszemélyes harcászatra alkalmatlanok voltak, ezért főképp városok (城池), stratégiai átkelőhelyek (塞), illetve katonai táborok (营) védelmére alkalmazták azokat, korántsem lehetett e számszeríjakat bármilyen terepen (南征北伐) bevetni. Később a nagy feltaláló, Mǎjūn (马钧) tökéletesítette a lőfegyvert, jóllehet már 50 nyílvessző fért egy tárba, személyes harcászatra is megfelelővé vált, ugyanakkor a fegyver elkészítése hosszú és körülményes folyamatot vett igénybe, akárcsak a speciális nyílvesszőké, így tömeggyártása sem valósult meg, mi több a későbbiekben a feledés homályába veszett.
A Wèi-dinasztia története (魏氏春秋) szerint Zhūgě számszeríjának különlegessé abban rejlett, hogy (15 másodpercen belül) 10 nyílvessző (箭) kilövésére volt képes:
'谓之元戎,以铁为矢,矢长八寸,一弩十矢俱发'

A különböző feltárásoknál (南京石门坎, 四川郫县, 湖北江陵) talált íjak szerkezete igen nagy hasonlóságot mutatott. A korabeli beszámolók félelmetes fegyverként írják le, bár helyenként kissé eltúlozzák szerepét, erre utal az 'isteni íj' - shénnǔ (神弩) titulusa is.
Utoljára az 1894-95-ös kínai-japán háborúban vetették be, a Qīng íjászoknál (射手) még fellehető volt, így egyikévé lett a legtovább használatban maradt mechanikus fegyvereknek. Az ismétlő számszeríj használata egyébiránt Koreában is elterjedt, sunogung (수노궁/手弩弓) néven.
Pont a minap nézegettem a kantoni írásjegyszótáramat, amelynek egyik oldalán volt egy kis rajz erről a számszeríjről :) Gondoltam is, hogy milyen érdekes:)
VálaszTörlésHaha, pont jó az időzítés! Egyébként már közel két évvel ezelőtt írtam a bejegyzést, csak most turkáltam a piszkozatok között, és láttam, hogy ezen nem kell sokat faragni :)
Törlés