Doufukuai

今日の仕事はつらかった あとは焼酎をあおるだけ どうせどうせ山谷のドヤ住まい 他にやることありゃしねえ Kemény volt a mai gálya, csak egy kis nyakalás maradt hátra, Úgyis itt tengődöm San'yában, tenni való tán mi más van? Szabados fordításomban a San'ya Blues (山谷ブルース) sorai Nobuyasu Okabayashi (岡林 信康),  a japán Bob Dylan tollából, ami nagyjából Tōkyō egykori gettójának kvintesszenciája is. Igen, jól olvastad: a Tōkyō sötét múltja sorozat újabb epizódjában a város egykori, voltaképpeni nyomornegyedének történetét járjuk kicsit körül. Taitō (台東) és Arakawa (荒川) kerületek között található a valaha  San'yának (山谷) nevezett városrész, kivált a Namidabashi-kereszteződéstől délre található részen. San'yát a fővárosi kormány 1966-ban feloszlatta, és a szétdarabolt közigazgatási egységeknek új nevet adott. San'ya, illetve ezen városrész története egyébiránt egészen az Edo-korig nyúlik vissza, ugyanis már régtől fogva itt kapott helyet kvázi minden olyan létesítmény, ami Edo lakói szerettek vol

A Tōkyō sötét múltja sorozatban esett már szó különböző Edo - kori vidámságokról , évszázadokkal ezelőtti borzalmakkal azonban vélhetően nehezebb együttérezni, mint a közelmúlt kegyetlenségeivel. A sorozat ezen következő epizódjában a XX. századba tekintünk vissza, azon belül is a 731-es alakulat (731 部隊) , illetve az azokhoz köthető emlékekhez. Mindenekelőtt ildomos belőlni a kontextust: második világháború, azon belül is második sino-japán háborúban (1937–1945) járunk. Kina észak-keleti területei - nevezetesen Mandzsúria - japán fennhatóság alatt. A tartomány fővárosa, Harbin (哈尔滨), s annak Pinfang kerülete (平房区) adott helyet a 731-es alakulat működésének, melyen keresztül a japán háborús bűnök legsötétebb bugyraiba nyerhetünk némi betekintést. A Japán birodalmi hadsereg hivatalosan Járványmegelőzési és Víztisztító Osztályának (関東軍防疫給水部本部) nevezett alakulatát a Kenpentai (憲兵隊), a voltaképpeni titkosrendőrség irányitása alatt hozták létre, ám az hamarosan az Északkel

Az eddigi  Tōkyō sötét múltja epizódokban tárgyalt helyek esetében leginkább a fantáziánkra támaszkodhattunk, hogy a sok évszádokkal ezelőtti véres eseményeket elképzelhessük, lévén általában egy Edo-kori karónál vagy egy csempébe rejtett pöttyön kivül más nemigen utal arra, hogy itt valami különös dolog történhetett.  Egészen más a helyzet a jelen bejegyzésben tárgyalt Hitachi repülőgépgyár áramátalakitó állomásával (旧日立飛行機㈱立川工場変電所跡), melynél a turbulens múlt lenyomatai talán a legjobban szemrevételezhetőek az egész város szerte: Mit is kell ezen a rozoga állapotban lévő épületen nézni? Éppen, hogy a falba ütött lyukakat, amiket amerikai vadászrepülők lövegei  szórtak meg a második világháború végén: A képen látható épület az 1938-ban épült Tokyo Elektromos művek nevű haditechnikai ellátógyár áramellátó állomásaként (mely a rákövetkező évben átváltoztatta nevét Hitachi repülőgépgyárra) épült, s összesen három alkalommal támadott meg az amerikai légierő: 1945. Februá

Amennyiben olvastuk a Tōkyō sötét múltja sorozat korábbi epizódjait, tudhatjuk hogy a város kiesebb részeit levágott fejekkel dekorálták , prostituáltak temetőjét , vagy éppen börtönnel egybekötött kivégzőhelyeket állítottak fel. E helyeket azonban nagy valószínűséggel elkerüljük, ha csak érdeklődésünk nem vezet oda valamilyen oknál fogva. De nem feltétlenül kell túl messzire mennünk a Japán fővárosban ahhoz, hogy a város eme oldalának mementóiba ütközzünk, elég csak a Tokyo Station vasútállomására menni!  A Tokyo JR állomás Marunouchi üzleti negyedében, Chiyoda kerületen belül található - ha jártunk már a városban, bizonnyal áthaladtunk a forgalmas állomáson, mely több mint száz éves fennállása óta a metropolis egyik kiemelkedő objektuma. Az állomás számos újjáépítésen ment keresztül egészen 2014-ig, mikor is eredeti formájába hozták vissza. A hosszú évtizedek alatt az épületet sok mindent megélt, köztük számos földrengést, két világháborút, és két japán miniszterelnök meggyi