Bejegyzések

Életképek

Kép
A Dongtai-út közelében, Xizangnalu (西藏南路), Jinanlu (济南路), Fuxingzhonglu (复兴中路) urbanisztikai vadrezervátumában tett séta, nos, Shanghait asszem' nem ezzel az oldalával szokták reklámozni , ugyanis erre akkorákat csuláznak az emberek, hogy csak mentőövvel és búvárpipával járok oda. Ezek a terület kiválóan alkalmas arra, hogy megfigyeljük a lilongok mindennapjait.  Kapcsolódó bejegyzések:  Dongtailu régiségpiac - 东台路古玩市场 A francia koncessziós negyed vol. 1 - Xintiandi Francia koncessziós negyed vol. 2 – Fuminlu, Jululu Tianzifang 田子坊 Shanghai fekete-fehérben A dzsungel törvénye - közlekedés Kínában A shanghai-i zöld banda története A shanghai-i urbanizáció története

Francia koncessziós negyed vol. 2 – Fuminlu, Jululu

Kép
Tettünk egy délutánból estébe nyúló, fotókban bővelkedő sétát a nem túl messzi Fumin ( 富民路 ) illete Julu úton ( 巨鹿路 ), ami ugyan manapság már végletekig disztopikus han Mordor visszatükröződése, mégis olyan menő helyek vannak itt, mint a Shelter, The Apartment, Dr. Wine, People 7, vagy további példákat említve a Mr. Pancake, Life Café, etc. 300-as PM 2,5 koncentráción füstölt kolbi most féláron! Adj egy taslit a tüdőráknak, TIC. Inc.  A korábbi francia koncesszió részeként anno nagykövetségek voltak itt, ebből adódóan csak mint követségek negyedeként (领馆区)hivatkoztak a területre, ahol mindvégig nagyszámú Rőtszakállú Frigyes (金发碧眼), ergo laowai tanyázott. A Julu út korábbi neve egyébiránt Julaida út(巨籁达路,  Rue Ratard ) volt, 1907-ben építették, Shanghai kortárs francia konzuljának nevéből, 1943-ban a francia koncessziót felszámolták, és Julu útra (钜鹿路, „ Vasszarvas útra ”) keresztelték át, majd 1966-ban lett belőle a mai Julu út (巨鹿路„ Nagy szarvas út ”).

Japán csáperotika - 触手強姦

Kép
A csáperotika , vagy csáperőszakolás (触手強姦) alatt leginkább egy Japánban ismert pornográfiai műfajt értünk, mely sajátosan vegyíti a klasszikus pornográfia, horror, vagy tudományos-fantasztikus elemeit. Egyik leghíresebb ábrázolása Katsushika Hokusai (葛飾北斎, 1760 -1849) nevéhez fűzhető, 1814-es dátummal. Az eredetileg névtelen, egyébiránt pedig csak Tako to ama (蛸と海女), vagy angolul jobbára, mint a The Dream of the Fisherman's Wife néven hivatkozott fametszet a Kinoe no Komatsu (喜能会之故真通) három kötetes, shunga és egyéb erotikus alkotásokat felvonultató műben szerepelt, ahogy egy ama, azaz gyöngyhalásznő bonyolódik szexuális kapcsolatba egy polippal. Azaz kettővel is. A zsivány puhatestűek meglehetősen explicite módon teszik magukévá az amát, Danielle Talerico szerint azonban nem egy horrorisztikus megerőszakolást, ellenben kölcsönös élvezetet - még ha horrorisztikusat is - örökít meg a mű, amit a polip és ama párbeszéde is igazolni látszik:  大蛸 [ nagy polip ]: いつぞハいつぞハと

Hudec nyomában vol. 2. - Gongchengguang, Shanghai Jiao Tong University

Kép
Nemrégiben egy könyvesboltban akadt a kezembe egy Hudec László munkásságáról szóló kis könyvecske, amiben arra az érdekes információra bukkantam, hogy a 交大 eredeti kampuszát, illetőleg az Engineer Building (工程馆) előadót, hol óráim és szenvedéseim nagy része zajlott (s részben még zajlik is...) szintén Hudec tervezte. Mivel jobbról-balról felújítás folyik a környező épületeken, ennél jobb képeket sajnos nem tudtam lőni.

Japán folklór vol. 2 - macskakrónikák - 猫又

Kép
A macskakrónikák első felvonásában a nekomatáról (猫又, 猫股) esik szó, ami egy yōkai (妖怪), azaz afféle démon, szellem a japán folklórban. A nekomatának alapvetően két alfaját különböztetjük meg, az egyik egy hegyekben élő bestia (山中の猫又), a másik a domesztikációs keretek között megöregedett majd démonná változott macska (人家のネコが化ける猫又) Az elnevezéssel 猫又 kapcsolatban egyrészről a nekomata villásan elágazó kettős farkát hozzák fel magyarázatul, aminek az alakja épp erre az írásjegyre hasonlít: 又. Másrészről a macska alakváltó, ezért tulajdonképpen megduplázódó képességgel bír, amire a 又 (また) részleges jelentéstartalma (ismét, újra) utal.  Kínában már egészen korán, a Sui-dinasztiától (581-618) kezdve sztorizgattak macskadémonról (猫鬼) és egyéb természetfölötti macskamanifesztációkról (ami egy következő bejegyzés tárgya lesz), Japában viszont Fujiwara no Teika (藤原定家) költő-kalligráfus a világos hold feljegyzései - Meigetsuki (明月記) című naplójában számol be róla 1233-ban, hogy Nantóban (