Ugrás a fő tartalomra

Xi Jinping és a kínai reneszánsz?

Túl vagyunk már azokon az időkön, mikor a kínai politikai elit generációváltását nem kísérte figyelemmel a világ túlnyomó többsége – ahogy tette azt anno a most leköszönt Hu Jintao illetve Wen Jiabao beiktatásakor. Ma már lényegesen több információ érhető el a kínai politikai folyamatokról, mint valaha, Kínán belül és Kínán kívül egyaránt, s a következő évtized vezetőségcseréjére ezúttal az egész világ odafigyelt. 

Xi Jinping két héttel pártfőtitkárrá való beiktatását követően megtette a következő lépést a „valódi vezér” szerepének kinyilvánításaként második nagy jelentőségű nyilvános beszédével a Beijing Museum „Kína újjászületésének útja” kiállítás alkalmával. 

A Kínai Központi Televízió által országosan közvetített beszédben november 29-én Xi Jinping a nemzetet megszólítva az új pártvezetőség egyesítése alatt Kína új reneszánszának kitűzéséről beszélt. Magabiztos fellépése tovább eresítette pozitív politikai imázsát, emellett a tíz percig tartó beszédében Xi az elődeivel ellentétben kevesebb helyi akcentussal, közhellyel és fárasztó ideológiai megnyilvánulással rendelkezett. Xi a politikai pragmatizmusra, továbbá a párton belüli, megosztó ideológiai viták megelőzésére szólított. „Most vagyunk a lehető legközelebb a kínai nemzet újjászületéséhez, mint bármi máskor a történelemben(…) és biztos vagyok benne, hogy elérjük célunkat” – mondta az 59 éves Xi, oldalán felsorakozva a Központi Végrehajtó bizottság és Politikai Bizottság hat másik tagjával. 

Hu Jintao lemondott mind a pártban betöltött pozícióiéról, valamint a Katonai Bizottsági elnöki posztjáról is. Amennyiben elődeihez – Jiang Zemin, Deng Xiaoping – hasonlóan továbbra is megtartja a Katonai Bizottságban betöltött vezető szerepét az elkövetkező két évre, a hatalom-átadás csak felemás formában mehetett volna végbe. Ezáltal viszont adott a lehetőség Xi számára hatalmának viszonylag gyors konszolidációjára – s csak viszonylag, miként Hu Jintao és Wen Jiabao, illetve a „negyedik generációs vezetők” formális visszavonulására csak jövő év márciusára lehet számítani. 

További kedvező feltételt jelenthet az új kínai elnöknek a legerősebb döntéshozó szerv, vagyis a Politikai Bizottság Állandó Bizottságának tagjainak létszáma kilencről hét főre való csökkenése egy esetleges koalíció kialakításában. Ekképpen a konszenzuson alapuló döntéshozásra is nagyobb mértékben fejtheti ki személyes befolyását, mely a „kínai reneszánszhoz” szükséges reformfolyamatok keresztülvitelében fontos tényező lehet, ám aggasztó jelként a leginkább reformpártinak tekintett politikusok, Wang Yang és Li Yuanchao nem kerültek be az Állandó Bizottságába. 

A rendszert rengető reformok megvalósítása pedig nem lesz egyszerű feladat: a politikai folyamatok átláthatóvá tétele segíthetne elsősorban a szélesebb tömegek bizalmának újbóli elnyerésében, ezzel szemben a kínai politika egyelőre nem mutat arra utaló jeleket, hogy készen állna egy széleskörű átvilágításra, avagy egy nagyszabású korrupció-ellenes kampányra. A további fontosabb problémák egyike a hukuo, vagyis a családregisztrációs rendszer, aminek következtében a közel 200 milliós vidéki migráns munkaerő nem juthat a városi lakosokat megillető állampolgári jogokhoz: e társadalmi réteg felkarolására eleddig nem volt kísérlet, az elődei politikájával szakítani kívánó Xi számára viszont fontos lehet a kérdés orvoslása. Az „egy gyerek politika” családtervező politika reformja még kevesebb pártbéli ellenállásba ütközhet, ugyanakkor teljesen szembefordulna a Deng Xiaoping nevéhez fűződő politikával. 

A gazdasági reformokat illetően Xi már sokkal kisebb mozgástérrel rendelkezik: szakemberek széles körben osztják a nézetet, hogy Kína beruházásoktól függő gazdaságát a belső fogyasztás, illetőleg a kínai szolgáltatóipar felélénkítésére irányuló szerkezetváltoztatásával lenne képes a hosszú távú növekedés fenntartására. A szeptemberi gazdasági mutatók a kiegyensúlyozásra törekvő folyamat első bíztató jeleit igazolták (a harmadik negyedévben a fogyasztás nagyobb mértékben járult hozzá a GDP növekedéséhez (55%) mint a beruházások (50.5%), ugyanakkor még hosszú munka vár az elkövetkező évek kínai közgazdászaira. 

A kiegyensúlyozásra való törekvés szükségessége nem pusztán a növekedés egyenletességéhez járul hozzá, de a teljes gazdasági struktúra reformját idézi elő. E reformok irányítói a gazdasági tőke eloszlatási szerkezetében is változtatásokat hajtanának végre, melyben az állami vállalkozások ellenében nagyobb szerepet juttatnának a kínai fogyasztóknak valamint a kis-, és középvállalkozásoknak. Kérdés, Xi Jinping mint az „új kormányos” képes lesz-e politikai tőkéjével ellensúlyozni az állami vállatok, a helyi kormányzatok, központi bürokrácia, valamint az elit családok érdekeit, s keresztülvinni Kína valódi reneszánszához szükséges társadalmi és gazdasági reformokat.

Megjegyzések

  1. Én azon csodálkoztam, hogy az egy-egy tartományban megtermelt árukat nem lehet másutt kapni. Hiába tetszett meg valami Pekingben, de mivel nem akartam végig cipelni fél Kínán, gondoltam majd vásárolok ajándékokat ShangHaiben- ott már nem kaptam meg, de még az élelmiszerek sem ugyan azok ( a kedvenc gyümölcslevemet csak Pekingben lehet kapni)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű tofuszeletek

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Edo-kori fingbakok

Az Edo-kori (1603-1868) Japánnal kapcsolatos bejegyzéseimmel kapcsolatosan az olvasó már bizonyára jó előre felhúzott szemöldökkel veselkedik neki, miszerint már megint miféle aberrált téma kerül terítékre...Ezúttal sem lesz másképp persze: a kortárs japán arisztokrácia egyik sajátos munkakört betöltő alkalmazottjáról, a bűnbakról, avagy ez esetben nevezzünk fingbaknak, ergo a fingbakról lesz szó.  Mármost az Edo-korról érdemes tudni, hogy valódi fordulópont volt a Japán történelemben: a több száz évszázados káosz és véres polgárháborúkat követően végre egy erős központi kormány irányítása alá került az ország. Már nem kellett a környező hegyekből lezúduló szomszédos szamuráj-klánok portyáitól tartani, megszűnt az örökös harcok miatti készültség és félelem, s az ezzel felszabaduló energiát a japánok sokkal szofisztikáltabb tevékenységekbe, mintegy kultúrafejlesztésbe invesztálhatták - avantgárd divat, új képzőművészeti irányzatok megteremtése, vagy éppen annak a látszatnak fenntartás…

土用の丑の日

Július 20-ra esett a nyárközépi ökör napja (土用の丑の日) a kínai tradícionális holdnaptár szerint, 18 nappal az ősz kezdete előtt (mely a ugyanezen kínai képzetek szerint Augusztus 7 körül kezdődik).
Ez az ún. doyou no ushi-nap van tavasszal, ősszel és télen is, de általánosságban ha az ushi no hi-ről beszélnek az emberek, akkor a mostanit, azaz a nyárközépi ökör napját értik alatta.
Ilyenkor Japánban unagit, azaz angolnát esznek hagyományosan, azt mondják hogy már az Edo-kor óta. A legismertebb sztori szerint, egy korabeli angolna-árus tanácsot kért egy híres gondolkodótól, hogy mégis hogyan adhatna el több angolnát e forró nyári napok közepette, amikor az eladás a béka segge alatt volt, mivelhogy az nem számított éppen szezonális ételnek. 
A tudós gondolkodónak eszébe jutott egy régi japán népi hiedelem, miszerint azon ételek, melyek elnevezésében szerepel az “u” fonéma (udon tészta, umeboshi befőtt szilva, uri tök, etc) azok jó hatással vannak az egészségre, mi több nyáron is minden hő…

Japán folklór vol. 9 - Ribancpók

A jorōgumo gyűjtőnév alatt noha számos, a Nephila rendben tartozó pókot ért a köznyelv, a japán entomológusok specifikusan a Nephila Clavata nevű pókra vonatkoztatva használják (ez esetben katakanával irják ジョロウグモ).  Maga a kifejezés kapcsán tudni érdemes, hogy jorōgumo esetében az ún. jukujikun (熟字訓) olvasatról* van szó, mely során bizonyos összetételekben máshogy olvassák ki a kanjikat, mint ahogyan azt on'yomi avagy kun'yomi olvasatuk illetve hangalak sarkallná. Az eredetileg 絡新婦 kanjikkal leirt kifejezés - aminek szó szerinti forditása "körbefonó ifjú hitves" - jukujikun olvasatban 女郎蜘蛛, azaz ribancpók értelmet hordoz.  Minekutána a jorō (女郎) alatt Edo-kori prostituáltat, úgymint Yoshiwara leányait értjük. Ergo nem véletlenül ezúttal is az Edo-korba (1603-1867) kell visszarepülnünk azért, hogy megérthessük ezen furcsa elnevezés mibenlétét.  A jorōgumo alatt ugyanis nem pusztán holmi filológia furfangról van szó, hanem egy japán folklórban létező, alakváltó yōkai…

Shimoda

Az 1850-es években Japán még mindig izmoskodott hogy nem kér a külvilágból, aztán Matthew Perry s ama fekete hajóinak noszogatására megnyitották Shimoda kikötőjét. Majd Yokohamát is, és Shimodát pedig bezárták. Ennyi háttérsztori talán elég is lesz, mi több nem érdemes azon búslakodni, hogy mi történt Bakumatsu (幕末) korszak alatt, hiszen Shimoda a mai napig egy közkedvelt tengerparti nyaralóövezet. A salaryman számára a tōkyō-i nyár a 18 szintes buddhista pokol 19. szintje. Öltöny-nyakkendőben rohangálni a perzselő napon összeaszalódott emberszőlők szarkofágjában szégyenletesen szar.  A Yamanote vagonjaiban Guernica-üzemmódban transzportálódván vizet vizonáltam. Nagyon sok vizet, amiben úgy úszhatok, mint egy delfin.  Szóval efféle gondolatsorok közepette keveredtünk el végül Shimodába, ahol végre delfinné változhattam. Nem vittem sok cuccot, csak egy táskányi felszerelést, goprókat, sparkot, a D610-et, egy 50-est, és hát muszáj volt a 80-200-at is, hogy Kayokóról mindenféle tengerip…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 9 - San'ya népszállói

今日の仕事はつらかった
あとは焼酎をあおるだけ
どうせどうせ山谷のドヤ住まい
他にやることありゃしねえ

Kemény volt a mai gálya,
csak egy kis nyakalás maradt hátra,
Úgyis itt tengődöm San'yában,
tenni való tán mi más van?



Szabados forditásomban a San'ya Blues (山谷ブルース) sorai Nobuyasu Okabayashi (岡林 信康), a japán Bob Dylan tolljából, ami nagyjából Tōkyō egykori gettójának kvintesszenciája is. Igen, jól olvastad: a Tōkyō sötét múltja sorozat újabb epizódjában a város egykori, voltaképpeni nyomornegyedének történetét járjuk kicsit körül.
Taitō (台東) és Arakawa (荒川) kerületek között található a valaha San'yának (山谷) nevezett városrész, kivált a Namidabashi-kereszteződésről délre található részen. San'yát a fővárosi kormány 1966-ban feloszlatta, és a szétdarabolt közigazgatási egységeknek új nevet adott. San'ya, illetve ezen városrész története egyébiránt egészen az Edo-korig nyúlik vissza, ugyanis már régtől fogva itt kapott helyet kvázi minden olyan létesitmény, ami Edo lakói szerettek volna szőnyeg alá söpörni a nyilváno…

Japán kocsmológia vol. 5 - Nikka lepárló

A japán kocsomológia tudományos bejegyzéssorozat  újabb epizódjában a whisky világában való legutóbbi búvárgyakorlatom, nevezetesen a Hokkaidō szigetén,  Yoichiben (余市) található Nikka lepárlóba vezetett tanulmányutam elbeszélésére kerül sor. 
Japánban a whisky már a XIX. századtól kezdve, főképp az 1870-es évektől vált elérhetővé, bár vélhetőleg már az 1850-es években megjelent a szigetországban. A whisky Japánban való gyártására azonban egészén a XX. századig kellett várni, s azon agilis japán férfiakra, akik fejükbe vették, hogy márpedig a Felkelő Nap földjén is meghonositják ezen italt.  
A japán whisky megszületését többnyire Skóciának köszönheti, miképp az első lepárló szakember, Masataka Taketsuru (竹鶴 政孝) maga is Skóciában tanult, hogy aztán Japánba visszatértve kamatoztathassa tudását. 
JR Yoichi állomás

Japán ezen északi szigetének, Haokkaido tájai igencsak hasonlóak elsősorban a skót Highland vidékére, ugyanis tőzegmocsarak, hegyek és gránitszikák között fakadó források itt is…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 8 - A 731-es alakulat nyomában

A Tōkyō sötét múltja sorozatban esett már szó különböző Edo-korividámságokról, évszázadokkal ezelőtti borzalmakkal azonban vélhetően nehezebb együttérezni, mint a közelmúlt kegyetlenségeivel. A sorozat ezen következő epizódjában a XX. századba tekintünk vissza, azon belül is a 731-es alakulat (731 部隊), illetve az azokhoz köthető emlékekhez. Mindenekelőtt ildomos belőlni a kontextust: második világháború, azon belül is második sino-japán háborúban (1937–1945) járunk. Kina észak-keleti területei - nevezetesen Mandzsúria - japán fennhatóság alatt. A tartomány fővárosa, Harbin (哈尔滨), s annak Pinfang kerülete (平房区) adott helyet a 731-es alakulat működésének, melyen keresztül a japán háborús bűnök legsötétebb bugyraiba nyerhetünk némi betekintést. A Japán birodalmi hadsereg hivatalosan Járványmegelőzési és Víztisztító Osztályának (関東軍防疫給水部本部) nevezett alakulatát a Kenpentai (憲兵隊), a voltaképpeni titkosrendőrség irányitása alatt hozták létre, ám az hamarosan az Északkelet-Kinában és Oroszor…