Doufukuai

Vajh' hogy fikázott a szülőtisztelő szentséges anyacsászárné ilyen körmökkel?! Miután  Bitxəšï-史  majd Dana is hozott egy példát egy-egy hosszabb elnevezésre, gondoltam szétnézek a hosszabb kínai nevek, legalábbis címzetes nevek között, ugyanis a 寿限無-nek kínai megfelelője tudtommal nincsen, viszont a kínai császárokról ismeretes , hogy életükben elért tetteik alapján kiszabott tiszteleti, illetve posztumusz neveik (谥号) igencsak hosszúak lehettek, ennek példáját adja Cí Xǐ császárné 23 írásjegyből álló posztumusz neve - öve az egyik, ha nem a leghosszabb a kínai történelemben - ami viszont ráadásul nem is fiktív, de valós, hivatalos dokumentumokon feltüntetett illetés volt: 孝钦慈禧端佑康颐昭豫庄诚寿恭钦献崇熙配天兴圣显皇后 Xiào Qīn Cí Xǐ Duān Yòu Kāng Yí Zhāo Yù Zhuāng Chéng Shòu Gōng Qīn Xiàn Chóng Xī Pèi Tiān Xīng Shèng Xiǎn Huánghòu  Ebben minden benne van, a szülőtisztelő imádott boldogságos igazságos hosszú életűtől a szentséges tisztelt Ég irgalmát megérdemlő császárnőig, ami alapján az

Kínában a császárság* intézménye hivatalosan i.e. 221-ben kezdődött, és 1911-ig tartott, nem számítva az azt megelőző évezredeket, az olyan figurákat, mint a misztikus  Sárga Császár - Huángdì (黄帝). Az összes uralkodó felsorolását a blog terjedelme nem teszi lehetővé, mindenesetre érdeklődik  itt találhatnak egy bájos listát  Yándìtől (炎帝) Pǔyíig (溥仪). Persze nem mind volt kimagasló egyéniség köztük, de így sem nehéz kihalászni egy-egy érdekesebbet. Maga a császár - huángdì - csak Kína egyesítése után létrejött cím. Előtte a  wáng  (王) volt a régi Kína nagy kiterjedésű földbirtokkal rendelkező földesura, általában királynak fordítják, de talán a dukátus intézményével jobban körül lehetne határolni. I.e. 221-ben lényegében azt történt, hogy Yíng Zhèng (嬴政) legyőzte a wáng-okat, és kinevezte magát a rangban felettük álló huángdì-nek (皇帝), amit császárnak fordítunk. Felmerülhet a kérdés, hogy nem véletlenül Qín Shǐhuáng (秦始皇) egyesítette Kínát? De, ő. Yíng Zhèng  Qín Shǐhuáng , erg