Doufukuai

A kínai filmfesztivál bemutatott filmjei között szerepelt a Derek Yee rendezte 'Nagy mágus', a vetítésről ugyan sikerült lecsúsznom, bár utólagosan megnéztem. Nem sok kínai színészt ismerek, de a hongkongi 'Tony' Leung Chiu-Wai ( 梁朝偉) - sok más mellett az Ellenséges Vágyakban is ő szerepelt - és a szépséges zhejiangi Zhou Xun (周迅) persze közéjük tartozik, jóllehet a szintén hongkongi 'Sean' Lau Ching Wan (刘青云) is igencsak sikeres színésznek mondható. A történet is érdekesnek tűnt, par excellence a korszak, melyben játszódott: a  Qing-dinasztia ill. a császárság megdöntése előtti időszak, mindez Japán ördögi tervével a hadurakat felhasználván [ Japánnak kicsit később valóban voltak efféle tervei ], intrikával és füstködös bűvészettel megspékelve.  Ehhez képest egy félkomoly, pontosabban helyenként idegesítően elbanalizált, de vélhetőleg jól eladható film kerekedett belőle. Romantikus szerelmi háromszög vegyülne politikai csavarral, de egyik sem teljes

Nàshān, nàrén,nàgǒu - az a hegy, az az ember, az a kutya (angolul Postman in the mountains ) címet viseli az 1999-es kínai fim, melyet drámának bélyegeznek, szerintem nem annyira drámai, de kétségkívül sajátos, melankolikus hangulatú film a dél-kínai postások viszontagságos életéről. Húnánban járunk az 1980-as években, elképesztő helyeken - a természet szerepe nem véletlenül nagy hangsúlyt kap a filmben, viszont amilyen lehengerlő, varázslatos vidék ez, az élet legalább annyira nehéz is erre. A történet hosszú hegyi ösvényeken kanyargózik, a nyugdíjba vonuló postás átadja hivatalát húszas éveiben járó fiának, s a család kutyájával, Lǎo'èrrel (老二, mellesleg a mai szlengben farkat is jelenthet) utoljára végigjárja vele az utat -  mely mintegy szimbolikus szerepet kapva közelebb hozza egymáshoz apát és fiát is. Láthatunk  dòng cölöpházakat ,  mi több egy bájos dòng leánzót is, és az egyszerű történet ellenére mégis egy megragadó, csöndes mesét hallgathatunk meg Huò Jiànqǐ (霍建起) r

Ha már alvilági szerveződésekről, úgymint a  Zöld Bandáról , és a kínai argóról esett szó, következzen egy filmajánló, nevezetesen Zhāng Yìmóu (张艺谋) egy korábbi, 1995-ös filmje, a Shanghai Triad (yáo a yáo, yáo dào wàipó qiáo 摇啊摇，摇到外婆桥), mely a tárgyalt korszakba röpít vissza bennünket. Nem egy szokványos gengszterfilm ugyan, de szerintem remekül ragadja meg a város egykori, 30'-as évekbeli hangulatát, Xiǎojīnbǎo (小金宝) szerepében Gǒng Lì (巩俐) alakítása pedig nagyszerű, mint mindig. A történetét tekintve dióhéjban egy vidéki fiú távoli rokonként Shànghǎi-ba kerül szolgálóként az énekescsillag (歌舞皇后) Xiǎojīnbǎo mellé, aki pedig öreg Táng (唐老大), az egyik triád  nagyfőnökének szeretője, 'aranyselyem madárkája' (jīnsī niǎo, 金丝鸟). Majd egy alvilági összekülönbözésből fakadó leszámolás kapcsán fordulat áll be a klán életébe, mely mindannyiukra hatással lesz. Xiǎojīnbǎo fellépése közben:

张艺谋 (Zhang Yimou) az egyik leghíresebb kínai filmrendező, producer, forgatókönyvíró média guru, az első kínai filmes, kit Oscar-díjra jelöltek. Nemrégiben néztem meg az 1994-es 活 着 (Huó zhe -Élni) című alkotását, mely egy végletekig megható mestermű. Története az 1940-es polgárháborús években kezdődik, Xu Fugui, egy helyi előkelő tékozló fiának, és annak családjának viszontagságos történetét követi végig a film a Guomindang és a KKP duellumán keresztül a Népköztársaság kikiáltása utáni évekig, a nagy ugrásig, majd egészen a kulturális forradalom időszakáig (1970-es évek végéig)bezárólag. Xu Fugui, miután eljátszotta saját házukat, s azzal együtt gyakorlatilag mindent elvesztett, a hagyományos kínai árnyjátszásból tengeti életét, mígnem akaratlan rekrutálódik a Guomindang seregbe. (Zhang Yimou faterja történetesen GMD-tiszt volt, így nem kis nehézségekkel kellett megküzdeni pályája kezdetén.) Rövidesen viszont sikerül visszatérnie családjához, és rajtuk keresztül ível végig a drá

Az előző XX. századi Kínáról szóló - némelyek számára bizonyára kissé száraz - bejegyzéseknek mintegy üdítő adalékául egy, a témával valamelyest releváns filmajánló következik. A második világháború idején japán megszállás alatt álló Kínával (egészen konkrétan az 1938-as Hong Konggal illetőleg az 1942-es Shanghaijal) kapcsolatban Ang Lee 色,戒 sè,jiè - itthon Ellenséges vágyakként fordított - , Eileen Chang 1979-es novelláján alapuló grandiózusan megvalósított kémtörténetéről lenne szó, mely tökéletesen ragadja meg a történelmi légkört, teljesen hitelesnek ható kosztümökkel, korhű díszletekkel; melyeket lüktető érzékiség, fülledt erotika, elfojtott és ugyanakkor zabolátlan kéj, valamint az akkori Shanghai valamennyi füstködös misztériumnak tűnő attribútuma leng körül. Mindez bónusz filmtörténeti ágyjelenettel. Igencsak javallom!