Doufukuai

Most hogy nyakunkon a #japánnyár , a legförtelmesebb, a legpusztítóbb, a legözvegycsinálóbb, de még az özvegyet is kicsinálóbb évszak eme szigeten, a blog facebook oldalán felidéztem bukolikus salaryman élményeimet, mikor a perszelő nyári hónapokban, öltönyben és nyakkendőben napról-napra, irodáról-irodára rohangáltam, és minden egyes kliens-találkozó során meishit (名刺) cseréltem. Aztán csak jött a covid, és nagyjából végett vetett a személyes meetingek korszakának. És vele együtt a meishi kultúrája is leáldozóban van talán. De olyannyira, hogy történetesen idén másodszorra esett meg a múlt héten, hogy egy leendő új kliens személyes találkozóra invitált. Hol élnek ezek, a Meiji-korban bazmeg , gondoltam, most komolyan, komolyan azt képzelik hogy ne csak zakót vegyek a pizsamaalsómra (ahogy az online meetingeket tolom virtuális háttér mellett), és három, azaz 3 teljes megállót vonatozzak a Yamanotén?! Na jó, mivel már szerződéskötéshez közeledik az új projekt, végtelen kegyességgel ele...

A japán salaryman-kasztrendszer egy külön mitológia. Nyilván iparág, vállalati kultúra és a holdfázis is befolyásolja, de az évek alatt szépen kikristályosodtak a főbb típusok, mint valami céges Monster Manualban. Íme a három legjellemzőbb faj, amit a harctéren, vagyis a megbeszéléseken, tenderkiírásokban és email-lavinákban nap mint nap megfigyelhetsz, vagy legalábbis én megfigyelek:  Technokrata Fasz (Chaotic Good)  • Habitat: tech cégek, haladó startupok, gaishikei cégek   • Fegyverzet : MacBook Pro, Starbucks latte, korbács.  • Special ability : PowerPoint of Truth – ha egyszer előad, 1d20-on mindenki automatikusan elfogadja az ötletét.  • Passzív képesség : Deadline Clarity Aura – határidők értelmet nyernek, a büdzsé nem szivárog el.  • Weakness : ha meg kell nyitni egy Excel makrót, már keresi a felmondólevelét Ő az, aki üt, csap, hibát nem tűr, de legalább tudja, mit akar. Külföldön edződött, ex-Google, “termék evangélista” (pff, isten bárány...