Doufukuai

Qīngmíngjié - 清明节 - " tiszta világosság ünnepe ", egyéb elnevezésekben " ősök napja "," a sír lesöprésének napja " tradicionális kínai ünnep 104 nappal a téli napfordulót követően, vagy 15 napra a tavaszi napéjegyenlőséghez kerül megrendezésre; ami általában április 4-6 között esik. Alapvetően a luniszoláris kínai naptárhoz kapcsolódik, melyet Kínán kívül más ázsiai kultúrák - Japán, Korea, Vietnam, etc. - is használtak, s tulajdonképpen ennek egyik fázisa(5.) a qīngmíng (vagy seimei)- 清明. A tavasz eljövetelének, az újra élettől zöldellő táj ünneplése - tàqīng 踏青, " zöldre lépni ", ugyanakkor az ősökre emlékezve, az elhunytak sírjainak "lesöprése", rendbe tételének ideje is egyúttal. A kínaiak úgy vélték, hogy az ősök szelleme a család gondját viseli, s némi ételáldozat boldoggá teheti őket, mely által bizt osítva volt az adott család jóléte, ennek kapcsán a Qīngmíngjié a Hán​shí​jié-ben 寒食 节 (hideg étkezés ünnepe) gyökerezik. Maga a

Chang'e és Houyi történetének egy másik változata szerint Chang'e egy gyönyörű, fiatal lányként szolgált a Jáde Császár égi palotájában, ahol persze halhatatlanok és másegyéb családi jó barátok tartózkodtak. Gondtalanul éldegélt, míg egy nap aztán sikerült összetörnie egy nagy becsben tartott porcelánvázát. A Jáde Császár azonmód adott neki a halandók világába szóló menetjegyet, viszont értékes földi szolgálatával akár össze is kaparhatta a porcelánváza ellenértékét, mely lehetőséget nyújtott neki a visszatérésre. Chang'e egy gazdag földművelő család sarjaként inkarnálódott, és 18 éves korára felkeltette egy másik falu vadászának, Houyinak figyelmét. Igen hamar összebarátkoztak. Aztán hirtelen lett megint tíz Nap, globális felmelegedés, Houyinak meg sikerült kilencet levadásznia, az egy Nap meg önmagában nem jelentett fenyegetést az emberiségre. Houyi lett a legnagyobb hérosz s zerte e világon, és kinek a keze lett volna az öve, ha nem Chang'e-jé. Csakhogy Houyival me

Holnaptól szünetünk lesz, miként most van Kínában az Őszközép ünnepe, vagyis pont, hogy holnap, a 中秋节 (Zhong Qiu Jie), melynek - akárcsak a legtöbb, ma is élő hagyományos kínai ünnepnek - alapját valamely ősi rítusban, szertartásban kell keresni, ezekben pediglen igen fontos szerepet játszott a mitológia, valamint a kozmogónia. Az ünnepek közt találni olyat is melyek valamilyen történelmi eseményhez vagy személyhez fűződnek. Az ünnepek jelentős részét a vallási ünnepek alkotják, melyek közt a legjelentősebbek a buddhizmushoz illetve a taoizmushoz fűződnek. A hagyományos ünnepek mindegyike a holdnaptárhoz kötődik, időpontját eszerint adják meg. Az Őszközép Ünnepe a 8. holdhónap 15. napjára esik, ilyenkor szokás éjszakai kirándulás során a teliholdban gyönyörködni, (mely egyébiránt a tisztaság és a teljesség szimbolikájával bír a kínaiak szemében) és a hold tiszteletére hold alakú süteményt 月饼 (yuebing) készíteni és enni. Órán is ettünk belőle, igen finom, persze rengeteg válto