Doufukuai

Chang'e és Houyi történetének egy másik változata szerint Chang'e egy gyönyörű, fiatal lányként szolgált a Jáde Császár égi palotájában, ahol persze halhatatlanok és másegyéb családi jó barátok tartózkodtak. Gondtalanul éldegélt, míg egy nap aztán sikerült összetörnie egy nagy becsben tartott porcelánvázát. A Jáde Császár azonmód adott neki a halandók világába szóló menetjegyet, viszont értékes földi szolgálatával akár össze is kaparhatta a porcelánváza ellenértékét, mely lehetőséget nyújtott neki a visszatérésre. Chang'e egy gazdag földművelő család sarjaként inkarnálódott, és 18 éves korára felkeltette egy másik falu vadászának, Houyinak figyelmét. Igen hamar összebarátkoztak. Aztán hirtelen lett megint tíz Nap, globális felmelegedés, Houyinak meg sikerült kilencet levadásznia, az egy Nap meg önmagában nem jelentett fenyegetést az emberiségre. Houyi lett a legnagyobb hérosz s zerte e világon, és kinek a keze lett volna az öve, ha nem Chang'e-jé. Csakhogy Houyival me

Holnaptól szünetünk lesz, miként most van Kínában az Őszközép ünnepe, vagyis pont, hogy holnap, a 中秋节 (Zhong Qiu Jie), melynek - akárcsak a legtöbb, ma is élő hagyományos kínai ünnepnek - alapját valamely ősi rítusban, szertartásban kell keresni, ezekben pediglen igen fontos szerepet játszott a mitológia, valamint a kozmogónia. Az ünnepek közt találni olyat is melyek valamilyen történelmi eseményhez vagy személyhez fűződnek. Az ünnepek jelentős részét a vallási ünnepek alkotják, melyek közt a legjelentősebbek a buddhizmushoz illetve a taoizmushoz fűződnek. A hagyományos ünnepek mindegyike a holdnaptárhoz kötődik, időpontját eszerint adják meg. Az Őszközép Ünnepe a 8. holdhónap 15. napjára esik, ilyenkor szokás éjszakai kirándulás során a teliholdban gyönyörködni, (mely egyébiránt a tisztaság és a teljesség szimbolikájával bír a kínaiak szemében) és a hold tiszteletére hold alakú süteményt 月饼 (yuebing) készíteni és enni. Órán is ettünk belőle, igen finom, persze rengeteg válto

Az utcán engedte szabadon a vak 二胡 (erhu-s) mester multifunkciós stúdiójával szomorkás melódiáit, melyet egy járókelő díjazott.

Nagyon hasznos oldalt találtam a http://www.hellonanjing.net - formájában, naprakész infók a legkülönfélébb bárokról, kocsmákról, kávézókról, clubokról, éttermekről, látnivalókról, kulturális eseményekről, kiállításokról, egyszóval mindenről a város életével kapcsolatosan. Már ki is néztem pár helyet, úgymint a Castle-t, mondjuk nem éppen underground jelleggel bír, ámbátor most fog 21-én pakolni példának okáért a bájos Mia , de lesz egy bizonyos Nicole is, kitől korántsem idegen a drum'n'bass , és másegyéb amen break -manifesztációk. Találtam továbbá egy kocsmát, hol 8 yuan a 青岛 (csintaó) sör , de olyat is, hol 18, legalább lesz valami összevetési alapom. Ha pediglen van sör és dnb, akkor nagy gond bizony nem lehet! A leírások alapján masszív egyetemi város, kellően nyüzsgőnek tűnik, már nagyon várom.

Az előző XX. századi Kínáról szóló - némelyek számára bizonyára kissé száraz - bejegyzéseknek mintegy üdítő adalékául egy, a témával valamelyest releváns filmajánló következik. A második világháború idején japán megszállás alatt álló Kínával (egészen konkrétan az 1938-as Hong Konggal illetőleg az 1942-es Shanghaijal) kapcsolatban Ang Lee 色,戒 sè,jiè - itthon Ellenséges vágyakként fordított - , Eileen Chang 1979-es novelláján alapuló grandiózusan megvalósított kémtörténetéről lenne szó, mely tökéletesen ragadja meg a történelmi légkört, teljesen hitelesnek ható kosztümökkel, korhű díszletekkel; melyeket lüktető érzékiség, fülledt erotika, elfojtott és ugyanakkor zabolátlan kéj, valamint az akkori Shanghai valamennyi füstködös misztériumnak tűnő attribútuma leng körül. Mindez bónusz filmtörténeti ágyjelenettel. Igencsak javallom!

Folytatólagosan következik Mao Zedong és a Kínai Kommunista Párt története, a shaanxi-incidenst követően járunk, hol a japán invázió kapcsán láts zólag felfüggesztődött a KKP-GMD antagonisztikus összekülönbözése, elsősorban a közhangulat nyomására. Mint láthatjuk azonban, egyik fél sem gondolta ezt igazán komolyan, viszo nt a komcsik reme kül kihasználták a kvázi-fegyverszünet, a suo pl acito pszeudo-egységfront nyújtotta legitim kereteket: igencsak kiheverték a hosszú menetelés vérveszteségét... Az ultimátumot követően a japán haderő bevonult Pe kingbe és Tianjin - be, a nyomasztó technikai fölény ellenében fellépni k éptelen kínai csapato k kénytelenek vo ltak visszavonulni. Ezt követően a jap ánok Sanghajba tették át h adszínterüket, feltételezve, hog y ezzel k apitulációra kényszeríthetik Kínát. November 12.-én Sanghaj elesett, Decemberben 12.-én Nanking is, hol irtózatos mészárlást végzett a japán haderő. Noha a japánok által l erohant közép-kínai or szágrészen számos nyug

Újabb szemelvény a KKP és Mao Zedong történetéből, amit érdemes lett volna kronológiai sorrendben közölnöm, hiszen úgy alkotna értelmes egységet, ám ezt már elszalasztottam. (Végtére is önmagukban is érthető momentumok...) Ergo a hosszú menetelést követően járunk, a nagy kormány os első jelentős sikerén túl, mikor is Mao Shaanxiban, azon belül 1936–1937 telén Yan’anban rendezte be bázisát az elkövetkező egy évtizedre. A küzdelem immáron az oroszok fennhatósága alatt álló területekhez való korridor megnyitásáért folyt, hogy a Kreml támogatása által a kínai komunisták hozzájuthassanak mindahhoz az ellátmányhoz, mely a Jiang Jieshi elleni harc további fo lytatásához szü kséges volt. Jiang szá ndéka az volt, hogy Mandzsúria korábbi hadurának, Zhang Xueliangnak a segítségével körbezárja a vörösöket. Ám Zhang, az „ Ifjú Marsall ” épp ellenkezőleg, az oroszokkal folytatott tárgyalásokat, s kész volt szövetségre lépni a kommunistákkal, és hadat üzenni a japánoknak, amennyiben a Kreml se